Az E.ON átadta új automata transzformátor-állomását Kisbéren. A beruházás a határokon átívelő Danube InGrid projekt keretében, EU-s források segítségével jött létre. Az állomás önállóan segíti majd a jövőben a település és régió villamos energia ingadózásinak a kiküszöbölését, illetve a hálózat kapacitásának a bővülését az ipari és háztartási (HMKE) méretű napelemek számára.
1,5 milliárd forintos beruházást adott tegnap át Kisbér határában az E.ON Hungária Csoport, amely többek között az ipari és háztartási kiserőművek hálózatba kapcsolását is segíti. Az EU-s projekt keretében épített transzformátor-állomás teljesen automata.
A helyszínen néztük meg a megújuló energiatermelés integrálását segítő technikát.
Energiafüggetlenség
A Kisbér közelében épült állomás új, ám maga a helyszín régóta rajta van a magyar energiatérképen, mindig is csomópontnak számított – mondták el az E.ON szakemberei a megnyitón. A határokon átívelő Danube InGrid projekt keretében az Európai Unió is támogatta a Kisbéren végrehajtott beruházást, amely fő célja, hogy növelje a szabad kapacitásokat, és minél több megújuló energiaforrás hálózatba kapcsolását lehessen engedélyezni.
Forrás: E.ON Hungária
Emellett természetesen a kapacitások bővülése abban is segít, hogy új fogyasztókat, ipari létesítményeket lehessen bekapcsolni, ráadásul a modern, automata, távolról felügyelt berendezések rendkívül gyors beavatkozást tesznek lehetővé, ezzel gyorsítva a műszaki hibák elhárítását. De nem csak Kisbéren, hanem az egész régióban érezni fogják a fogyasztók a projekt jótékony hatását, Tárkány, Császár és Bakonyszombathely településein is javul az ellátás biztonsága, és csökken a feszültségingadozások száma és mértéke.
Balról jobbra: Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese, Sinkovicz Zoltán, Kisbér polgármestere, Czunyiné dr. Bertalan Judit, országgyűlési képviselő, Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Forrás: E.ON Hungária.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, a megnyitón elmondta, hogy hazánkban már 2,5 paksnyi napelemes kapacitás működik, és az eredetileg 2030-ra vállalat ezirányú célokat már 2024-2025 magasságában el fogjuk érni. A gyors fejlődés tavaly 1100 megawattos bővülést jelentett, 2023 első öt hónapjában pedig már 840 megawattal nőtt az ipari és háztartási naperőművek összes beépített teljesítménye.
Forrás: E.ON Hungária
Ez utóbbi adat valószínűleg szoros összefüggésben van azzal, hogy, derült égből villámcsapásként, tavaly októberben kirántották a szőnyeget a napelemes beruházások és a lakossági HMKE telepítések alól, a senkivel nem egyeztetett kormányzati lépés pedig rohamot indított el a napelemes cégeknél és a szolgáltatóknál, hogy 2023 végéig mindenki telepíthesse amit szeretett volna. Így ahelyett, hogy a hatalmas növekedés okozta kihívásokat csillapították volna, több év telepítéseit hozták előre egy 13 hónapos időszakra. Persze ezeket a gondolatokat már nem az államtitkártól idézzük, mi tesszük hozzá.
A kritikát félretéve, az viszont mindenképp örömteli, hogy
az államtitkár beszédében kiemelte, a megújuló energiák rendkívül fontosak az energiafüggetlenség szempontjából, de fel kell készülni az integrálásukra, ezért átfogó fejlesztésekre van szükség. A Danube InGrid ebben egy nagyságrendbeli ugrást tesz lehetővé, de a kormány az EU-s pénzek érkezésétől függetlenül előfinanszíroz számos hálózatfejlesztési beruházást egy 160 milliárd forintos program keretében.
Az alállomás a 81-es főútról.
Jövőbiztos
A projekt magas műszaki színvonalára jellemző, hogy a mérnökök arra is gondoltak, ha lokális áramkimaradás történne, valahogy akkor is működtetni kell a kapcsolóberendezéseket. Ezért a 200 négyzetméteres kiszolgálóépület (kapcsoló- és vezénylőépületben) tetejét napelemekkel rakták tele, az egyik helyiségben pedig akkumulátorokat telepítettek.
Vész esetén a berendezések ezt használják a működéshez de fontos hangsúlyozni, hogy ez az akkutelep nem dolgozik a hálózatra, csak az épület biztonsági tartalékaként működik.
Érdekes megjegyezni, hogy a képeken látható akkucellák nem lítiumion, hanem savas ólomakkumulátorok- gyártójuk honlapja szerint 4000 ciklust bírnak ki.
Az egész projektet úgy tervezték, hogy könnyen bővíthető legyen – ez elméletben az állomás lekapcsolása nélkül is kivitelezhető, így nem érinti a fogyasztók ellátását.
Az alállomás egy 25 MVA teljesítményű 132/22 kV-os transzformátort, és egy 22 kV-os beltéri tokozott kapcsolóberendezést tartalmaz, hat fogyasztói leágazással, egy transzformátor betáplálással és egy sínbontóval.
Az alállomás normál esetben lokális személyzet nélkül, teljesen automatán működik, és a berendezéseit távolról is lehet felügyelni. Az E.ON egyébként ebben a tekintetben az európai átlag feletti, rendkívül modern infrastruktúrát üzemeltet hazánkban, ugyanis minden nagyfeszültségű alállomásuk teljesen távolról működtethető.
A hivatalos megnyitón alkalmunk volt beszélgetni Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével, akit elsősorban arról kérdeztünk, mennyiben segítenek az ilyen beruházások a HMKE telepítések folytatásán hazánkban.
Tavaly októberben a kormány ideiglenesen felfüggesztette az új HMKE (Háztartási Méretű Kiserőmű, azaz otthoni napelem) rendszerek betáplálásának engedélyezését, arra hivatkozva, hogy a telepítések megnövekedett számát már nem bírja el a hazai hálózat. Mennyire oldják meg ezt a problémát a kisbérihez hasonló beruházások?
Nagyon általános választ nem lehet adni, de azért azt tudni kell, hogy a hálózat elemei egy közös rendszert alkotnak. Tehát egy pontszerű fejlesztés jellemzően nem oldja meg a teljes környék energiaellátását, vagy azt a kihívást, hogy újabb megújuló energiaforrásokat lehessen csatlakoztatni. Ha a háztartási méretű kiserőművekről beszélünk, ott a trafókörzet szintjén is fejleszteni kell. Az ilyen nagyfeszültségű alállomások ezzel szemben közvetlenül fogadják a nagyfogyasztókat, valamint a napelemparkok termelését, így közvetlenül ezek csatlakoztatását teszik lehetővé.
De gondolom ez is összefügg, tehát a HMKE telepítések kapcsán a trafókörzet fejlesztése sem ér sokat, ha egy szinttel feljebb nincsenek ilyen modern nagyfeszültségű alállomások.
Így van, és ez oda-vissza igaz, hiába épül meg egy ilyen állomás, ha egy trafókörzet végén van egy olyan HMKE, amelynek panasza van, akkor ott, helyi szenten kell beavatkozni.
Egyre gyakrabban halljuk, hogy a lakossági naperőművek inverterei naponta többször lekapcsolnak, mert az adott trafókörzetben túl magas a feszültség. [Ez főleg akkor fordul elő, ha sok napelemes rendszer termel egy körzetben egyszerre.] Ezt a szolgáltató a központban látja, van erről információja, vagy inkább jelezze a problémát a fogyasztó?
Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese. Forrás: E.ON Hungária.
Ezek a rendszerek ma még úgy működnek, hogy a napelemes rendszer telepítőjének [illetve a fogyasztónak, tulajdonosnak] van online hozzáférése az inverter adataihoz. De van egy iparági elgondolás, ami azt szeretné elérni, hogy a szolgáltató rálásson ezekre az adatokra, és elkerülhető legyen az, hogy valakinek teljes egészében lekapcsol az invertere, míg a körzetben más tud termelni. Ezt jó lenne ilyenkor egy kicsit igazságosabban elosztani, hogy mindenkinek visszaveszünk egy kicsit a termeléséből. Ennek azonban vannak mind műszaki, mind jogi – például adatvédelmi – feltételei is.
De akkor ezek szerint ez nem lehetetlen, csak ki kell dolgozni a kereteit.
Nem, nem lehetetlen, vannak már olyan országok, amelyek ebbe az irányba mentek el.
Visszatérve erre a beruházásra. A bejelentés szerint bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken. Ezen a hat helyszínen mindenhol hasonló alállomás fog épülni?
Ezeken a helyszíneken vagy zöldmezős beruházás lesz, vagy egy további blokk épül meg, egy meglévő alállomást bővítünk. Ez a kisbéri alállomás is úgy épült, hogy lehetőség van kerítésen belül bővíteni. Tehát ha további nagyfogyasztók jelennek meg, akkor letükrözzük ezt a mostani transzformátort és akkor meg lehet duplázni a kapacitást.
A jövőben ezen a hat helyszínen kívül is terveznek még ilyen beruházásokat?
Az E.ON illetékességi területe az Észak és Dél-Dunántúl, valamint Budapest és Pest Megye nagyobb része. Természetesen nagyon sok hasonló beruházásunk van, hiszen ezek nem egyedi, helyi problémák. Ami miatt ez itt egy különösen izgalmas fejlesztés volt, az a Danube InGrid program, amelynek a keretein belül lehetőség volt az EU-s források révén egy kicsit nagyobbat álmodni. De a helyszínválasztás azért is indokolt volt, mert ez egy jóval iparosodottabb körzet, ezért jóval nagyobbak az energia igények mint mondjuk a Dél-Dunántúlon. De januárban jelentettük be az RRE hálózatfejlesztési programot, amely egy 74 milliárdos csomag és az E.ON teljes szolgáltatási területét lefedi, és a megújulók hálózatba kapcsolásában is nagyon nagy segítség lesz.
A fejlesztésnek ezzel nincs vége, az Észak-Dunántúlon két új nagyfeszültségű távvezeték létesül. A Bakonyon keresztül 63 kilométer hosszan folyik a munka, de a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon is 49 kilométeres a projekt nyomvonala. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható.
A Danube InGrid keretében, EU-s források segítségével, olyan szlovák-magyar intelligens hálózaton dolgoznak a szakemberek, melynek fejlesztési költsége 116 milliárd forint. Az E.ON az észak-dunántúli régióra 60 milliárdot költ, melynek keretében a legmodernebb technológiákkal fejlesztik a hálózatot. A teljes EU-s projekt egyébként 4000 távolról működtethető kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítését teszi lehetővé, amely nagyban megkönnyíti a hálózat felügyeletét és az üzemzavarok elhárítását.
Az E.ON Hungária 2026-ig, összesen 74 milliárd forintból, 50 százalékban az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) segítségével, a magyar kormány előfinanszírozásában, 15.000 különböző méretű beruházással, 726 MW többletkapacitást hoz létre, amely a javuló ellátásbiztonság mellett, segíti az újabb napelemes rendszerek csatlakoztatását is.
Címlapkép: E.ON Hungária