A koronavírus miatti lezárások soha nem látott hatással voltak az EU energiapiacára: 14 százalékos GDP csökkenés, és a gáz- és villamosenergia-fogyasztás 10, illetve 11%-os visszaesése – derül ki az EU Bizottság gáz- és villamosenergia-piaci második negyedéves jelentéséből.
A 2019 második negyedévével való összehasonlítás a gazdaság egészére is komoly hatást gyakorolt: 14 százalékot esett vissza a GDP az EU 27 országában.
A villamosenergia-piaci jelentés 11 százalékos csökkenést mutatott, mellette a nagykereskedelmi villamosenergia-árak is 30-50% -kal csökkentek, és ezzel elérték az évtizedes mélypontot.
A gázpiaci jelentés szintén a COVID-járvány közvetlen és közvetett hatásaitól hemzseg. A gazdasági tevékenységek felfüggesztésével járó kereslet összeomlása a gázfogyasztás 10 százalékos csökkenéséhez vezetett az EU-ban.
A keresleti sokk fő vesztesei a fosszilis üzemanyagok voltak. A földgáz iránti kereslet nemcsak az iparban, hanem az áramtermelésben is visszafogott volt. A gáz nagykereskedelmi ára 50-60 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Egy átlagos ipari fogyasztó által fizetett kiskereskedelmi ár 11 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében éves összevetésben, és a háztartási ügyfelek is alacsonyabb árakat élveztek az EU fővárosainak többségében.
Ami jó hír viszont, hogy az alacsonyabb fogyasztás és a napenergia-termelés növekedése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások 2020 második negyedévében 43 százalékos részesedést érjenek el az EU energiaszolgáltatási mixében, ami új negyedéves rekord – ez szintén a válság egyik kivételes hatása.