A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia hazai támogatási szabályainak változásával mérséklődhet az időjárásfüggő termelők, így a naperőművek által a villamosenergia-rendszerben okozott kiegyenlítetlenségi probléma. Azáltal, hogy mindinkább piaci eszközökkel, maguk az érintett piaci szereplők tudják kezelni termelésük tervezettől való eltérését, lehetővé válik a piac pontosabb és hatékonyabb működése, egyúttal a rendszer stabilitásának növekedése is. Ez fontos lépés abban a folyamatban is, melynek során a megújulós termelők a piac teljes értékű tagjává válnak.
Amint arról beszámoltunk, egy, az év végén megjelent kormányrendelet értelmében változnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi (KÁT) és METÁR típusú támogatási rendszereinek szabályai. A változtatás fontos mérföldkő az egész magyar villamosenergia-rendszer fejlődése szempontjából: hatása a szakemberek várakozásai hosszabb távon érdemben növelheti a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, és csökkentheti a naperőművek termelésének bizonytalanságaiból adódó szabályozási kihívásokat, illetve költségeket. Miután ezáltal végső soron az időjárásfüggő megújulók rendszerbe való integrálhatósága is javulhat, így a hazai szabályozásba bevonható naperőmű kapacitás további bővítése előtt is megnyílhat az út.
Hogyan segítik elő mindezt a mostani változások?
A változásoknak köszönhetően érzékelhetően mérséklődhet az egyre nagyobb hazai naperőmű-állomány által a villamosenergia-rendszerben időnként okozott kiegyenlítetlenségi probléma, ami akkor szokott fellépni, amikor az előzetesen tervezetthez (menetrendhez) képest a felhasználói igény változatlansága mellett kevesebbet, vagy többet termelnek a naperőművek, vagy a felhasználó igény változásával ellentétes irányban változik a termelésük. Az időjárásfüggő termelők esetében nem ritka, hogy a meteorológiai előrejelzések bizonytalanságai miatt a végül megvalósult termelés jelentősen eltér a menetrendtől.
A szóban forgó, mintegy 2200 MW-os termelői portfolióval rendelkező KÁT-mérlegkör (amely alapvető funkcióját tekintve egy, az egységes elszámolást célzó szerveződés) jelentős részben naperőműveket foglal magába, amelyek összesített beépített teljesítőképessége már az 1700 MW-ot közelíti, így a termelés tervezettől való eltérése egy adott pillanatban több 100 MW-os nagyságrendű lehet. Ahogy a fotovoltaikus kapacitás bővül, ennek mértéke is növekedhet, azzal együtt, hogy a menetrendezési szolgáltatás pontossága is egyre javul a technológia fejlődésének köszönhetően.
A kiegyenlítetlenségi problémák kezelése az átviteli rendszerirányító MAVIR feladata, akinek megfelelő minőségű és mennyiségű szabályozási tartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy szükség esetén pótolja a kieső energiát, vagy eltüntesse az esetleges felesleget, többletet a rendszerből, így fenntartva a termelés és fogyasztás közti kötelező egyensúlyt. Ennek a kiegyenlítő szabályozásnak a költsége már a villamosenergia-piaci árak 2021 második felében látott általános elszállása előtt nagyot emelkedett, részben a szabályozási igénynek a megújulós kapacitás bővülésével párhuzamos növekedése, részben a szabályozható kapacitásoknak a hagyományos erőművek kiöregedése miatti stagnálása-zsugorodása, részben pedig az erre vonatkozó ár korlát uniós szabályozás miatti eltörlése következtében. Ezt a költséget egyébként végső soron a fogyasztók viselik.
A kiegyenlítő szabályozási energia árakban tapasztalható meredek áremelkedést látva a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavaly ősszel piaci koncentráció alapú árszabályozási vezetett be. A 2021. november elejétől élő szabályozás bevezetése az első tapasztalatok alapján eredményes volt, de konkrét mérleget egyelőre korai lenne vonni az azóta eltelt idő rövidsége miatt.
Több ideje és eszköze lesz a termelőknek a menetrendtől való eltérés korrigálására
Az időjárásfüggő termelők, illetve a menetrendezési szolgáltatást nyújtó cégek eddig a minél pontosabb menetrendek készítésével segítették a rendszer egyensúlyban tartását, illetve az általuk fizetett kiegyenlítő energia költséggel járultak hozzá az egyensúlyhiánya esetén felmerülő költségekhez a pénzügyi felelősségüknek megfelelően. Miután az uniós szabályozás értelmében a költségeket arra a szereplőre kell hárítani, aki okozta a kiegyenlítetlenséget, a KÁT mérlegkör tagjai esetében alkalmazott szabályozási pótdíj már 2021 első hónapjaiban meredeken emelkedett, ami sokkolta az iparág számos szereplőjét. Egyúttal azonban azzal a pozitív következménnyel is járt, hogy az elmúlt évben jelentősen javult a menetrendezés pontossága a KÁT mérlegkör esetében (nagyrészt a mesterséges intelligencia alkalmazásával).
A mostani rendeletmódosítás lényegében egy technikai intézkedés annak érdekében, hogy minél inkább piaci eszközökkel, maguk az érintett piaci szereplők tudják kezelni a menetrendtől való eltérést, növelve az időjárásfüggő termelők lehetőségét a minél pontosabb menetrendezésre, valamint a részvételi lehetőségüket a rendszer kiegyenlítetlenségének csökkentésében, köszönhetően az úgynevezett önálló kiegyenlítő menedzsment 2022. március elsejével történő bevezetésének.
A jelenlegi gyakorlat szerint a KÁT-termelő 90 perccel a valós (termelési) idő előtt már nem tud módosítani a menetrenden, hiába látja például, hogy jön egy, a menetrend készítésének idején még nem várt felhősödés.
Márciustól 90-ről gyakorlatilag 10 percre csökken a menetrendezési határidő, azáltal, hogy a termelők a KÁT-mérlegkörön kívüli piac szereplőktől való energiavásárlással vagy a nekik való értékesítéssel csökkenthetik majd a valós időhöz közeledve nyilvánvalóvá váló eltérést.
Ezt az eljárást segítheti a magyar áramtőzsde, a HUPX is, mivel a napon belüli kereskedés a valós időhöz képest már 15 perces úgynevezett előre tartassál dolgozik, vagyis 15 perccel a valós idő előttig lehet kereskedni a villamos energiával. Az új szabályozás szerint ezen határidő után még 5 perc áll majd rendelkezésre a menetrendezés megvalósítására, tehát a termelést mindössze 15 perccel megelőző kereskedéssel, az annak keretében vett, vagy eladott villamos energiával lesz korrigálható a menetrend.
Azzal, hogy a termelőnek az eddigiekhez képest jóval nagyobb mozgástere – több ideje és eszköze – lesz saját pozícióján módosítani, ha úgy látja, hogy termelése valószínűleg el fog térni a tervezettől, egyúttal a rendszer kiegyenlítetlensége és az ezzel kapcsolatos költségvonzat is mérséklődhet.
A piacon értékesíteni vagy megvenni a villamosenergia-többletet vagy -hiányt ugyanis rendszerszinten mindig olcsóbb megoldás ahhoz képest, mint ha az eltérés kezelését kizárólag a rendszerirányítónak kell megoldani, a rendszerszintű szolgáltatások keretében aktiválásra kerülő kiegyenlítő szabályozási energiával. A legrosszabb megoldás rendszerszinten az, hogy ha benne hagyjuk a rendszerben a kiegyenlítetlenséget, hogy majd az átviteli rendszerirányító a drága kiegyenlítő szabályozás útján oldja meg a problémát.
Hatékonyabb piac, stabilabb rendszer
Hogy pontosan mennyivel csökkenhet ez a teher energiában és forintban kifejezve, azt mindig az aktuális piaci viszonyok fogják meghatározni – tehát a piacon elérhető többlet termelés és fogyasztás, amelyekkel a kiegyenlítetlenség eltüntethető, illetve az aktuális árak. Az, hogy az új szabályozásban rejlő potenciált mennyire sikerül majd a gyakorlatban kiaknázni, attól is függ majd, hogy a piaci szereplők hogy reagálnak a változásra. A várakozások szerint kezdetben viszonylag alacsony mértékű lesz az új lehetőség hozzájárulása a kiegyenlítetlenség csökkentéséhez, de később növekedni fog. A kiemelten érintett KÁT-mérlegköri tagok mindenesetre a hírek szerint üdvözölték a törekvést, ami persze nem olyan meglepő annak fényében, hogy a kereteket kialakító munkacsoportban a piaci szereplők képviselői is részt vettek.
Az új lehetőség bevezetésével az egész magyar villamosenergia-rendszer rugalmassága növekedhet, ráadásul a kiegyenlítő energiához képest olcsóbban, piaci áron. Azáltal, hogy az eddigieknél kisebb mértékben kell kiegyenlítő szabályozást végeznie a rendszerirányítónak, kíméli az elérhető szabályozási tartalékokat, nagyobb mozgástere marad a más okból keletkező esetleges egyensúlytalanság kezelésére.
Természetesen az is cél ugyanis, hogy a rendszerirányítónak minél kevesebbszer, lehetőleg csak rendkívüli esetekben kelljen beavatkoznia, akkor viszont biztosan álljon rendelkezésre a szükséges tartalék. Mindez a piac pontosabb működését is lehetővé teszi, és azáltal, hogy hatékonyabban működik a piac, egyúttal a rendszer stabilitása is növekszik.
A szóban forgó rendeletmódosítás arra is ösztönzi a KÁT-termelőket, hogy termelési rugalmasságukat felajánlják a rendszerirányító vagy az elosztóhálózati engedélyesek részére, és aktív szerepet vállaljanak a rendszer egyensúlyának megőrzésében. Ez azt jelenti, hogy az önálló kiegyenlítő menedzsment bevezetésével pontosabban tudják majd megtervezni a termelésüket, egyúttal pontosabban fogják tudni meghatározni azt is, hogy a kapacitás mekkora részét tudják a rendszerszintű le- vagy felszabályozás rendelkezésére bocsátani. A kiegyenlítő szabályozásban történő részvételre már valamennyi KÁT-os termelő számára van lehetőség.
A változás részeként egyébként 2022. január 1-jétől a 400 kW alatti, megújuló energiaforrást felhasználó erőművek a MEKH határozata nélkül is jogosultak a referencia piaci áron történő kötelező átvételre. Ennek igénybevételéhez ezentúl a MAVIR-ral kell KÁT mérlegkör-tagsági szerződést kötniük, vagyis az úgynevezett KÁT-METÁR rendszerben termelő erőművekre vonatkozó változtatás az adminisztrációs teher csökkentését célozza, és gyakorlatilag egylépéses csatlakozási folyamatot vezet be a termelőknek. (Az EU-s szabályozás nyomán 2026-tól 200 kW-ra csökken a méretkorlát.)
A piac teljes értékű tagjává válnak a megújulós termelők
Amint arra a MEKH közleménye is felhívja a figyelmet, a jogszabályi módosítások egyebek mellett tisztázzák a KÁT mérlegkör-tagsági szerződés, illetve a prémium támogatási szerződés felmondásának következményeit, a kötelező átvételi támogatás prémium típusú támogatásként történő elszámolásának lehetőségét, továbbá a támogatási időtartam és támogatás alá eső mennyiség számításának módját is.
Ez lehetővé teszi a termelők szabad átjárását, amire vonatkozóan a szabályok eddig korlátozottak voltak, most azonban a természetes piacérési folyamat részeként, illetve a magas árampiaci árak miatt indokolttá vált e feltételek tisztázása is.
Korábban, amikor a piaci árak alacsonyabbak voltak, a megújulós termelők pedig jobban rászorultak a különféle védelmi mechanizmusokra, támogatásokra, nemigen merült fel az igény a KÁT elhagyására, az utóbbi időben azonban egyértelmű érdeklődés tapasztalható ez iránt a magas piaci árak miatt.
A termelők nem kötelesek a KÁT-ban maradni, azonban a szabad átjárás nem azt jelenti, hogy mostantól a pillanatnyi áraktól vezérelve ki-be ugrálhatnak a mérlegkörökbe. A KÁT-termelő a prémium rendszerbe léphet át, és ha így dönt, a garantáltan fix átvételi tarifát egy, a változó piaci (referencia-) árhoz képesti prémiumra cseréli, és onnantól fogva nem garantált az általa termelt villamos energia átvétele sem.
Címlapkép: Getty Images