Svájc ingyen odaadja autópályáinak az infrastruktúráját napelemek telepítésére. Az autópályák hangszigetelő falait boríthatják be napelememmel a pályázat nyertesei. Előzetes számítások szerint 55 GWh villamosenergiát tudnak majd, így termelni évente, ezenfelül a pályázok sztrádák mellé pihenőket építhetnek, amelyeket napelemekkel kell borítani.
A svájci kormány augusztusban elfogadott egy olyan új rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a Szövetségi Közútkezelő fenntartásában lévő utak területét ingyen és bérmentve harmadik felek rendelkezésére bocsássák megújuló energiás erőművek építése céljából. Az új jogszabály szerint akár szélturbinák és geotermikus erőművek is helyet kaphatnak a autópályák területén, de alapvetően a napenergia hasznosítása áll az intézkedés fókuszában.
Egy tavaly publikált jelentés szerint az ország autópályáinak és vasútvonalainak zajvédő falain évi 101 GWh villamos energia is megtermelhető lenne, amiből 55 GWh esik az autópályákra. A közútkezelő már most is kihasználja ennek a lehetőségnek egy részét, így például az alagutakban vagy a telephelyein is sokszor napenergiával igyekszik fedezni a saját fogyasztását. A ma még kihasználatlan területeket, például zajvédő falakat vagy pihenőhelyeket az új rendelkezések alapján pályázatok útján kell kiosztani a jelentkezők között – méghozzá anélkül, hogy az állam ezen nyerészkedni próbálna.
Az első kiírás hétfőn jelent meg, ennek keretében az indulók 350 zajvédő fal és száz pihenő beépítésére vállalkozhatnak, melyeket összesen tizenöt csomagban lehet megpályázni. A beadási határidő február 24, majd a szerződést követően a nyertes vállalkozóknak három év áll a rendelkezésükre, hogy megtervezzék, engedélyeztessék és megépítsék a naperőműveiket. Amennyiben kicsúsznak a határidőből, elvesztik a jogosultságukat, és a terület újra pályázhatóvá válik.
További napenergiás hírek Svájcból
Egy tavalyi cikkünkben írtunk arról, hogy az Axpo egy 2,2 MW-os vertikális naperőmű építését kezdte meg az Alpok hegyei között 2500 méterrel a tengerszint felett. A beruházás azóta már befejeződött, az Alpin Solar névre keresztelt erőmű szeptember elején kezdte meg a működését az Axpo sajtóközleménye szerint.
A projekt különlegességét az adja, hogy az éves termelésének körülbelül felét a téli félévben termeli meg, amikor egyébként szűkösen áll rendelkezésre a megújuló energia. Ezt az előnyös tulajdonságát annak köszönheti, hogy a napelemek a felhőszint felett helyezkednek el, de a közel függőleges pozíciójuk, a hideg, és a hóról visszaverődő napfény (albedó hatás) is jótékony hatással van a téli termelésére.
Az Axpo ezután sem fog a babérjain ülni, a svájci energiacég ugyanis 2030-ig 1 milliárd frankot kíván nap- és szélerőművek építésébe fektetni, ezért augusztusban egy 500 millió frankos (520 millió eurós) kötvénykibocsátást hajtott végre. A beruházásaikkal a minél magasabb téli energiatermelés elérésére fognak törekedni, ami a nagy tengerszint feletti magasságon nem is irreális célkitűzés. A problémát inkább a napelemparkok építését ellehetetlenítő jogi szabályozás jelenti, melynek megváltoztatását még ki kell majd lobbizniuk a megújuló energiában utazó cégeknek.
Ez utóbbi törekvés várhatóan sikeres lesz, mivel a kormányzat is a napenergiás kapacitások erőteljes bővítésében gondolkodik. A már a törvényhozás előtt lévő javaslat szerint 2024-től minden új épületen kötelező lenne a napelemek alkalmazása, ezen túlmenően pedig állami támogatást, és könnyített engedélyezési eljárást biztosítanának azoknak a naperőműveknek, amelyek éves termelésének legalább a 45%-a esik a téli félévre.
Az áramszolgáltatók januártól átlagosan 55%-kal magasabb árat fognak fizetni a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosainak a hálózatba betáplált energia után. A lépést az energiaszolgáltatókat tömörítő szövetség az áram tőzsdei árának drasztikus emelkedésével indokolta. Az átvételi árak szolgáltatónként eltérőek lehetnek, az átlagos mértékük az idei 0,1 CHF/kWh-ról jövőre 0,155 CHF/kWh-ra (65 Ft) emelkedik.
Az átvételi árak alakulása. Piros: átlagár, fekete: a legalacsonyabb és legmagasabb értékek, szürke: a szolgáltatók 50%-a ebbe a sávba esik. Kép: VESE
A dráguló energia, és a túltermelésért kapott díjak növekedése várhatóan tovább fogja ösztönözni a saját fogyasztás kielégítését szolgáló rendszerek terjedését, így a tavalyi 683 MW után idén várhatóan 850-900 MW körül fog alakulni az újonnan telepített napelemek kapacitása a Swissolar, a svájci napelemes szövetség előrejelzése szerint.
Tavaly a lakossági szegmens mintegy 60%-kal nőtt, míg a kereskedelmi és ipari szegmensben 53%-os volt a növekedés, az átlagos rendszerméret pedig 25,3 kW volt. December végére az ország összesített napenergiás kapacitása elérte a 3,65 GW-ot. Ez elegendő volt a villamosenergia-szükséglet mintegy 6%-ának fedezésére.
A Swissolar szerint az akkumulátorok telepítése 2,5-szeresére nőtt 2020-hoz képest. Körülbelül minden harmadik új lakossági fotovoltaikus rendszert otthoni tárolórendszerrel kombinálják. Összességében a telepített tárolókapacitás 2021 végén 157 MWh volt, ez a magyarországi mennyiség hatszorosa.
Kép: Swissolar
Címlapkép: Unsplash