Több mint 5 százalékkal 4338,5 GWh-ra nőtt a hazai villamosenergia-felhasználás decemberben 2020 utolsó hónapjához viszonyítva. Ezzel nem csak hogy ez lett minden idők legnagyobb hazai decemberi energiaigénye, de az egész éves felhasználás is rekordot döntött 2021-ben 46 923,9 GWh-val, ami a 2020-asnál közel 4 százalékkal, az eddigi csúcsot jelentő 2019-es évinél pedig közel 3 százalékkal magasabb.
Új rekord
A 2021-es országos villamosenergia-igény növekmény 2019-hez mérten 1263,4 GWh-s, 2020-hoz képest pedig 1787,6 GWh-s értékét érzékeltetendő: a MAVIR adatai szerint összesen 46 923,9 GWh-s tavalyi felhasználás akkora, mint ha a 2019-es eddigi rekordév bő tíz átlagos fogyasztási nappal, a 2020-as év pedig bő két, átlagos fogyasztású héttel lett volna hosszabb.
A decemberi csúcsdöntés egyben azt is jelenti, hogy tavaly a tizenkét hónap közül hétben – februárban, márciusban, áprilisban, júniusban, júliusban, novemberben és decemberben is az adott hónapra vonatkozó új felhasználási rekord született. Az, hogy az év utolsó hónapjában kiemelkedően magas lesz az áramigény, már a december 7. és 9. közötti sorozatos rendszerterhelési csúcsdöntögetéseket látva is valószínűsíthető volt. (A hazai villamosenergia-rendszer terhelési rekordja 2021-ben már ezt az időszakot megelőzően, február 11-én is megdőlt egyszer.)
A tavalyi év abból a szempontból is rendhagyó volt, hogy míg a korábbi években rendre januárban volt a legnagyobb a magyarországi havi villamosenergia-felhasználás, 2021-ben viszont decemberben volt a legnagyobb az áramigény. Ez némileg meglepő, tekintettel arra, hogy a hónap második felében az ünnepek miatt a gazdasági aktivitás visszaesik. A jelenségnek a koronavírus-járvány gazdasági következményei mellett időjárási okai is lehettek (a januári átlaghőmérséklet magasabb, a decemberi alacsonyabb volt az előző években megszokottnál).
A végleges érték még magasabb lehet
A 2021-es éves tényleges energiaigényre vonatkozó adat az átviteli rendszerirányító MAVIR előzetes értéke, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) későbbre várható végleges értéke valószínűleg ennél is magasabb lesz a korábbi évek tapasztalatai alapján. Az előzetes számmal szemben ugyanis a MEKH éves bruttó teljes villamosenergia-felhasználási adatai becsült értékkel figyelembe veszik a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k), valamint a saját célra termelő erőművek termelését is 2019-től. Márpedig a hazai HMKE-k beépített teljesítőképessége a legutóbbi adatok szerint a tavalyi harmadik negyedév végén meghaladta az 1000 MW-ot, vagyis az első kilenc hónapban több mint 300 MW-tal bővült.
Így a fentiek miatt 2019-ben 741,5, 2020-ban pedig már 1413,7 GWh-val volt magasabb a végleges tényleges energiaigény az előzetes értéknél. A háztartási méretű naperőmű kapacitás rekord mértékű bővülése miatt a 2021-es végleges szám várhatóan még jobban meghaladja majd az előzeteset, de ha csak annyival lenne nagyobb, mint 2020-ban, akkor is bőven 48 ezer GWh felett alakulna a tényleges energiaigény. Ez egyben azt is jelenti, hogy a teljes éves bruttó villamosenergia-felhasználás szinte biztosan a várt felett alakult 2021-ben.
A teljes (előzetes) bruttó villamosenergia-felhasználás fedezésében a legnagyobb részarányú forrás ezúttal is a Paksi Atomerőmű volt (34,07%), ha súlya kis mértékben csökkent is az előző évhez viszonyítva. Ezt az import követte emelkedő részaránnyal (27,18%), majd a 2020-as értékkel nagyjából megegyező részarányt képviselő gázerőművek (20,44%), illetve a nagyrészt a Mátrai Erőművet jelentő, szintén mérséklődő súlyú szenes, lignites kapacitás (6,92%). A háztartási méretű kiserőművek termeléséről egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, de a megújuló energia részaránya ezeket nem számítva is tovább emelkedett a felhasználásban 2021-ben (11,28%), elsősorban az ipari méretű naperőművek kapacitásbővülése miatt.
Címlapkép: Shutterstock