A 2020-ban lezárult első METÁR tender a versenyeztetésnek köszönhetően jelentősen csökkentette a naperőművek támogatási igényét. A témával foglalkozó cikkünkben akkor azt írtuk, hogy a nyertes ajánlattevők által kért 21-25 Ft/kWh-s átvételi árak előrevetítik a piaci alapon működő naperőművek magyarországi megjelenését. Ez azóta meg is történt, hiszen tavaly decemberben már arról számolhattunk be, hogy Tolnán elkészült Magyarország első piaci alapon működő naperőműve.
A METÁR tender egy olyan, az állam által szervezett aukció, ami egy meghatározott mennyiségű megújuló energia előállítására irányul (pl. 864 GWh/év). A megadott mennyiségi kereten belül a legalacsonyabb átvételi árat ajánló pályázók kerülnek kiválasztásra, akik 15 éven keresztül az általuk kért fix összeget fogják megkapni a termelésük után, függetlenül attól, hogy mennyi a tényleges piaci ár. Vagyis, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az ajánlati ár, akkor a termelő prémiumot kap, ha magasabb (jelenleg ez a helyzet) akkor a különbözetet ő fizeti be az államnak. Az áram értékesítése a pályázó feladata.
Az elmúlt két évben újabb pályázati kiírások jelentek meg, az idén márciusban indult METÁR tender már az ötödik volt a sorban, ám ezúttal egy érdekes új elemmel bővültek a pályázati feltételek:
„A Pályázónak az Erőműegység Névleges teljesítőképességének legalább 10%-át kitevő névleges villamos teljesítőképességű akkumulátoros Villamosenergia-tárolót kell létesítenie, a Villamosenergia-tároló előírt teljesítményére vetítve legalább 1 MWh/MW névleges villamosenergia-tárolási kapacitással.”
Magyarul egy 10 MW-os naperőmű mellé legalább egy 1 MW/1 MWh-s akkumulátort kell társítaniuk a pályázóknak. Az ugyanakkor nem előírás, hogy ezeknek fizikailag is egy helyen kell lenniük.
A lépés nem meglepő, hiszen mostanra már 3 GW napenergiás kapacitás működik Magyarországon, ami kihívás elé állítja a rendszerirányítást, így nem halogatható tovább az energiatárolási kapacitások bővítése. Hasonló koncepciót követő aukciók ráadásul léteznek már külföldön is, például Németországban, ahol innovációs tender név alatt futnak.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal márciusban megjelent pályázati kiírása két méretkategóriát tartalmazott. Az 5 és 20 MW közötti (kis) kategóriában 144 GWh/év került meghirdetésre, míg a 20 és 50 MW közötti (nagy) kategóriában 720 GWh/év, a benyújtható legmagasabb ajánlati ár pedig 27 , illetve 25 Ft volt kilowattóránként.
Természetesen a kiírásban előírt, 10 százaléknyi teljesítményű akkumulátorok nem fogják megváltani a világot, de itt nem is az a cél, hanem az, hogy a hazai vállalkozások értékes tapasztalatokat szerezzenek az akkumulátorok tervezése, építése és üzemeltetése terén.
Az eredményhirdetésre ugyan még várni kell, de a beérkezett ajánlatok adatait már közzétette a hivatal.
A kis kategóriában induló pályázók 267 GWh-ra tettek ajánlatot, vagyis közel kétszeres volt a túljegyzés. A naperőművek körülbelül fele-fele arányban fix tartószerkezetűek, illetve napkövetősek. A legalacsonyabb ajánlati ár 23,9 Ft/kWh volt, a legmagasabb pedig 27 Ft/kWh.
A nagy kategóriában összesen 499 GWh-ra érkezett ajánlat, ami a meghirdetett keretnek csak a 69%-a. A mérsékelt érdeklődésre az lehet a magyarázat, hogy a jelenlegi helyzetben a piacon jobb árakat lehet elérni, és ott (egyelőre) még akkumulátorra sem kell költeni. Ebben a kategóriában az összes induló napkövetős tartószerkezettel pályázott, az ajánlati árak pedig 23,59 és 24,96 Ft/kWh között szóródtak.
A fenti árak némi rálátást adhatnak arra, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a villamos energia, ha azt egy akkumulátorral társított naperőmű állítja elő.
Címlapkép: Emily Elcoin