Lepsényi István: Elemi érdekünk, hogy részt vegyünk a fejlődésben – Jön a Nemzeti Hidrogénstratégia

Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter adta át ma az első hazai hidrogéntöltőt, ami szimbolikus jelentősége mellett azt is mutatja, hogy Magyarországon is belendülhet ez az egyre népszerűbbé váló alternatív energiahordozó. A tavaly megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform ezzel kapcsolatban készítette el a  Fehér Könyvet, amely egy összefoglaló szakmai dokumentum, és többek között felméri a hazai állapotokat, bemutatja a hidrogéntechnológia lehetőségeit, valamint fontos inputja lesz a Nemzeti Hidrogénstratégiának, amelyet jövő héten tárgyalhat meg és fogadhat el a kormány. A Platform irányítóbizottságának elnöke, Lepsényi István pedig további fontos részleteket is elárult lapunknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lenne hasznosítható hazánkban a hidrogén.

Átadásra került az első hazai hidrogén töltő

Ma átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, a Linde Gáz Magyarország telephelyén.

DMOHA20210429008
Forrás: MTI/Mohai Balázs

Palkovics László, innovációs- és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte, hogy a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni – írja az MTI.

DMOHA20210429004
Forrás: MTI/Mohai Balázs

KÖZLÉSE SZERINT A HIDROGÉNSTRATÉGIÁT A KORMÁNY JÖVŐHÉTEN TÁRGYALJA ÉS VÁRHATÓAN ELFOGADJA. A STRATÉGIA EGYIK FONTOS ELEME A HIDROGÉN TÖLTŐHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE.

A miniszter hozzátette, hogy:

Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon.

Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányítóbizottságának elnöke az első hazai hidrogén töltő átadása során azt mondta a környezetbarát technológiák térnyerésével kapcsolatban, hogy:

A világ energiatermelésében-, tárolásában, vagy a gépjárműgyártásban ez a fejlődés velünk vagy nélkülünk, de bekövetkezik. Elemi érdekünk tehát, hogy támaszkodva meglévő adottságainkra, kutatási- fejlesztési- és innovációs bázisunkra, részt vegyünk benne.

IMG_8306
Forrás: Linde

Fehér Könyv és Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform

A Nemzeti Hidrogéntechnológiai (NHT) Platform még tavaly április 27-én alakult meg, amely olyan szervezeti-stratégiai szakmai keretként kíván működni, amely többek között feltérképezi, bevonja, együttműködésre ösztönzi a hidrogéntechnológiák területén aktív hazai szereplőket, valamint támogatja a hazai és nemzetközi kapcsolatépítést. Az NHT Platform megalakításának kezdeményezői és társszervezői a Valor Hungariae, az Eötvös Lóránd Kutatói Hálózat (ELKH) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület (MHTE) voltak.

AZ NHT PLATFORM TAGSÁGÁT FŐKÉNT OLYAN HAZAI VÁLLALATOK, EGYETEMEK, KUTATÓINTÉZETEK, HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK ALKOTJÁK, AMELYEK EGYETÉRTENEK ABBAN, HOGY A HIDROGÉNNEK FONTOS SZEREPE LESZ A JÖVŐ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI RENDSZEREIBEN.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) magas szintű támogatását is élvezi a Platform, mivel a kormányzat fontos innovatív területnek tartja a hidrogéntechnológiákat, illetve a hidrogén előállítását, szállítását és tárolását. Ennek konkrét megnyilvánulása, hogy a hidrogéntechnológiák megjelentek az új Nemzeti Energiastratégiában és a Nemzeti Energia- és Klíma Tervben (NEKT).

ELKÉSZÜLT AZ NHT PLATFORM GONDOZÁSÁBAN AZ ÚGYNEVEZETT FEHÉR KÖNYV IS, AMELY EGY ÖSSZEFOGLALÓ KONCEPCIONÁLIS SZAKMAI DOKUMENTUM, ÉS BEMUTATJA A HIDROGÉNTECHNOLÓGIA LEHETŐSÉGEIT.

A Fehér Könyv részét képezi egy hidrogéntechnológiai kompetenciákat és jövőbeni fejlesztési szándékokat felmérő kérdőív eredményeinek részletes bemutatása is, amely elsősorban a Platform tagjainak inputjaira támaszkodik.

Nagy az érdeklődés az alkalmazások iránt

A felmérésből többek között kiderült, hogy:

  • a rendszerintegráció és egyéb szolgáltatások nyújtása terén a legjelentősebb a tagok érdeklődése. Ezt követi a hidrogén előállítás és tárolás témaköre, de csak alkalmazási szinten.
  • kiemelendő, hogy egy adott nagyobb területen belül az alkalmazási szándék, azaz adott hidrogéntechnológia alkalmazási szándéka legalább kétszer, de olykor háromszor akkora érdeklődést mutat, mint a hazai gyártási szándék, vagy legalább a technológia komponenseinek gyártása
  • a teljes felmérés azonban csak indikatív, egy „első közelítésnek” lehet tekinteni, mivel informális adatközlésekből, szakmai konferenciákon elhangzott információk alapján sejthető, hogy az itt láthatónál némileg több alkalmazói, illetve gyártói szándék is jelen van Magyarországon.
hidrogén2
Forrás: Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform – Fehér Könyv

Emellett a Fehér Könyvben hangsúlyos terület a nemzetközi, elsődlegesen az Európai Uniós helyzetkép bemutatása, valamint az, hogy középtávon (2030-ig) az egyes hidrogéntechnológiai pillérekben milyen fejlődési pálya várható. Célszerű, hogyha a hazai fejlesztési szándékok ezekhez többé-kevésbé illeszkednek, megtalálva azokat a szegmenseket, réspiacokat, ahol reálisan kapcsolódhatnak be a magyar szereplők is a komponens vagy esetleg berendezés gyártásba.

AZ NHT PLATFORM EGYIK DEKLARÁLT CÉLJA UGYANIS, HOGY NE CSAK PASSZÍV ALKALMAZÓI LEGYÜNK A HIDROGÉNTECHNOLÓGIÁKNAK, HANEM LEHETŐSÉG SZERINT IPARFEJLESZTÉSI ELŐNYÖK IS JELENTKEZZENEK MAGYARORSZÁGON.

A Fehér Könyv feltárta a lehetséges problémák túlnyomó részét és sok esetben javaslatot tesz a megoldáskeresés irányára. Ezek közé tartozik például a környezetkímélő hidrogén formák esetében – főleg a 2030 utáni időtávon – a kereslet és kínálat között szétnyíló „olló” kezelése (túlkereslet), illetve a hidrogén piac, illetve a szabályozási háttér hazai megalkotása, finomítása, amely lehetővé teszi például a hidrogén földgáz hálózati bekeverését, tárolását, közlekedési vagy éppen energiatárolási célú felhasználását.

A technológiai és szabályozási kulcsterületek a következőek:

  • a hidrogén alapú mobilitás, H2 mint üzemanyag,
  • a hidrogén és hidrogéntechnológiák szerepe a jövő villamosenergia-rendszerében, különös tekintettel a megújulók integrációjára, az energiatárolásra; a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó hidrogén előállítási módokra,
  • a hidrogén és gázhálózatok összefüggései, beleértve a nagy léptékű föld alatti tárolást is,
  • a hidrogén ipari végfelhasználása, valamint a meglévő szürke hidrogén igények környezetkímélőbb hidrogén típusokkal történő fokozatos kiváltását

Emellett azonban még fontosak a környezet- és klímavédelmi megfontolások, az oktatási és K+F vonatkozások, a hidrogén biztonság és társadalmi elfogadottság kérdései, EU-s és hazai pályázati, illetve finanszírozási háttér és a nemzetközi együttműködés (pl. régiós IPCEI projektek).

DMOHA20210429009
Forrás: MTI/Mohai Balázs

Végül érdemes megemlíteni, hogy számos EU tagállamhoz hasonlóan

A HAZAI KORMÁNYZAT IS ÚGY DÖNTÖTT, HOGY TEMATIKUS, NEMZETI HIDROGÉNSTRATÉGIÁT ALAKÍT KI, MELYNEK MUNKÁI FOLYAMATBAN VANNAK. A STRATÉGIAALKOTÁS JELENTŐS RÉSZBEN TÁMASZKODIK AZ NHT PLATFORM, ILLETVE A FEHÉR KÖNYV MEGÁLLAPÍTÁSAIRA IS ÉS FIGYELEMBE VESZI A PLATFORM ÁLTAL KIDOLGOZOTT STRATÉGIAI JAVASLATOKAT.

A Fehér Könyv kidolgozásában fontos szerepe volt a Platform öt munkacsoportjának, ezen keresztül pedig az NHT tagjainak is.

Ha nem teszünk semmit, akkor lemaradunk

A hazai hidrogéntechnológia állapotával és a most elkészült Fehér Könyvvel kapcsolatban megkérdeztük Lepsényi Istvánt, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányítóbizottságának elnökét is. Elmondása szerint a Platform megalapítására elsősorban azért volt szükség, mert láthatóan megemelkedett az igény a hidrogén előállítása, alkalmazása, szállítása és egyéb felhasználási területei iránt. Mindeközben pedig kidolgozták az EU-s és a német hidrogénstratégiát is, így

egyértelművé vált, hogy Magyarországon is kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, mert a világ megy előre, és ha nem teszünk semmit, akkor lemaradunk.

Ennek elkerülése végett pedig a Platform bevonta a hazai szereplőket annak érdekében, hogy megvitassák velük a teendőket, a haladás lehetséges irányait és a célkitűzéseket. Egy hidrogénstratégia kialakításához pedig először fel kell mérni a magyar helyzetet, hogyan állunk a hidrogén előállítása, tárolása, szállítása és felhasználása terén. A Fehér Könyv pedig kifejezetten ezt a célt szolgálja, amelynek létrehozásán öt munkacsoport dolgozott, és azok vezetői között található az MVM és a Mol is többek között.

AZ ELKÉSZÜLT ANYAG 330 OLDAL HOSSZÚSÁGÚ, AMI EDDIG A PLATFORM TAGJAI SZÁMÁRA VOLT HOZZÁFÉRHETŐ, ÉS A MAI HIDROGÉNTÖLTŐ ÁTADÁSA UTÁN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐVÉ TESZI MAJD EZT AZ NHT PLATFORM.

Lepsényi István azt is elmondta, hogy Magyarország a hidrogéntechnológiák fejlesztése és alkalmazása terén kicsit elmarad a nyugat-európai államokhoz képest.

ERRE EGY JÓ PÉLDA, HOGY NÉMETORSZÁGBAN MÁR MAJDNEM 100 HIDROGÉN TÖLTŐÁLLOMÁS MŰKÖDIK, MÍG MAGYARORSZÁGON MOST ADTÁK ÁT AZ ELSŐT.

Pozitívum azonban, hogy itthon is elindult már több pilot projekt is, mint amilyen a hidrogén és a földgáz keverési technológiák megoldása. A hazai egyetemek jelentős hányadánál szerepel a hidrogén az oktatási anyagban, de a kutatóközpontok és több kis- és középvállalkozás is foglalkozik a területtel.

Magyarország számára érdekes terület lehet például az alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett előállítható hidrogén, amelyhez felhasználható például az atomenergia (Paks) vagy a megújuló energiaforrások. Nagy lehetőségek lehetnek itthon a kék hidrogénben is, ahol az előállításkor képződő szén-dioxidot leválasztják és eltárolják – a Molnak például vannak olyan felszabadult gázkútjai, amelyek alkalmasak erre -. A másik fontos hazai alkalmazási terület a szállítás lehet, mivel Magyarországon kimondottan jó a gázhálózat. A földgáz mellé pedig bekeverhető a hidrogén, ami háztartási fűtésnél lehet felhasználható. Végül a közlekedésben is lehet szerepe a hidrogénnek, elsősorban a nehéz teherjárművek, autóbuszok vagy vasúti szerelvények esetében, ahol az akkumulátorok alkalmazása nehézkesebb lenne. Van olyan előkészítés alatt álló pilot projekt is, amelynek célja hidrogénhajtású kukásautó előállítása több mint 50 százalékos magyar hozzáadott érték mellett.

AZ IS ELKÉPZELHETŐ, HOGY A MÁV OLYAN HIDROGÉNES SZERELVÉNYEKET ÁLLÍT ÜZEMBE AZOKON VONALAKON, AHOL MÉG AZ ELEKTROMOS HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE NEM TÖRTÉNT MEG, AMELYEKET ITTHON GYÁRTANÁNAK.

A Platform célja, hogy minél több olyan területet gyűjtsön össze, ahol a hidrogéntechnológiát nem csak alkalmazzuk, hanem a gyártásban magyar cégek is részt vesznek. Például van itthon olyan gyár, amely kifejezetten a hidrogén szivattyúzására alkalmas berendezést fejleszt. Azt is hozzátette Lepsényi István, hogy:

A szabályozás szempontjából még óriási feladatok vannak előttünk.

Az NHT Platform azt is javasolja, hogy a magyar kormány az Európai Újjáépítési Alap forrásainak egy részéből támogassa a hidrogéntechnológiát, mivel az elterjedéshez jelenleg szükséges a támogatás.

A PLATFORM A JÁRVÁNYHELYZET ALAKULÁSÁTÓL FÜGGŐEN TERVEZ MAJD EGY NYILVÁNOS SZAKMAI KONFERENCIÁT IS, AMELY INGYENES LESZ, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT.

Az NHT Platform a Roland Berger bevonásával kidolgozott egy stratégiai csomagot is, amelyet továbbított az ITM részére, amely véglegesíti majd a Nemzeti Hidrogénstratégiát és benyújtja azt a kormánynak.

Cikk forrása