Új napenergia-beruházásokat hívhat életre Magyarországon az áramárak megugrása

A piaci áramárak megugrása, valamint a klímavédelmi szempontok erősödése miatt hamarosan Magyarországon is megjelenhetnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (power purchase agreement, PPA). A fejlettebb piacokon is csak pár éve létező konstrukció egyszerre segítheti elő a cégek karbonlábnyomának és áramvásárlással kapcsolatos kockázatainak csökkentését. Hazai terjedését ugyan több tényező is gátolja, de a piac már készül a bevezetésére.

Ironikusan hangzik, hogy éppen az időjárásfüggő jellegük miatt a hagyományos technológiákhoz képest alacsony ellátásbiztonsági értékű megújulók járulhatnak hozzá a cégek villamosenergia-piaci bizonytalanságainak mérsékléséhez, de a szakértők szerint valóban ez a helyzet – derült ki Simon Gábor és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Hungary szakértői, valamint Kovács Domonkos, az ALTEO Group vezérigazgató-helyettese beszélgetéséből és kérdéseinkre adott válaszaiból.

Erősödő fenntarthatósági és árnyomás

Globálisan – elsősorban a tengerentúlon és Nyugat-Európában – egyre népszerűbbek ezek a megállapodások, melyek keretében főleg nagyvállatok vásárolnak a nap- és/vagy szélenergia-termelőtől zöldáramot (ezek a társasági PPA-k vagy cPPA-l). A PPA olyan hosszú távú, jellemzően 10-15 (de akár 25) éves villamosenergia adás-vételi szerződés, mely közvetlenül a megújulóenergia-termelő és (a jelenlegi gyakorlat szerint) a tőzsdén lévő multi között jön létre, lehetővé téve utóbbi számára, hogy beszerzési kapcsolatban álljon egy termelővel tőkebefektetés, illetve akár az erőműhöz csatlakozó közvetlen fizikai vezeték nélkül is. Célja, hogy a felek a hagyományos megállapodások által elérhetőnél hosszabb távon biztosíthassák az árak rögzítését. Emellett hozzájárul a megújuló energiatermelés fejlődéséhez, illetve a vállalati fenntarthatósági célok teljesítéséhez is, hiszen – különösen a nyugati világban – a befektetők és a fogyasztók is egyre inkább megkövetelik a cégektől, hogy környezettudatosan működjenek.

A fix árakat rögzítő konstrukció mind a termelő, mind a felhasználó számára plusz előnyöket biztosíthat a hagyományos piaci megoldásokkal szemben. A termelő számára azért, mert a normál piaci viszonyok vagy a rövid távú szerződések esetleg nem adnának lehetőséget számára ilyen nagy tőkebefektetés igényű beruházásra. A felhasználó számára pedig azért, mert így energiaszükségletei jelentős részét megújuló forrásból láthatja el, megfelelve az erősödő fenntarthatósági elvárásoknak.

Mindemellett van még egy ok, ami miatt elsősorban a felhasználók számára egyre jobban megérheti hosszú távú áramvásárlási megállapodást kötni.

A VILLAMOSENERGIA-PIACON 2021-BEN PÉLDÁTLAN ÁREMELKEDÉS MENT VÉGBE, RÁADÁSUL AZ ÁRAK A KORÁBBINÁL SOKKAL INGADOZÓBBÁ IS VÁLTAK; HA EZ A HELYZET TARTÓSABBAN FENNMARAD, AZ ALAPOSAN FELÉRTÉKELHETI A PPA-K ÉS ÁLTAL NYÚJTOTT KISZÁMÍTHATÓSÁGOT.

Persze lehetnek olyan helyzetek a megállapodás időszaka alatt, amikor a piaci árak akár termelői, akár felhasználói szempontból kedvezőbben alakulnak a PPA-ban rögzítetteknél, ez a kockázat azonban megfelelő árazási sémákkal tompítható.

Kezelhető időjárásfüggőség

A megújulós erőművek kiválóan alkalmasak arra, hogy hosszú távú megállapodások tárgyaivá váljanak: anyagköltsége lényegében nincs (szemben például a gázerőművekkel), karbantartási költségei is jól tervezhetők és jellemzően nem túl magasak. Ezzel együtt a megújulókról szólva nem lehet elhallgatni az ellátásbiztonsággal kapcsolatos megalapozott aggályokat, amelyek nem csak itthon és nem csak a PPA-k esetében, de a megújulók általános terjedése előtt is akadályt képeznek.

A gáz-, szén- vagy atomerőművekhez képest az időjárásfüggő megújulók nem képesek a folyamatos, úgynevezett zsinór-termelésre, ami érthető módon óvatossá teszi a felhasználókat a megújulókkal szemben. A világ még keresi azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel a hosszú távú megállapodások is a felek számára lehető legmegnyugtatóbb módon képesek kezelni az ellátásbiztonsági kockázatokat is, de a PPA-modell már most is kínál ilyeneket.

AZ IDŐJÁRÁS ÉS TERMELÉS VÁLTOZÉKONYSÁGÁBÓL ADÓDÓ PROBLÉMÁK MENEDZSELÉSÉNEK EGYIK MÓDJA PÉLDÁUL AZ LEHET, HA EGY KERESKEDŐ IS BEKAPCSOLÓDIK A STRUKTÚRÁBA AKÁR A PPA SZERZŐDŐ FELEKÉNT, AKÁR EGY, A FELHASZNÁLÓ ÉS KÖZÖTTE KÖTÖTT KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN.

A fentiek miatt nem véletlenül növekszik egyre nagyobb ütemben a PPA-k népszerűsége világszerte, azzal együtt, hogy az energiakrízistől nem független áremelkedések és ellátási lánc problémák visszafogják a lendületet. 2020-ban a tengerentúlon majdnem 11 GW, míg Európában 10 GW nagyságrendben létesültek ilyen új megállapodások, illetve kapacitások a megújuló szegmensben, a felhasználó partnerek között az élelmiszeripari cégektől és bankoktól a technológiai vállalatokon át a vegyipari, sőt, fő tevékenységüket tekintve fosszilis energia ipari társaságokig.

2021-ben a PPA-k várhatóan rekord szintet fognak elérni Európában és Amerikában, annak ellenére is, hogy az ezekben rögzített árak is emelkednek az alapanyagok és a szállítás drágulása miatt.

Magyarországon is erősödik az igény

Magyarországon megújuló energia alapú, villamosenergia-termelési célú PPA-ra működő példa még nincs, de az ez iránti érdeklődés élénkül. Két fontos alkotóeleme mindenesetre már itthon is jelen van: egyrészt már léteznek magyarországi szén-hidrogén alapú (gáztüzelésű erőművekre vonatkozó) megállapodások, másrészt a korábbi KÁT-, illetve jelenlegi METÁR-rendszer is egyfajta PPA, ahol a logika hasonló, csak éppen a vállalatok helyett az állam az átvevő.

A zöld PPA-kra való konkrét igény a várakozások szerint hamarosan a magyarországi cégek részéről is meg fog jelenni, és ezek a hazai megújuló energia alapú villamosenergia-termelésben is hangsúlyos szerepet fognak kapni. A Nemzeti Energiastratégia 2030-ig több mint 6000 MW napenergia-termelő kapacitás létrejöttével számol, amihez jelentős mértékben hozzájárulhatnának a PPA-k is.

A DLA Piper az eddig hozzá eljutott befektetői tervek alapján tett becslése szerint 200-300 MW , cPPA-k révén fejlesztett naperőművi projekt megvalósulása várható 4-5 éven belül. Olyan cPPA alapú energia kereskedelmi „termék” hazai megjelenése is várható, amely alapján nem egyetlen felhasználó vásárol közvetlenül villamos energiát egy megújuló alapú termelőtől, hanem több, egymással kapcsolatban nem álló felhasználó részleges ellátás alapon.

Az itthoni cégek irányából tapasztalható érdeklődés elsősorban a fizikai PPA-k irányában nyilvánul meg, amely a kizárólag egyetlen felhasználó magáncélú hálózaton történő – tahát rendszerhasználati, szabályozási költségektől mentes – ellátását jelenti, és termelői oldalon is inkább ebben gondolkodnak.

Ezzel együtt jelenleg több tényező is gátolja a konstrukció hazai elterjedését, termelői, felhasználói és szabályozási oldalon egyaránt. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a kormány, illetve a szabályozó tervezi-e célzott intézkedésekkel elősegíteni e megállapodások itthoni térnyerését.

Ezek a fő akadályok

Az egyik fő korlátot az jelenti, hogy a magyar vállalatok hazai fogyasztói még nem annyira környezettudatosak, hogy hajlandóak lennének többet fizetni a fenntarthatóbb termékekért, márpedig a PPA-kban – legalábbis normál körülmények között – jellemzően prémiumot kell fizetni a piaci árakhoz képest. A PPA-k terjedését külföldön is elsősorban a nagy tőzsdei cégek hajtják, amelyeken a fenntarthatóság növelésére irányuló befektetői nyomás akár közvetlenül a részvényárfolyam alakulásában is megmutatkozik. A hazai tőzsdén jóval kevesebb cég részvényei forognak, mint a nagy nyugati börzéken, de a magyar cégek általában erősen exportorientáltak, illetve vagy eleve nagy multinacionális vállalatok leánycégei, vagy multik ügyfelei, ezért a fenntarthatósági elvárások erősödését ők is egyre inkább érzékelik.

További korlátja az ilyen típusú megállapodások hazai terjedésének, hogy miután ezek egyben finanszírozási konstrukciók is, a villamosenergia-termelő finanszírozási kockázatot is vállal a PPA-k által. Ezért elsősorban a stabil, magas hitelminősítésű vállalatok lehetnek megfelelő partnerek, ami behatárolja a potenciális magyar vállalati felhasználók körét. Nem véletlen, hogy külföldön is a nagy nevekkel kötnek ilyen megállapodásokat a befektetők. Emellett a megbízhatóság, illetve hitelképesség termelői oldalon is erősen szűri a szóba jöhető partnerek körét. Az ellátásbiztonság ugyanis érthető módon rendkívül kritikus kérdés a felhasználó számára, ezért – főleg a nagyobb cégek – igencsak alaposan megnézik, hogy az ajánlattevő milyen bonitással, referenciákkal, eszközparkkal rendelkezik. Így például egy tényleges költség alatt próbálkozó ajánlattevő sem feltétlen lesz hiteles a nagyvállalati ügyfél szemében.

Jelenleg a hazai pénzügyi szektor sincs feltétlen felkészülve a viszonylag bonyolult PPA-szerződések kezelésére, de a megfelelő körülmények között valószínűleg nem fognak elzárkózni az új konstrukció elől.

A hosszú távú áramvásárlási megállapodások elterjedéséhez az is szükséges, hogy METÁR-szintű hozamok legyenek vele elérhetők. A termelők szemében a PPA versenyzik a KÁT, illetve METÁR rendszerrel is, márpedig ezek – különösen kockázatallokációs és árazási szempontból – kedvezőbbek feltételeket kínálnak a termelőnek, mint ami jelenleg egy PPA-val elérhető.

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN AZONBAN AZ ÁLLAM EGYRE TÖBB, ÁLTALA VÁLLALT – PÉLDÁUL ÁR-, VOLUMEN ÉS SZABÁLYOZÁSI/RENDSZERHASZNÁLATI – KOCKÁZATOT IGYEKSZIK VISSZATOLNI A TERMELŐRE, ÉS EZ IDŐVEL ELÉRHET EGY OLYAN SZINTET, AMI MÁR EGY PPA-BAN IS VÁLLALHATÓ KOCKÁZATALLOKÁCIÓT JELENTHET.

A befektetőt elvben akár a magasabb árakat ígérő PPA-k felé is hajthatja, hogy a METÁR-tenderek nem csak a jelenlegi, hanem a korábbi piaci áraknál is jóval alacsonyabb árajánlatok megtételére késztetik a versengő termelőket.

Kettős terhelés

A szakértők egyöntetű véleménye, hogy az adózás előtti eredmény 31 százalékára rúgó Robin Hood adó eltörlése is jelentősen támogathatná a PPA-k hazai terjedését (amint arra korábban a REKK is felhívta a figyelmet. Az adót ugyanis a megújuló alapú villamos energia termelőknek is meg kell fizetniük, kivéve, ha a KÁT-ban vagy METÁR-ban vesznek részt. Az adó tehát kétszeresen nehéz helyzetbe hozza azokat a fejlesztéseket, amelyek a fenti támogatások nélkül valósulnának meg.

A zöld PPA-k magyarországi terjedésének az is lendületet adhat, hogy a közelmúltban az Európai Bizottság a fogyasztók és a vállalkozások magas árak elleni védelme ellen az azonnali javasolt intézkedések között jelölte meg a PPA-khoz való szélesebb körű hozzáférés megkönnyítését és a kiegészítő intézkedésekkel történő támogatásokat.

Ez a helyzet a környező országokban

 

Lengyelország

A DLA Piper tájékoztatása alapján Lengyelországban már megjelentek a cPPA-k, de még mindig ritkán kötnek ilyen megállapodásokat. Ezt akadályozza a jogi szabályozás, amely a közvetlen vezetékes telepítés elfogadhatóságának korlátozásával jelenleg lehetővé teszi a cPPA “virtuális” – pénzügyi elszámoláson alapuló – változatának megkötését. A lengyel energiapiacon eddig 11 cPPA-t jelentettek be nyilvánosan, ebből négyet 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy az idei év mindössze négy hónapja alatt több szerződést írtak alá, mint az egész 2020-as évben. A lengyel piacon a szerződött energia mennyisége összesen 404,5 MW. Ennek 65 százaléka szélerőművekre, a fennmaradó rész pedig naperőművekre vonatkozik.

A lengyelországi akadályok közé tartozik a bizonytalan jogi szabályozás, a hosszú távú energiaár-politika hiánya, és az ipari üzemek közvetlen zöldenergia-ellátására vonatkozó szabályozási követelmények. Az ilyen szerződések megkötését támogató lehetséges eszközök közül azonban javasolták egy speciális támogatási rendszer létrehozását, amely összehangolná az energiatermelők, az energiafogyasztók és a finanszírozó intézmények érdekeit, de jelenleg nincs ilyen megoldás a lengyel jogrendszerben.

Románia

Romániában a fizikai leszállítású cPPA-kat 2012 óta nem alkalmazzák, mert a helyi villamosenergia-törvényt úgy módosították, hogy a villamos energiával kizárólag az OPCOM által működtetett szervezett piacon lehet kereskedni, átlátható, nyilvános, központosított és megkülönböztetéstől mentes módon. Ezért a közvetlenül tárgyalt PPA-k, mint például a Corporate PPA, nem voltak megengedettek (kivéve a 3 MW-ot meg nem haladó kis kapacitások esetében). A PPA-k tilalma az egyik olyan jogalkotási intézkedésnek tekinthető, amely meghatározta a megújulóenergia-projektek első romániai beruházási hullámának visszaesését.
A villamos energia belső piacáról szóló 943/2019/EU rendelet (“943-as rendelet”) 2020. január 1-jei hatálybalépését követően a román szabályozó hatóság a “szabályozatlan piacokra” való hivatkozással bizonyos jogszabályokat fogadott el, hogy keretet biztosítson a szervezett piacon (tőzsdén) kívüli, közvetlenül tárgyalt hosszú távú PPA-k számára. A villamos energiáról és a földgázról szóló 123/2012. sz. törvény (“villamosenergia-törvény”) és a villamosenergia-termelők azon kötelezettsége, hogy a teljes termelt villamos energiát kizárólag az OPCOM-on értékesítsék, azonban változatlan maradt, ami tisztázatlan helyzetekhez és vitákhoz vezetett az ellentmondásos rendelkezések értelmezésének és alkalmazásának módjáról.

A villamosenergia-törvényt 2020. július 30-tól módosították, és most már kifejezetten előírja, hogy a 2020. június 1-je után üzembe helyezett új termelőkapacitások tulajdonosai a központosított piacon kívül is köthetnek áramvásárlási megállapodásokat (PPA), szerződésben kialkudott áron. A meglévő termelők számára azonban továbbra is fennmarad az a kötelezettség, hogy a teljes termelést a szervezett piacon értékesítsék. Az energiatörvényt várhatóan úgy módosítják, hogy megszűnjenek ezek az ellentmondások, és a PPA-k világos keretet kapjanak. Ebben az összefüggésben és az energiaárak kiszámíthatatlansága miatt, bár a piacon folytak tárgyalások, az utóbbi időben nem kötöttek fizikai leszállítással járó PPA-kat.

2021 augusztusában az Axpo bejelentette, hogy 7 évre szóló PPA-t írt alá a CEZ Fântânele-Cogealac-Gradina szélerőműparkjával, amely a Macquarie Asset Management romániai energiaportfóliójának része, és több mint 4 terawattóra (TWh) villamosenergia-termelésre vonatkozik. Ez azonban egy olyan pénzügyi PPA, amelyben az Axpo a CEZ 600 megawatt (MW) összesített beépített kapacitásának mintegy 50 százalékát fedezi.

Szlovákia

Szlovákiában ugyan már léteznek cPPA-k, de a szabályozó hatóságok nem alkalmaznak az ilyen konstrukciók térnyerését ösztönző eszközöket.

Címlapkép forrása: Freepik

Cikk forrása