Veszélyben a magyar napenergia-cél – Fontos adóügyi változás a láthatáron?

Magyarországi napenergia-iparági vélemények szerint már itthon is épülhetnének tisztán piaci alapon, támogatásmentesen naperőművek, ha az ágazat szereplőinek nem kellene a Robin Hood-adónak nevezett elvonást fizetniük. A kötelezettség fizetése alól jelenleg kizárólag a KÁT-ban vagy Metárban részt vevő termelők mentesülnek, így a támogatásra nem jogosult nagy projektek beruházói kétszeresen is hátrányban vannak előbbiekkel szemben. A Robin Hood-adó még a jókora kormányzati napenergiás célok elérését is veszélybe sodorhatja. Az iparágból származó értesüléseink szerint az utóbbi időszakban egyre inkább témát jelent az adó ügye a szektorban, és jelentős lobbierő szerveződik az adónem eltörlésére. Amennyiben ez megtörténik, az mindenkeppen új utat nyit az ezirányú fejlesztéseknek.

A magyarországi naperőmű-állomány lendületes növekedése nem kis részben a kedvező szabályozási közegnek köszönhető, azonban a bürokratikus akadályok mellett a támogatási rendszerben, valamint az adózási környezetben is lenne még tér az előrelépésre.

A szektor a második Metár-tender január végéig ígért eredményhirdetésére, illetve arra vár, hogy ebből kiderüljön, kik, mely beruházások tudtak nyertes árajánlatot benyújtani a prémium típusú, vagyis a piaci árakhoz képest meghatározott támogatásokért. A bontási adatok, illetve az ajánlati árak alapján jókora árcsökkenést jelenthetnek be az első, 2019-es kiíráshoz képest. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) várakozásai szerint a több mint ötszörös túljegyzés újabb 3 ft/kWh-val, mintegy 15 százalékkal szállítja lejjebb a támogatási szükségleteket, így az 1 MW feletti kategóriában a verseny és a méretgazdaságosság hatására akár 18 ft/kWh alatti átlagos nyertes árszint, míg az 1 megawatt alatti tartományban 21 ft/kWh körüli átlagár is kialakulhat. A nagyobb kategóriában kialakult árakkal pedig már körülbelül a KÁT-tarifák felére sikerült leszorítani az árszintet.

És pontosan ez, vagyis a napenergia-termelés támogatásainak a költségek csökkenését követő mérséklése volt a célja az ITM energia- és klímapolitikai államtitkári posztjáról januárban távozó Kaderják Péter nevéhez fűződő tender-rendszer 2019-es bevezetésének. A fotovoltaikus technológia fejlődése ugyanis olyan mértékű költségcsökkenéssel járt együtt, ami a napenergiát a világ számos pontján már támogatások nélkül is versenyképessé tette a hagyományos fosszilis forrásokkal, egyúttal az állami kiadásokra is kedvező hatást gyakorolva.

Legalább plusz teher ne legyen
Az iparági várakozások szerint a jövőbeni tendereken – részben a nemzetközi társaságok egyre kézzelfoghatóbb jelenléte miatt tovább fokozódó versenynek köszönhetően – további komoly áresés jöhet, vagyis folytatódhat a támogatási igény mérséklődése. A kormány 2022 augusztusáig további négy tendert tervez, így a MEKH évente két pályázatot hirdethet, alkalmanként legalább 300-500 gigawattóra közötti megújuló energiamennyiség támogatására. A tempós tendereztetésre szükség is van, tekintettel a jelentős kormányzati napenergiás célokra. A 2030-as Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ra a magyarországi beépített napenergia termelő kapacitás közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW-ra bővülhet. A kitűzött cél zömét a nagyobb naperőművek teljesíthetik, míg a kisebb, háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatban a kormány célja a Nemzeti Energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra.

A cél elérését ugyanakkor megnehezítheti, hogy a KÁT- és Metár-támogatásra nem jogosult nagy projektek beruházóit a Robin Hood-adónak nevezett elvonás sújtja. Az adózás előtti eredmény után fizetendő 31 százalékos elvonás jelentősen növeli a társaságok adóterheit, további versenyhátrányba hozva őket a támogatásra jogosult beruházókhoz képest. Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke, illetve iparági vélemények szerint, ha az ágazat szereplőinek nem kellene a Robin Hood-adónak nevezett elvonást fizetniük, akkor már Magyarországon is épülhetnének tisztán piaci alapon, támogatásmentesen naperőművek.

Cikk forrása