A német LEAG bánya- és energiavállalat egy olyan decentralizált energiarendszer kiépítésébe kezdett bele, mely károsanyagkibocsátása nélkül tud biztosítani zsinóráramot. A projekt keretén belül szél-, naperőmű, folyadékáramos akkumulátor, illetve zöldhidrogénes kapacitás is fog épülni. A cég tervei szerint a rendszerrel a délkelet-németországi lignittüzelésű erőműveket képesek lesznek kiváltani.
A LEAG német bánya- és energiavállalat egy hatalmas decentralizált energiarendszer kiépítését tervezi, amellyel kiválthatja a jelenleg Németország délkeleti részén, a lengyel határ közelében működő lignittüzelésű erőműveit. A projekt, miután eléri a teljes potenciálját, 14 GW szél- és napenergiás kapacitást, 2-3 GWh akkumulátoros energiatárolást, illetve 2 GW zöldhidrogénes kapacitást fog integrálni. Ezek a technológiák együttesen egy nulla kibocsátású, zsinóráramot előállítani képes rendszert alkotnak.
A beruházás egyik nagyszabású elemét júniusban jelentették be a müncheni Intersolar Europe rendezvényen. A bányavállalat megállapodást írt alá a New York-i tőzsdén jegyzett ESS akkumulátor-gyártóval egy 50 MW/500 MWh kapacitású, vas redox folyadékáramos akkumulátor megépítéséről, amely a Szászországban működő Boxberg lignittüzelésű erőművének kiváltását fogja elősegíteni. Az erőmű telephelyén megépítendő rendszer 2027-ben áll üzembe 200 millió euró költségből, és az első elemét fogja képezni a fentebb említett 2-3 GWh-s energiatárolási projektnek. A kezdeti beruházást a LEAG és a partnerei finanszírozzák. „A zöld energiatermelővé való átalakulásunk egyik legfontosabb feltétele a költséghatékony, hosszú távú energiatárolás kiépítése” – nyilatkozta Thorsten Kramer, a LEAG vezérigazgatója a beruházással kapcsolatban.
Balról jobbra: Philipp Offenberg (Breakthrough Energy), Thorsten Kramer (LEAG vezérigazgató), Eric Dresselhuys (ESS vezérigazgató).
A hosszabb távú tárolást biztosító folyadékáramos technológia mellett a LEAG rövid ciklusidejű lítium-ion akkumulátorokat is telepít a helyszínen.
A vállalat, amely a kelet-németországi nagyüzemi lignitbányászat és széntüzelésű energiatermelés vezető szereplője, egy olyan megújuló energián alapuló rendszert demonstrálhat a projekt révén, amely képes arra, hogy zsinóráramot biztosító szénerőműveket váltson ki, miközben földgáz helyett akkumulátoros tárolással és hidrogénnel biztosítja a hálózat kiegyenlítését.
„Ha ki akarjuk váltani a földgázt, akkor hosszú távú tárolásra van szükségünk” – erősítette meg Aland Greenshields, az ESS európai divíziójának igazgatója a PV Magazine-nak.
A folyadékáramos akkumulátorok néhány éve már a piacon vannak – Magyarországon is épül belőlük néhány. Ezek tárolási kapacitása olcsón skálázható, ezért hosszabb idejű, akár 12-24 órás energiatárolást is lehetővé tesznek. További előnyük a biztonság, a hosszú élettartam, a minimális degradáció, és az, hogy a 100%-os mélységű ciklusokat is jól bírják. A leginkább elterjedt megoldások vanádium alapú elektrolitot használnak, a vanádium azonban viszonylag ritka elemnek számít. Az amerikai ESS viszont egy újfajta elektrolitot fejlesztett ki, amely olyan bőségesen rendelkezésre álló anyagokat használ, mint a vas és a só, ami biztonságos, költséghatékony és környezetbarát akkumulátorokat eredményez.
Az ESS berendezéseit már alkalmazzák mikrohálózatokban, és folyamatban van több hálózati méretű projektjük az Egyesült Államokban, illetve Ausztráliában. A boxbergi erőmű telephelyén megvalósítandó 50 MW-os rendszerre vonatkozó végleges megállapodások és a pénzügyi zárás az idei év harmadik negyedévében, az üzembe helyezés pedig 2027-ben várható.
Az nagy projekt egyes kisebb elemei ennél már előrehaladottabb állapotban vannak. A Bohrau Energy Park, egy meddőhányón épülő 400 MW-os naperőmű 2024-re készülhet el. A Cottbusser Ostsee nevű bányatavon 29 MW-os úszó naperőmű épül, egy rekultivált hulladéklerakón pedig 31 MW-os naperőmű építése kezdődött meg. Ez csupán néhány példa, a LEAG-nak 2026-ig összesen több, mint 1100 megawattnyi napenergiás és 126 MW szélenergiás kapacitása fog megépülni, amelyek már mind tervezési vagy kivitelezési fázisban vannak. A vállalat 2030-ig 7 gigawattra kívánja növelni a megújuló energiás termelési portfólióját, ezt fogják kiegészíteni az olyan energiatárolási technológiák, mint a folyadékáramos akkumulátorok, a hidrogén és a hőtárolás, így biztosítva folyamatos ellátást a nap 24 órájában a lakosság és az ipar számára.
Címlapkép: Freepik