A zöld átállás folytán hatalmas mennyiségű energiát kell eltárolnunk, nagyrészben az elektromos autók és a megújulótermelés miatt. Európa azonban nem rendelkezik elég nyersanyaggal és gyárral, amelyekkel ki tudná szolgálni a kontinens akkumulátorigényét, így az exportra van rászorulva. Kína jelentős szereplő az akkumulátor gyártásban emiatt Európa számára is nagy beszállító. Az Unió vezetése szerint a beszállítói diverzifikáció felé kéne mozdulni, amelyről vélhetően az európai vezetők októberi ülésén fognak tárgyalni.
Az Európai Unió 2030-ra ugyanolyan függővé válhat Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint amilyen függőségben volt Oroszországtól az ukrajnai háború előtt, hacsak nem hoz szigorú intézkedéseket – áll egy, az uniós vezetők számára készített dokumentumban.
A Reuters által megszerzett dokumentum lesz az alapja az európai gazdasági biztonságról szóló megbeszéléseknek az uniós vezetők október 5-i találkozóján a spanyolországi Granadában. A vezetők Kína növekvő globális magabiztossága és gazdasági súlya miatt aggódva megvitatják majd az Európai Bizottság javaslatait annak kockázatának csökkentésére, hogy Európa túlságosan függjön Kínától, valamint az Afrikára és Latin-Amerikára irányuló diverzifikáció szükségességét.
A dokumentum szerint a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia időszakos jellege miatt Európának módot kell találnia az energiatárolásra, hogy 2050-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célját.
„Ez ugrásszerűen megnöveli majd a lítium-ion akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolízerek iránti keresletünket, amely az elkövetkező években várhatóan a tíz- és harmincszorosára nő” – áll az EU spanyol elnöksége által készített dokumentumban.
Míg az EU erős pozícióval rendelkezik az elektrolízisgyártás közbenső és összeszerelési fázisában, több mint 50%-os világpiaci részesedéssel, az elektromos járművekhez elengedhetetlenül fontos üzemanyagcellák és lítium-ion akkumulátorok tekintetében nagymértékben támaszkodik Kínára.
„Határozott intézkedések végrehajtása nélkül az európai energetikai ökoszisztéma 2030-ra más jellegű, de hasonló súlyosságú függőségbe kerülhet Kínától, mint amilyenben az ukrajnai invázió előtt Oroszországtól volt” – áll a közleményben.
Nem ez az egyetlen terület, ahol az EU sebezhető
Az Európai Bizottság adatai szerint 2021-ben, az ukrajnai orosz inváziót megelőző évben az EU teljes gázfogyasztásának több mint 40%-át, kőolajimportjának 27%-át és szénimportjának 46%-át Oroszországból vette. Az Oroszországból történő energiavásárlások nagy részének megszüntetése energiaár-sokkot okozott az EU-ban és a fogyasztói infláció megugrását, ami arra kényszerítette az Európai Központi Bankot, hogy erőteljesen megemelje a kamatlábakat, ami visszafogta a gazdasági növekedést.
A lítium-ionos akkumulátorok és az üzemanyagcellák nem az egyetlen terület, ahol az EU sebezhető – áll a spanyol elnökségi dokumentumban.
„Hasonló forgatókönyv bontakozhat ki a digitális technológiai térben is” – áll a dokumentumban. „Az előrejelzések szerint a digitális eszközök – például érzékelők, drónok, adatkiszolgálók, tárolóeszközök és adatátviteli hálózatok – iránti kereslet ebben az évtizedben meredeken emelkedni fog.”
„Az EU ez utóbbiak terén viszonylag erős pozícióval rendelkezik, a többi területen azonban jelentős gyengeségeket mutat” – írják.
A jelentés szerint 2030-ra ez a külföldi függőség komolyan akadályozhatja a termelékenység növekedését, amelyre az európai iparnak és a szolgáltatási ágazatnak sürgősen szüksége van, és akadályozhatja a mezőgazdasági rendszerek korszerűsítését, amely elengedhetetlen az éghajlatváltozás kezeléséhez.
Címlapkép: Canva
Cikk forrása