A Török Áramlat hazánk földgázellátása szempontjából idén kulcsfontosságú. A vezeték Strandzsa2-Malkoclar belépési pontján azonban a nominált gázmennyiség egyik napról a másikra a felére esett vissza. A csökkenés okát egyelőre még nem lehet tudni, de a Gazprom ezen az úton szállít földgázt Bulgária és régiónk felé.
A csütörtöki 358 millióról a pénteki napra 163 millió kilowattórára zuhant a szállítási menetrend a Török Áramlat Strandzsa2-Malkoclar belépési pontján, amely vezetéken az orosz Gazprom közvetlenül szállítja a gázt Bulgáriába – vette észre a Portfolio. A friss érték a háború kitörése óta messze a legalacsonyabb az éves karbantartási időszakot leszámítva, így rendkívüli jelnek nevezhető a magyar gázellátás szempontjából is. Mindez éppen akkor érkezett, amikor Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól ismét arra kapott ígéretet, hogy „az ellenséges bolgár lépés dacára a Gazprom teljesíti a Magyarországra szánt földgázszállításokat a szerződés és a menetrend szerint”.
A rendkívül magas bolgár energia hozzájárulás októberi bevezetése óta folyamatosan figyeljük azt, hogy hogyan alakul a másnapi szállítási menetrend (nominálás) és a fizikai szállítás a Török Áramlat azon vezetékén, amely Oroszországból a Fekete-tenger alatt, és Törökország érintésével (nincs kijárat) közvetlenül érkezik Bulgária határához, a Strandzsa2-Malkoclar átadási ponthoz. A másnapi nominálási adatot rendszerint előző nap késő délután, kora este közlik az európai gázpiaci rendszerüzemeltetők transzparencia oldalán, és ránézve a holnapi, december 1-jei nominálási adatra, kirívóan alacsony értékre figyeltünk fel (lásd kék vonal). A mai 358 millió kilowattóráról, tehát 34 millió köbméterről holnap 163 millió kilowattórára, azaz 15,5 millió köbméterre,
TEHÁT EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA KEVESEBB, MINT A FELÉRE ZUHANT A NOMINÁLÁS.
Kiterjesztve az idővonalat, kiderült, hogy a háború tavaly februári kitörése óta messze ez a legalacsonyabb nominálási adat (idén május körül napi 190 millió kWh körül járt átmenetileg az érték), leszámítva az éves karbantartások időszakát, ami tavaly és idén is nyáron volt.
Egyelőre nem tudni, hogy mi áll a hirtelen és drasztikusnak tűnő nominálási változás mögött az új hónap első gáznapján, de mindenképpen figyelemre méltó. Ezen az útvonalon kapja ugyanis Magyarország a hosszútávú orosz gázvásárlási szerződés döntő részét, évi 3,5 milliárd köbmétert, és ezért tavaly ősszel a magyar gazdaság ütőerének nevezte az útvonalat Orbán Viktor kormányfő a parlamentben.
HA A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN IS HASONLÓAN ALACSONY, VAGY ESETLEG NULLA KÖZELI NOMINÁLÁSI ADATOT LÁTNÁNK EZEN A BELÉPÉSI PONTON, AKKOR AZT SZERBIA, ÉSZAK-MACEDÓNIA ÉS MAGYARORSZÁG IS RÖVIDESEN MEGÉREZNÉ AZ IMPORT SZÁMAIBAN, ÉS AZ OROSZ GÁZSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEIK TELJESÍTHETŐSÉGE KÖRÜL KOMOLY KÉRDŐJELEK MERÜLNÉNEK FEL.
Az is lehetséges persze, hogy most csak egy (pár) napi beszakadást látunk, és majd visszaemelkedik a monimálás az előző hetek relatív stabil szintjére.
Csütörtök délután találkozott egymással Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, illetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szkopjéban, amely után a magyar tárcavezető azt hangsúlyozta: biztosította őt hivatali partnere, hogy Oroszország és az orosz vállalatok teljes mértékben teljesíteni fogják a megkötött szerződésekben foglalt kötelezettségeiket, menetrend szerint fogják szállítani a szükséges földgázt és kőolajat.
Sőt, arról biztosított engem Szergej Lavrov, hogy az ellenséges bolgár lépés dacára a Gazprom teljesíti a Magyarországra szánt földgázszállításokat a szerződés és a menetrend szerint
– húzta alá. „Így (.) Magyarország földgázellátása továbbra is biztosított, hiába vetettek ki a bolgárok extra adót a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába Bulgárián keresztül szállítandó földgázra” – közölte.
A bolgár parlament által októberben elfogadott, november közepén módosított, az orosz gázt célzó 20 levás (10 eurós) energia hozzájárulás beszedése nagyon bizonytalan, emiatt a 2024-es költségvetési törvénytervezetből ki is szedte ezt a 2,4 milliárd levás bevételi tervet a pénzügyminiszter. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy zavartalan marad az orosz gázszállítás a Török Áramlaton, hiszen az október 13. és a november 16. közötti időszakra mintegy 260 millió levát kellene beszednie a bolgár hálózatüzemeltető Bulgartransgaznak a Gazpromtól az ezen időszak alatt szállított gáz után. Azóta pedig a bolgár vámhivatalnak kell gondoskodnia az oroszok által szállított gáz után bevétel beszedéséről a Gazpromtól.
Arról, hogy a bolgár energia hozzájárulás oroszok általi elmulasztása milyen gázszállítási és pénzügyi forgatókönyvekhez vezethet, részletes elemzésben foglalkoztunk és egyik verzióként a szállítások leállását is felvázoltuk:
A Gazpromnak november 13-ig kellett volna befizetnie az első tört havi, októberi szállítások utáni számlát a Bulgartransgaz felé, de miután ezt elmulasztotta a cég, fizetési felszólítást küldött ki neki, amelynek a határideje a bolgár pénzügyminiszter szavai alapján november 25 körül járhatott le.
Érdemes megjegyezni, hogy a Reuters tudósítása szerint ma telefonon egyeztett egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, illetve Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnök, valamint Olaf Scholz német kancellár is.
Az is érdekes, hogy csütörtökön került sor egy súlyos diplomáciai incidensre Bulgária és Oroszország között, mert a bolgár hatóságok nem engedték átrepülni a légtéren azt az orosz kormányzati gépet, amely Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mellett Maria Zaharovát is szállította, aki orosz külügyi szóvivőként rajta van az uniós szankciós listán. A bolgár külügyminiszter már napokkal ezelőtt figyelmeztetett, hogy Lavrov átrepülhet a bolgár légtéren, de ha olyan is utazik a fedélzeten, aki szankciós listán van, akkor megtagadják a gép átrepülését. Zaharova „idiótaságnak” nevezte Telegram-közleményében a bolgár döntést.
Szintén ma történt, hogy a Bulgartransgaz vezérigazgatója egy athéni LNG-konferencián azt mondta: megvizsgálják a lehetőségeket, hogy egy második görögországi LNG-terminálba is beszálljanak. Erről a bolgár cég ki is adott egy közleményt, amelyben Vlagyimir Malinov a várható gázkereslet növekedéssel indokolta azt, hogy vizsgálják az újabb befektetést, illetve jelezte, hogy a vertikális gázfolyosó, és az LNG-terminálok, illetve a chireni földalatti gáztároló lehetőségeinek kihasználásával ki tudják majd elégíteni a piaci igényeket. (A december közepén megérkező alexandroupolisi úszó LNG-terminálban, amely évi 5,5 milliárd köbméter újragázosítási kapacitással bír, 20%-os kapacitás foglalása van a Bulgartransgaznak 3 milliárd köbméter éves bolgár gázfelhasználás mellett.)
A SeeNews tudósítása emlékeztet rá, hogy a Bulgartransgaz a múlt héten mutatta be terveit, hogy Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország szállítási rendszerüzemeltetőivel közösen dolgozzon a függőleges gázfolyosó kapacitásbővítésén. Erra utal Malinov a mai közleményben, amikor úgy fogalmazott: „Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország gázszállító hálózatainak összekapcsolása, valamint a kétirányú földgázszállítás technikai lehetőségének biztosítása lehetővé teszi a további LNG-mennyiségek szállításának leghatékonyabb módon történő növelését”.
A közlemény vége nem említi Magyarországot, de az egész régióra utalás miatt fontos: „A vertikális gázfolyosó projektek, az alexandrupolisi terminál és a Chiren földalatt gáztároló bővítése szinergiája biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű LNG-t szállítsunk nemcsak a görög és a bolgár piacra, hanem az egész régióba, beleértve Szerbiát, Észak-Macedóniát, Ukrajnát és Moldovát is”.
Címlapkép: Freepik