Megszületett a magyar-azeri hosszútávú földgáz beszerzés. Hazánk Azerbajdzsánból évente, mintegy 2 milliárd köbméter földgázt fog vásárolni, amelynek az első 100 millió köbmétere akár már idén megérkezhet. Ennek a szállítása a Török-Áramlat segítségével fog történni némi délkelet-európai infrastruktúra fejlesztés után.
Egy hosszú távú gázvásárlási szerződést fog kötni Magyarország és Azerbajdzsán, amelynek keretében évente kb. 2 milliárd köbméternyi mennyiséget fogunk vásárolni – jelentette be a Türk Államok Szervezete energiaügyi minisztereivel folytatott budapesti tanácskozás keretében csütörtökön Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel lényegében a középértékét jelentette be annak az 1-3 milliárd köbméternyi sávnak, amiről két kormánytag a közelmúltban beszélt, és így az éves magyar gázfelhasználás bő 20%-a, az éves orosz-magyar szerződés közel fele jöhet majd Azerbajdzsánból.
Szijjártó még február közepén jelezte először, hogy hosszútávú gázvásárlási szerződés megkötésére készül Magyarország Azerbajdzsánnal, amelynek éves volumene 1-2 milliárd köbméter lehet, és már ekkor jelezte, hogy már idén jöhet az első 100 millió köbméternyi mennyiség. Ezt ma megerősítette, miszerint politikai megállapodás született róla és már csak a technikai részleteket egyeztetik a cégek.
Aztán rá néhány napra Lantos Csaba energetikai miniszter arról beszélt, hogy 2-3 milliárd köbméternyi lehet az azeriektől évente megvásárolt gáz mennyisége, így tehát a mai bejelentés az 1-3 milliárd köbméteres sáv közepét jelenti.
Szijjártó a 100 millió köbméternyi idei azeri gázszállítás kapcsán jelezte, hogy a tranzit Törökországon keresztül fog folyni; emellett szükségesek bizonyos infrastruktúra-fejlesztések Délkelet-Európában, ezért Magyarország összefogott az ügyben Bulgáriával és Románi.
A miniszter kitért az atomenergia kérdésére is, és úgy vélekedett, hogy Európában nagy polgári nukleáris áttörés látszik kibontakozni, miután hét tagállamban terveznek, építenek új blokkokat. Kiemelte: a Türk Államok Szervezetén belül nagy lehetősége nyílt a nukleáris együttműködésnek, hiszen Törökországban azonos technológiával és kivitelezővel (Roszatom) épül atomerőmű, mint Magyarországon; Kazahsztán és Üzbegisztán pedig a világ vezető uránkitermelői között van, és minden egyes tagállammal megállapodás született a nukleáris képzésről. „Így még jobban ki tudjuk majd használni azt a versenyelőnyt, hogy a nukleáris energia felhasználásával függetleníteni tudjuk magunkat a nemzetközi energiapiac teljesen eszement változásaitól és néha az egekbe szökő áraitól” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter rámutatott arra is, hogy ahogy az Európai Unió mindegyik tagállama, úgy Magyarország is hónapok óta megtalálható az úgynevezett barátságtalan államok orosz jegyzékében, amelyről egy ma megjelent orosz nagyköveti interjúban is szó volt. Amint megírtuk: a nagykövet emiatt arra is emlékeztetett, hogy mivel Magyarország is aláírta az uniós szankciókat, így vele szemben is lehet alkalmazni az orosz megtorló lépéseket. A nagyjkövet arról is beszélt, hogy módosulhat a hosszútávú orosz-m
Ezzel kapcsolatban Szijjártó kifejtette: a barátságtalan ország státusz ellenére zavartalanul, korrekt módon zajlik például az energetikai együttműködés is Magyarország és Oroszország között.
Itt semmi újdonság nincsen, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik
– hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés kapcsán a Gazprom megbízható partner, és ez az évi 4,5 milliárd köbméter biztosítja hazánk ellátásbiztonságát hosszú távon. Amint viszont felhívtuk rá a figyelmet: tavaly szeptember óta az Északi Áramlat 1 felrobbantása miatt azon keresztül nem teljesül az évi 1 milliárd köbméteres mennyiség és ezt a kieső volument csak tavaly nyár és ősz között pótolták az oroszok, azóta már csak a Török Áramlaton keresztül jön napi közel 10 millió köbméternyi azeri gáz.
Címlapkép: Freepik