Elszálló energiaárak: ötöt már eltömített a kormány a lehetséges begyűrűzési csatornák közül

Sok csatornán történik a begyűrűzés

Az elmúlt hónapokban számos olyan intézkedést hozott a kormány Magyarországon, amelyek a világpiacon több ok miatt elszálló energiaárak magyarországi begyűrűzését voltak hivatottak megakadályozni. Érdemes ezeket a nagy kép szempontjából is megvizsgálni, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentését hívjuk segítségül.

A jegybanki stáb a három nagy nemzetgazdasági szektor és a külföld relációjában szedte össze, hogy az elszálló energiaárak hol, milyen mechanizmusokon keresztül vezetnek végül az árak emelkedéséhez (piros dobozok), romló finanszírozási helyzethez (világoskék dobozok) és kedvezőtlen reálgazdasági/beruházási következményekhez (sötétkék dobozok).

Íme a főbb begyűrűzési csatornák – elméletben

Az energiaárak jelentős emelkedése számos csatornán keresztül hathat a magyar gazdaságra és ebből öt konkrét hatásmechanizmust a jegybanki stáb is nevesít. Mi ezek alatt a kormány által meghozott intézkedések tükrében a módosított hatásokat foglaljuk össze.

1. A magasabb energiaárak közvetlenülnem érintik a háztartásokat a hatóságilag rögzített rezsiköltségeknek köszönhetően (lásd alább).
2. A magasabb energiaáraka vállalati költségeken keresztül emelik az inflációt és csökkentik a lakossági jövedelmek vásárlóértékét. A vállalati költségnövekedés várhatóan megjelenik a fogyasztói árakban, mivel a magasabb költségek egy részét a vállalatok átháríthatják a fogyasztók felé, ami az infláció emelkedésével jár. Ez a folyamat mérsékli a családok rendelkezésre álló reáljövedelmét és ennek következtében a fogyasztását. A fogyasztáscsökkenést ugyanakkor mérsékelheti a járvány korábbi hullámai alatt a háztartásoknál felhalmozott kényszer-megtakarítások leépítése.
3. Amennyiben a vállalatok a költségeket nem, vagy csak részben képesek áthárítani, akkora magasabb költségek a beruházások, illetve a vállalati jövedelmek csökkenését eredményezik. A folyamat reálgazdasági hatása annak a függvénye, hogy a jövedelmezőség csökkenését milyen mértékben kompenzálják vállalatok a beruházásaik visszafogásával.
4. Az érdemben megnövekvő energiaárakaz államháztartásra is hatnak. Az egyetemes szolgáltatók veszteségei, illetve az egyes költségvetési szervek, önkormányzatok energia költségei többletterhet rónak az államháztartás egyenlegére.
5. A világpiaci energiaárak-emelkedéseexportpiacaink növekedését is visszafogja, emellett a cserearány romlása a folyó fizetési mérleg deficitjének emelkedését okozza. Mivel a hazai külkereskedelem alapvetően energiaimportőr gazdaságokkal folyik, így az exportáló vállalatok értékesítési lehetőségei az energiaárak emelkedése következtében mérséklődnek.

Öt csatornát már eltömített a kormány a gyakorlatban

Az elmúlt hónapok (évek) intézkedéseivel összesítésünk szerint a kormány öt főbb begyűrűzési csatornát már eltömített. Ezek az alábbiak:

• Lakossági rezsicsökkentés.A fenti ábrán jól látható, hogy a lakosság felé az elszálló energiaárak közvetlen begyűrűzését megakadályozta a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés intézményével a kormány, és azóta is gyakorlatilag fixen maradt az egyetemes szolgáltatás keretében a gáz, az áram, a távhő, a víz- és a szemétszállítás díja. A győri eset után egy karácsonyi döntéssel egyébként a kormány azt is megtiltotta, hogy a távhőszektorban az energiakereskedők április 15-ig felmondhassák az ellátási szerződésüket, így tehát ez is garantálja azt, hogy addig a lakossági terhek ne változzanak, akármi is történik az önkormányzatok pénzügyi helyzetével, vagy az energiakereskedőkkel. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentéssel háztartásonként havi mintegy 40 ezer forintot spórolnak meg az emberek, ami évi közel félmillió forint. Ez egy évre mechanikusan kivetítve pedig már óriási, 1900 milliárd forint feletti összeg, amely teher nagy részét így egyéb szektorok (pl. az állam, az egyetemes szolgáltatók támogatásával) viselik.
• 480 forintos üzemanyagár plafon a lakosságnak.Az árplafon bevezetése és a terhek üzemanyag-forgalmazókra hárítása azután született, hogy az októberi olajár-elszállással és a gyengélkedő forinttal idehaza a benzinkutakon 500 forint fölé lendült a 95-ös benzin és a gázolaj kiskereskedelmi ára, ami egyre jobban bekerült a közbeszédbe is. A kormány így az akkori aktuális piaci árszint alatti plafont határozott meg október 15-től 3 hónapra. Ehhez képest az elmúlt hetekben rendszerint már alacsonyabb árakon forgalmaztak a kutak, de az utóbbi napok gyors olajár-drágulásával esélyes, hogy ismét beleütközik a 480 forintos korlátba az üzemanyag kiskereskedelmi ára.  Gulyás Gergely egyébként csütörtökön azt jelezte, hogy majd február közepén döntenek arról, hogy meghosszabbítsák-e a plafont, de érzékeltette, hogy ebben gondolkodik a kormány.
• 480 forintos üzemanyagár plafon a vállalatoknak.Mivel az október közepétől érvényes intézkedés nem tett különbséget aközött, hogy a kúton magánszemély, vagy vállalkozás tankol 95-ös benzint, illetve gázolajat, így a lépés lényeges segítség a vállalkozói szektornak, amelynek az MNB kimutatása szerint 2020-ban mintegy 1140-1200 milliárd forintnyi üzemanyag-kiadása volt. Amint látható, messze ez a legnagyobb rezsitétel a vállalati szektor számára, hiszen a jegybank kalkulációi szerint a cégek áramra 2020-ban mintegy 915 milliárd forintot, gázra pedig „csak” 264 milliárd forintot költöttek.

• Kkv-k kedvezményes áramvásárlási lehetősége.Abban, hogy a céges áram- és gázköltségek a 2021 nyarától száguldani kezdő árak mellett mennyivel nőttek meg ténylegesen, nagy a bizonytalanság, mert attól függ, hogy melyik cég mikor és milyen feltételekkel kötött újra szerződést szolgáltatójával a 2021. október elsején elindult gázévre, illetve a 2022. január elsején elindult áramévre. A megugrott első gázszámlákat a cégek ősszel-télen már kézhez kapták, a dráguló első áramszámlákat pedig majd a következő hetekben fogják megkapni. A helyzet tisztán látását nehezíti az is, hogy a kormány novemberi döntése értelmében mindazok a cégek, amelyek 2021 elején a kkv-k egy meghatározott körének megfeleltek (legfeljebb nettó 4 milliárd forintos árbevétel/mérlegfőösszeg, illetve legfeljebb 10 foglalkoztatott), azok idén januártól júniusig, tehát átmenetileg jogosulttá váltak a rezsicsökkentett nem-lakossági áramárra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 30,4-31,02 forint/kWh áron kaphatják az A1 kategóriába tartozó áramot a 4/2011-es NFM-rendelet  melléklete szerint, ami magasabb, mint a lakossági 12-13 forintos ár, de jóval alacsonyabb, mint az aktuális piaci árak (kb. 60-70 forint). Ez tehát azt jelenti, hogy az egyetemes szolgáltatóknak szerződniük kellett ezekkel a cégekkel, igaz nem tudni, hogy végül hány cég hagyta ott az addigi szolgáltatóját (szerződésfelmondás, kötbér kérdések, illetve akartak-e egyáltalán fél évre új szerződést kötni). Mindenesetre elméletileg ez a lehetőség akár több százezer kisebb cégnek is kapóra jöhetett, hogy fél évre spóroljon a villanyszámlán, ami mindenképpen fontos dolog az áramárak magyar gazdaságba való beszűrődése kapcsán, ugyanis enélkül valószínűleg kisebb cégek tízezrei kerülnének a fizetésképtelenség határára.
• Számos intézménynek nyitva volt a lehetőség arra, hogy rezsicsökkentett áron kapja az áramot.Amintmegírtuk: fontos volt az elszálló áramárak gazdaságba való begyűrűzésének tompítása szempontjából az a régóta meglévő, tavaly ősszel kihasznált jogszabályi lehetőség, hogy helyi önkormányzatok és közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik, az egyházi jogi személyek az általuk ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények mind bemenekülhettek az áramvásárlásuk során az egyetemes szolgáltatás keretébe. Ez jelentős volumenű áram megvásárlását jelenti a nem-lakossági rezsicsökkentett áron és novemberben még úgy volt, hogy a költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézményeik is jogosultak erre, de a kormány a két ünnep között hozott egy ezt megtiltó döntést. Amint megírtuk:ezzel gyakorlatilag azt a tiszta helyzetet teremtette meg a kormány, hogy efelé az intézményi kör felé a már megkötött egyetemes szolgáltatói szerződéseket is fel kell mondani idén január végéig (kusza helyzet alakult ki év végére, az érintett intézmények kb. fele az egyetemes körben, másik fele a szabadpiacon volt), így gyakorlatilag a szabadpiacra terelte őket februártól június végéig a kormány. Ha már szektorokról beszélünk, akkor ez a lépés államháztartási szinten végülis egyik zsebből a másikba való pénzáttolást jelent: ha egy széles kört az egyetemes szolgáltatás keretében kell ellátni, akkor az egyetemes szolgáltatót kell költségvetésileg majd megtámogatni, ha pedig a szabadpiacra kényszerítik az intézményeket, akkor később majd az államnak kell hozzájárulnia az adósságvállalásukhoz, hiszen ilyen magas áramszámlákat úgysem tudnak kigazdálkodni az érintett intézmények eladósodás nélkül.

Az MNB inflációs jelentése egyébként arra is rámutat, hogy bár az 1970-es évek óta nem látott energiaár-sokkal néz szembe a világ, de azóta nagyot változott a gazdaságok szerkezete. Erre két ábrát is mutatnak: az egyik szerint a fosszilis tüzelőanyagok részaránya az energiamixben jelentősen csökkent, másrészt az energiaintenzitás is jelentősen javult (egységnyi GDP-hez kevesebb energiafelhasználásra van szükség). Így tehát ez a két fontos strukturális tényező fékezi azt, hogy az elszálló árak milyen mértékben képesek begyűrűzni az egyes gazdaságokba.

A fentiek után egyrészt már „csak” az a nagy kérdés, hogy az elszálló energiaárak milyen intenzitással gyűrűznek be a magyarországi inflációba, finanszírozási területekre és a reálgazdaságba, másrészt mely meglepő területeken bukkannak fel a hatások teljesen váratlanul, akár dominószerű bedőléseketis kiváltva, harmadrészt az energiaárak milyen pályát írnak le a jövőben. Az első kapcsán az MNB inflációs jelentésének szövege például így fogalmaz: „A magas nyersanyag és energiaárak, illetve a szállítási költségek fokozatosan gyűrűznek be a termékek széles körének áraiba, így ezen hatások az élelmiszerek és az iparcikkek árain keresztül járulnak hozzá a maginfláció emelkedéséhez.” Azt is tartalmazza az anyag, hogy

Az év eleji átárazások nagy jelentőségűek lesznek az infláció további alakulása szempontjából.

Az energiaárak várható pályája kapcsán vannak szakértők, akik szerint tartósan nagyon magasan maradnak az árak, így a szabadpiacon mozgó szereplők tartós terhekre számíthatnának. Az egyetemes szolgáltatással védett kör persze ez alól mentesülne, de annak egyre súlyosabb államháztartási következményei lennének.

A jegybank decemberi inflációs jelentésének számszerű prognózisairól, a főbb kockázatokról, kilátásokról ebben a cikkünkben írtunk, a jegybank inflációs előrejelzésének legyezőábrája és a konkrét előrejelzéseket pedig táblázatos formában az alábbiakban közöljük.