Az észak-európai országok az energiabiztonság megerősítése érdekében, egy közös energiahálózat létrehozásáról tárgyalnak. A tervek szerint az Északi-tenger alatt összekapcsolják a jövőbeni szélerőműveket. Az ambiciózus javaslat azonban finanszírozási és szabályozási kihívásokkal néz szembe – írja a Reuters.
„Minél jobban függünk egymástól Európában, annál függetlenebbé válunk Oroszországtól” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a májusi látogatása során a dán Esbjerg kikötőben. „Mindannyian tudjuk, hogy a zöld energiatermelés nagyszerű, de ha tényleg ki akarjuk használni, szükségünk lesz egy hálózatra.”
A vizsgált elképzelések között szerepel egy olyan tengeri hálózat létrehozása, amely az új szélerőműparkokat energia-elosztóközpontokkal vagy energiaszigetekkel kapcsolná össze. Ezt összekötőkábelekkel érnék el, amelyek egy helyett több európai piacot is el tudnak majd látni.
A dán Energinet hálózati cég már tárgyal az Északi- és a Balti-tenger dániai részén található két energiasziget összekapcsolásáról Németországgal és Belgiummal.
KÖZÖS SZÉLFARMOK
Dánia, Hollandia, Németország és Belgium május közepén jelentette be, hogy 2050-ig 150 gigawatt (GW) tengeri szélerőmű-kapacitást épít ki a mai 15 GW körüli teljesítményhez képest, ami tízszeres ugrás.
„Az északi-tengeri hálózat elősegíti a költséghatékonyságot és a termelés ingadozás-kezelését, mivel a szél teljesítménye helyenként változik, de gyakran előre látható mintát követ” – mondta Chris Peeters, az Elia belga átviteli hálózat üzemeltetőjének vezérigazgatója. „Sok ilyen meteorológiai jelenség, csakúgy, mint a szél, hajlamos áthaladni Európán – látható, ahogy az Ír-tengertől az Északi-tengeren át a Balti-tenger felé haladnak.”
A tengeri energiaközpont lehetővé teszi azt is, hogy a megtermelt szélenergia a tengeren maradjon mindaddig, amíg a fogyasztóknak szükségük lesz rá. Ezzel elkerülhető lesz a hálózat szárazföldi túlterhelése.
KI FOGJA FIZETNI?
Európában jelenleg egy hibridkábel működik, amely több balti-tengeri szélerőműparkot köt össze Dániával és Németországgal. Ezt az Energinet és az 50Hertz német hálózatüzemeltető üzemelteti, amelynek 80%-a az Elia tulajdonában van.
A hibrid projektek a termelési és az átviteli elemeket egyesítik, és két vagy több piacot kötnek össze, miközben a meglévő tengeri szélerőművek hagyományosan egyedi kábeleken keresztül egyetlen országba küldik az áramot a partra.
„A probléma az, hogy minden fél támogatására szükség van, hogy csatlakozzanak a hibrid projektek fejlesztéséhez, és ez jelenleg nem így van” – Ulrik Stridsbæk, az Ørsted szabályozási ügyekért felelős vezetője. „A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a költségek és bevételek szükséges megosztását, amely minden felet beruházásra ösztönözne”
Ennek ellenére az Ørsted, amely a világ tengeri szélerőműparkjainak nagyjából egynegyedét építette fel, úgy látja, hogy a hibrid projektek kulcsfontosságúak a tengeri szélenergia jövőbeli poteniciáljának kiaknázásához.
Címlapkép: Freepik