2022 első félévében az európai energiatermelésben az időjárástól függő megújulok aránya nőtt, míg az atomerőműveké a nagy szárazság és különböző technikai problémák miatt jelentősen visszaesett. Az apály a vízerőművek termelését is 25%-kal visszavetette. A rengeteg erőforrás kiesést azonban Európa kénytelen volt a megdrágult fosszilis energiával pótolni, a szénből előállított villamosenergia aránya 27 TWh-tal, azaz 16,1%-kal nőtt.
Az aszály és a rakoncátlankodó atomreaktorok alaposan feladták a leckét a már egyébként is energiaválsággal küzdő Európának: a kiszáradó folyók, és a karbantartás miatt leállni kényszerülő atomerőművek akkora lyukat ütöttek a kínálati oldalon, amelyet még a gyorsan növekvő időjárásfüggő megújulók (nap- és szélenergia) sem voltak képesek teljes egészében befoltozni, így a méregdrágán vásárolt fosszilis energiahordozókból kellett többet felhasználnunk, amit nemcsak a kibocsátás, hanem a pénztárcánk is megérzett. A következőkben a londoni székhelyű thinktank, az Ember által gyűjtött adatok segítségével mutatjuk be, hogyan alakult az Európai Unió első félévi villamosenergia-termelése.
Bár az előző év azonos időszakához képest az áramárak megháromszorozódtak, az EU villamosenergia-termelése mégis csupán 19 TWh-val, azaz 1,5%-kal csökkent, és 1317 TWh-t ért el az év első felében.
Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a termelés legnagyobb szeletét a megújulók adták 39,5%-kal, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi 39,1%-hoz képest. Abszolút értékben viszont 3 TWh-val csökkent a termelésük, 523 TWh-ról 520 TWh-ra – hogy miért, azt majd lentebb részletesebben is bemutatjuk.
A második legnagyobb kategóriát a fosszilis energiahordozók jelentették 37,4%-kal, ami jócskán magasabb a tavalyi 34,8%-os aránynál. Ez 28 TWh-s növekedést takar, összességében 465 TWh-ról 493 TWh-ra emelkedett a szénből, földgázból, és olajból származó villamos energia.
Az atomerőművek az év első hat hónapjában 304 TWh-val járultak hozzá az energiatermelésünkhöz, amivel idén 23,1 %-os arányt értek el, a tavalyi 26%-os részesedésük után.
A hiány
Az atomenergia visszaesése 44 TWh-ra rúgott (-13%), ami kisebb részben három németországi reaktor leállítására vezethető vissza, nagyobb részben pedig arra, hogy a franciaországi reaktorok egy igen jelentős része küzdött műszaki problémákkal az év első felében (amelyeket azóta sem igazán sikerült orvosolni). A névlegesen 61 GW kapacitású francia atomerőművi flotta így a második negyedévben már csak 30 GW körüli teljesítményre volt képes átlagosan.
Az egész kontinensre jellemző szárazság miatt idén 25%-kal alacsonyabb volt az Unió vízerőműveinek termelése, ami abszolút értékben 47 TWh-s visszaesést jelent. A tavalyi 185 TWh után idén csak 138 TWh származott vízenergiából. Különösen súlyos volt a helyzet Portugáliában, ahol 65%-os volt a csökkenés, de Spanyolország (-45%), Olaszország (-40%), Horvátország (-40%), és Franciaország (- 25%) is jelentős visszaesést szenvedett el. A vízenergia aránya idén csupán 10,5%-ot ért el, a tavalyi 13,5%-kal szemben.
Az egyéb megújulók 65 TWh villamos energiát biztosítottak az első félévben, ami 2 TWh-s csökkenést jelent az előző évhez képest. A legnagyobbrészt bioenergiából álló kategória 4,9%-os részarányt ért el, szinte hajszálra ugyanannyit, mint tavaly.
Az egyéb fosszilis energia – főként az olaj tartozik ide – a maga 32 TWh-s termelésével 2,4%-os arányt képviselt, ami 1 TWh-s csökkenés 2021 azonos időszakához képest.
A fentebb felsorolt energiaforrások összességében 94 TWh-val kevesebb villamos energiát biztosítottak, miközben 19 TWh-val volt alacsonyabb a teljes termelés.
És ami pótolta
Az év első felében még nem tudott elég drága lenni a földgáz ahhoz, hogy ne akarjunk többet használni belőle: 246 TWh-ról 249 TWh-ra nőtt a gázerőművek termelése, ami 18,9%-os aránynak felel meg (2021: 18,4%). Bár 3 TWh plusz nem tűnik soknak, a jelenlegi helyzetben mégis luxus.
A szénből származó áram egy év alatt 185 TWh-ról (13,9%) 212 TWh-ra emelkedett, ami 27 TWh-s növekedésnek és 16,1%-os aránynak felel meg.
A két időjárásfüggő megújuló az első félévben együttesen 316 TWh-val járult hozzá az Unió villamosenergia-termeléséhez, 45 TWh-val meghaladva a tavalyi értéket, ami 17%-os növekedésnek felel meg, az arányuk pedig 24%-ra emelkedett az előző évi 20,2%-ról. Itt érdemes kiemelni, hogy idén fordult elő először olyan helyzet, amikor az időjárásfüggő megújulók nagyobb szeletét képviselik a „tortának”, mint bármely más energiahordozó külön-külön.
Ha kettébontjuk ezt a kategóriát, akkor azt látjuk, hogy a szélenergia 14%-kal (+26 TWh) növekedett, és 217 TWh-t ért el az év első hat hónapjában (16,5%-os arány), vagyis a szélturbinák több villamos energiát termeltek, mint a szénerőművek.
A napenergia ennél is gyorsabban, 24%-kal növekedett (+19 TWh), és 99 TWh-val járult hozzá a kontinens energiaellátásához, ami 7,5%-os aránynak felel meg, miközben tavaly még csak 6%-on állt.
Összefoglalva: a vízenergia, az atomenergia és egyéb energiaforrások miatt keletkezett nettó 75 TWh-s hiányt harmadrészben szénnel, kétharmad részben pedig időjárásfüggő megújulókkal pótoltuk. Ha 2022 egy normál év lenne, a fosszilis energia masszív csökkenését láthattuk volna, néhány éven belül azonban olyan magas lesz a megújulók bázisa, hogy a szokásosnak mondható 15-25%-os növekedésük gond nélkül képes lesz ellensúlyozni az ideihez hasonló eseteket is.
Címlapkép: Unsplash