A BP már több, mint 70 éve indította útjára a világ energiatermelését és energiafelhasználását bemutató, Statistical Review of World Energy című, éves rendszerességgel megjelenő kiadványát, amely az egyik legátfogóbb adatközlés a maga nemében. A sorozat gondozását az idei évtől kezdve a brit Energy Institute és a KPMG viszi tovább, melynek legújabb, 2022-re vonatkozó része a napokban jelent meg.
A következőkben a jelentés legfontosabb számait fogjuk ismertetni, mielőtt azonban rátérnénk a konkrét adatokra, érdemes kontextusba helyezni a 2022-es esztendőt. A tavalyi évet nagyban meghatározta a COVID-válságot követő gazdasági visszapattanás, ezért az előző évhez képest növekedett az energia iránti kereslet, még annak ellenére is, hogy az energiahordozók ára jelentős mértékben megemelkedett. A keresletnövekedés az üzemanyagok esetében volt igazán látványos, hiszen 2021-ben még számos a közlekedést érintő korlátozás volt érvényben, amelyeket 2022-ben – Kínát leszámítva – feloldottak, így a megszokottnál alacsonyabb bázishoz képest nagyot emelkedett az olajfelhasználás. Tavaly a gáz világpiaci ára soha nem látott magasságokba emelkedett, ezért ahol lehetett, inkább a szénre tértek át, miközben Európát aszály, Kínát és Indiát pedig hőhullámok sújtották, ami a vízerőművek termelésére és a villamos energia iránti keresletre is kihatott – és ha mindez nem lett volna elég, tavaly még az atomenergiára sem igazán lehetett számítani, miután a franciaországi atomerőművek egy jelentős részét műszaki okokból ideiglenesen le kellett állítani.
Elsődleges, avagy primer energiahordozónak tekintünk minden a természetben előforduló energiahordozót, például a kőolajat, a kőszenet, a vízenergiát, a szélenergiát, stb. A másodlagos (szekunder) energiaforrások alatt valamilyen energiaátalakítás után, a más formában felhasznált energiákat értjük, ide tartozik például a villamos energia, a benzin, vagy a biogáz. A következőkben az elsődleges energiafelhasználásról lesz szó, ami azt mutatja meg, hogy mennyi energiát „vettünk ki” a természetből fosszilis energiahordozók, megújuló, vagy nukleáris energia formájában. Ez nem összetévesztendő a villamosenergia-termeléssel, amely annak csupán az egyik részhalmaza. Azt is fontos szem előtt tartanunk, hogy a primer energiafelhasználás nem egyenlő a ténylegesen hasznosuló energiával, mivel a fosszilis energia átalakítása rendkívül pazarló. Vegyünk egy egyszerű példát: egy 40%-os hatásfokú szénerőműben elégetnek 100 joule* energiatartalmú szenet, ennek eredményeképpen 40 joule villamos energiát adnak a hálózatra. Ebben az esetben 100 joule primer energiafelhasználás történt, miközben 40 joule villamos energiát termeltünk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha ezt a 40 joule villamos energiát inkább naperőműben termeljük meg, akkor egy csapásra 100 joule-lal csökkenthetjük a szénfelhasználást.
*Egy joule az egy watt teljesítménnyel egy másodpercig végzett munka, 1 exajoule (EJ) = 277,778 TWh.
És akkor következzenek a számok
A világ elsődleges energiafelhasználása tavaly meghaladta az 604 exajoule-t, ez 1,1%-os növekedésnek felel meg 2021-hez képest, ami némileg elmarad az előző 10 év 1,4%-os átlagos növekedési ütemétől. Magyarország esetében 6%-os csökkenést regisztrált a jelentés, ami szinte teljes egészében a földgáz felhasználásának visszaeséséből adódott.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
A gazdasági fejlődés és az energiafelhasználás viszonylag szoros korrelációt mutat egymással: ha jobban megy a szekér, növekszik az energiafogyasztás, válság idején viszont általában csökken. Hosszabb távon persze a gazdasági szerkezet átalakulása és az energiatakarékosság is hatással van a felhasználásra, de ezek nem egyik évről a másikra fejtik ki a hatásukat. Vagyis ha megnézzük Oroszország, illetve az EU tavalyi energiafelhasználásának alakulását, akkor nyerhetünk némi képet arról, hogy melyik régió gazdaságát hogyan érintette az adok-kapok. Az adatok azt mutatják, hogy tavaly az Európai Unió 3,5%-kal, Oroszország pedig 8,2%-kal kevesebb energiát használt fel, mint 2021-ben.
Az egy főre eső energiafelhasználás tavaly az energiaválság ellenére is a sokéves átlagnak megfelelő ütemben, 0,3%-kal bővült, és újra elérte a COVID előtti szintet. Magyarországon az egy főre jutó energiafelhasználás 27%-kal haladta meg a világátlagot, de 35%-kal elmaradt az EU-s átlagtól.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
Az energiafelhasználáshoz köthető üvegházhatású gázok kibocsátása 39,3 gigatonnára emelkedett, ami körülbelül egy százalékkal haladja meg a 2019-es korábbi csúcsot. A növekedési ütem tavaly (+0,8%) némileg magasabb volt, mint az elmúlt tíz év átlaga (+0,7%). A növekmény elsősorban a COVID után újraéledő közlekedési szektor olajfelhasználásának számlájára írható, amit tavaly nem volt képes ellensúlyozni az elektromos járművek terjedése sem – egy normál évben azonban, amikor nem ilyen alacsony a bázis, már másképpen néznének ki ezek a számok, éppen ezért a tavalyi megugrásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
A londoni székhelyű agytröszt, az Ember úgy véli, hogy energiafelhasználáshoz köthető kibocsátás nagy valószínűséggel tavaly tetőzött, és innen már lefelé fog menni. Európában és Magyarországon a csökkenő energiafelhasználás miatt alacsonyabb szintre esett vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása is.
Az első és a harmadik táblázat adatai szerint egy Exajoul energia felhasználásának karbonintenzitása az elmúlt tíz év során 69 millió tonnáról 65 millió tonnára csökkent.
Mint említettük, az olajfelhasználás tavaly a sokéves átlagot (+1%) meghaladó mértékben (+3,2%) növekedett, a 2019-es csúcstól (100,776 millió hordó/nap) azonban még így is elmaradt, és mindössze 100,255 millió hordó/napot ért el – nem kis részben a kínai zéró-COVID politikának köszönhetően. Mindez azt jelenti, hogy tavaly 190,69 EJ-ra emelkedett a kőolaj felhasználása a 2021-es 184,86 EJ-ról.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
A gázfelhasználás tavaly 3,1%-kal esett – a jelentősen megemelkedett árak miatt Észak-Amerikát leszámítva valamennyi kontinensen csökkent a kereslet az energiahordozó iránt -, ám az még így is meghaladta a COVID előtti szintet. Európában 13%-kal, Magyarországon 15%-kal fogyott kevesebb földgáz, mint 2021-ben.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
Amennyiben hinni lehet az Energy Institute adatainak, tavaly közel harmadával csökkent az orosz gázexport.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
A szénfelhasználás 2014-ben tetőzhetett 161,49 exajoule-lal, tavaly szinte hajszálra ugyanennyit, 161,47 EJ-t égettünk el belőle. Mivel a jelentés becsléseken alapszik, ezért van egy bizonyos mértékű bizonytalanság az adatok körül, így nem lehet eldönteni, hogy megdőlt-e a korábbi rekord. Annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlt 10 évben egy hosszan elnyúló tetőzést láthattunk a szénfelhasználásban, ami hamarosan átválthat csökkenésbe. Tavaly 0,6%-os volt az éves növekedés, ez elsősorban a drágábbá váló földgázról az olcsóbb szénre való átállás eredménye.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
A villamosenergia-termelés az előző tíz évben folyamatosan, év évi átlag 2,5%-kal emelkedett, ez a tendencia tavaly sem tört meg, és 2,3% körül alakult a növekedés. Az Energy Institute adatai szerint 2022-ben már 29,2 PWh-nál jártunk, ami némileg magasabb érték annál, mint amit az Ember kalkulált néhány hónappal ezelőtt.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
Tavaly a nem fosszilis energiaforrások már 39%-ot értek el, egy százelékponttal többet, mint 2021-ben.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
Ebben fontos szerepet játszott a napenergia, amely az elmúlt évtizedben évi átlag 29%-kal, tavaly pedig 25%-kal növekedett.
Forrás: Energy Institute – 2023 Statistical Review of World Energy. Klikk a nagyobb képért.
A világ elsődleges energiafelhasználásán belül a fosszilis energia az előző évhez hasonlóan 82%-os arányt képviselt, az atomenergia 4%-ot, a megújuló energia pedig 14%-ot ért el. A részletesebb bontást az alábbi grafikonon mutatjuk.
Bár a fosszilis energia 82%-os aránya egy megmászhatatlan hegynek tűnik, ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy ennek egy igen jelentős része csupán veszteséghő, amely a megújuló energia esetében nem jelentkezik, így a valós kihívás jóval kisebb, különösen, ha még az energiahatékonyságra is hangsúlyt fektetünk.
Címlapkép: Freepik