Korábban nem látott szintre emelkedett a hazai villamosenergia-rendszerterhelés kedden délután. Nem lenne meglepő, ha a következő hetekben, hónapokban akár több új rekord is születne.
Az átviteli rendszerirányító MAVIR honlapja alapján az új rekord 7200 MW körül, valamivel e felett alakult (a hitelesített bruttó tényadatok későbbre várhatóak), melyet 16:45 körül ért el a rendszerterhelés. A korábbi rekord szintén idén, még február 11-én született, amikor 7119 MW-ig emelkedett a rendszerterhelés 17:45 és 18:00 óra között. Emlékezetes, akkor egy sarki hidegbetörés érte el az országot viharos széllel, havazással és hófúvással, amelyet tartós, helyenként -20 fokos hideg időszak követett, amely a 2020–2021-es tél leghidegebb periódusa volt az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya szerint.
A villamosenergia-felhasználás alakulása jórészt az időjárással, illetve külső hőmérséklettel összefüggően szezonális jellegzetességeket is mutat. A magyarországi áramfogyasztási rekordok mindig a téli, hideg időszakban születnek, de a MAVIR számontartja a nyári évszak rendszerterhelési csúcsait is, amelyek éven belül a második legmagasabb értékeket képviselik. Ezek rendszerint az év legmelegebb időszakaiban születnek meg, amikor az ingatlanok hűtési igénye és ezzel a légkondicionáló berendezések fogyasztása tetőzik. A historikus nyári rendszerterhelési csúcs szintén megdőlt 2021-ben, június 24-én este 18:45 és 19:00 óra között 6940 MW-on tetőzött az országos áramfogyasztás. Ez a nap a sok közül az első hazai hőhullám egyik tetőpontját és új melegrekordokszületését hozta Magyarországon, 30,2 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett.
A mostani új abszolút csúcs szintén egy olyan időszakban született, amikor az átlagosnál hidegebb az idő, noha az aktuális hőmérsékleti értékek azért nem számítanak szokatlannak decemberben. Az országos külső átlaghőmérséklet a nap folyamán a pozitív tartományban állt, és az új rekord megszületése idején, napnyugta után sem röpködtek még durva mínuszok. Az éjszakai, hajnali időszakban viszont az aktuális hét igencsak kemény hidegeket hoz, ezekben a napokban napkelte előtt helyenként mínusz 10 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet az országban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint.
Az elmúlt egy-két hétben egyébként már többször a 7000 MW-os szint körül, illetve valamivel a felett alakult a rendszerterhelés, december 6-án hétfő délelőtt pedig a MAVIR honlapján közölt grafikonon egy 7400 MW körüli tüske is láthatóvá vált, ez azonban valamilyen adatszolgáltatási technikai hiba eredménye lehetett, nem a valós értéket jelezte.
Forrás: MAVIR
Mivel az új rekord az átlagnál ugyan hidegebb, de nem szélsőségesen zord időjárási körülmények között született, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a következő hetekben, hónapokban akár több új történelmi rendszerterhelési csúcs is születne. A mostani rekordban az általános elektrifikációs trend is szerepet játszhatott, ami azt (is) jelenti, hogy a villamos energia szerepe egyéb területek mellett a fűtésben is egyre nagyobb a hőszivattyúk és más, villamos energiát igénylő fűtési megoldások terjedése miatt. Az időjárás és az elektrifikáció mellett a villamosenergia-felhasználás a gazdaság teljesítményétől is jelentősen függ, ami a negyedik járványhullám – remélhetőleg – tetőzéskörüli állapota mellett is meglehetősen erőteljes lehet.
Érvényesülhet ugyanakkor az áramfogyasztásban egy, a járvánnyal kapcsolatos olyan speciális hatás, amely növeli a felhasználást, ez pedig a távmunka. A tömeges távmunka egyértelműen felfelé húzhatja a fogyasztást, mert miközben az otthoni energiaigény jelentősen emelkedik, az irodaházak felhasználása sem eshet egy bizonyos szint alá, még ha a dolgozók többsége nem is jár be. Az otthonról dolgozók arányának változása valószínűleg valamennyire követi a járványhullámokat, márpedig az utóbbi időszak adatai alapján úgy tűnik, az aktuális hullám is csúcsközeli szinten alakul jelenleg.
Hosszabb távon a havi és éves adatok szintén az áramfogyasztás növekedését jelzik Magyarországon. Az idei év eddigi tíz lezárt hónapjából ötben (február, március, április, június, július) abszolút rekordot állított fel az áramfogyasztás Magyarországon, míg az összesített I-X. havi felhasználás (38 474,2 GWh) több mint 4 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét, és közel 2 százalékkal az eddigi rekordév, 2019 adatát. A 2021-es év egészében a várakozás szerint több mint 5,5 százalékkal lehet nagyobb a felhasználás (47 663 GWh) a 2020-as MAVIR-os adathoz képest, de a 2019-es rekordot is közel 4,5 százalékkal meghaladhatja. A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás növekedése a következő években is folytatódhat, de mértéke 1 százalék alatt maradhat éves összevetésben. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy az alábbi prognózisok még nagyrészt az energiakrízis előtti állapotokból indultak ki.
Forrás: MAVIR, MEKH
A felhasználást, legalábbis egyelőre nem nagyon látszik befolyásolni a piaci villamosenergia-árak rekord magas szintekre történt drágulása. A lakosság és a kkv-k egyre nagyobb része mellett hamarosan több más szektor is a hatóságilag mesterségesen alacsonyan tartott (rezsicsökkentett) árak védőernyője alá kerülhet, őket és fogyasztásukat tehát közvetve nem fogják befolyásolni az elszállt áramárak. Minden fogyasztó viszont biztosan nem fog tudni bemenekülni ebbe a körbe, és például sok ipari nagyfogyasztó akár a termelés csökkentésére vagy leállítására is kényszerülhet a brutális árak terhe alatt, de az energiahatékonyság növelése szintén racionális válaszlépés. Ez a hatás azonban majd csak januártól, a jelenlegi éves szerződések lejárata után lesz jelentősebb, akár a fogyasztás növekedését is visszafogva.
Címlapkép forrása: Freepik