A spanyol energiaügyi miniszter szerint inkább előbb, mint utóbb lesz meg a politikai akarat Európában az orosz LNG kontinensről való kitiltásában. Teresa Ribera hozzátette, hogy az EU-nak az idő eltelével egyre kevésbé fog fájni az orosz cseppfolyósított-földgáz elhagyása. Ezt jól mutatja az is, hogy Európa havi gázimportjának már csak 4,5%-át teszi ki az Oroszországból érkező LNG.
Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós importjának betiltása „inkább előbb, mint utóbb bekövetkezik”, hiszen ahogy telik az idő, egyre könnyebben ki lehet ezt váltani, és mindenkinek könnyebb lenne, ha megszületne ez a döntés – jelezte a spanyol energiaügyi miniszter a Reutersnek adott interjúban. A Portfolio információi szerint az orosz LNG uniós betiltása nem fájna Magyarországnak, mert közvetlenül nem importálunk ilyen terméket még a Krk-i LNG-terminálon keresztül sem.
Teresa Ribera már hetek óta szorgalmazza az orosz LNG-import uniós szintű betiltását, sőt az uniós biztos ilyen jellegű kérése után levelet is írt a spanyol importőröknek és energiainfrastruktúra üzemeltető cégeknek, hogy ne kössenek új szerződéseket ilyen termék megvételére. Ennek az összes spanyol cég engedelmeskedik a miniszter elmondása szerint.
A tárcavezető szerint inkább előbb, mint utóbb lesz meg a politikai akarat arra az egész EU-ban is, hogy betiltsák az orosz LNG-t. Ennek első lépéseként a tagállamok tavasszak már megállapodtak abban, hogy jogi lehetőséget keresnek annak megakadályozására, hogy az orosz vállalatok cseppfolyósított földgázt szállítsanak az EU-ba (a kapacitás foglalásokat tiltanák meg). Ribera szerint
Ha következetesek akarunk lenni, ki kell mondanunk, hogy nem fogadunk el többé orosz LNG-t. Ezzel a forgatókönyvvel mindannyiunknak sokkal kényelmesebb lenne. Ahogy telik az idő, egyre könnyebb lenne elfogadni ezt a döntést, az oroszországi LNG-behozatal betiltását.
Mindez az alábbi ábrákon is látszik, hiszen a havi uniós gázimportból az orosz LNG-import súlya mostanában már csak 4,5% körüli (a vezetékes orosz gáz további 8% körüli súlyt tesz ki), ami nominálisan stabilan 1,5 milliárd köbméter körüli LNG-t jelent, miközben látványosan fut fel az amerikai hátterű LNG volumene és részaránya. Idén áprilist tekintve a teljes uniós gázimportnak már 39%-a volt LNG-alapú, ami mintegy 13,2 milliárd köbmétert jelentett, és ebből az amerikai rész 6,6 milliárd köbméter volt, az orosz 1,6 milliárd, így az amerikai súly 50%-os volt az LNG-importon belül, az orosz 12%-os.
Az amerikai hátterű LNG felfutása mellett a stabil orosz LNG-szállítások azt eredményezik, hogy az oroszok súlya szorul vissza és erre utalt a spanyol miniszter akkor, amikor azt jelezte, hogy az idő előrehaladtával az orosz LNG kiváltása egyre könnyebbé válhat. Nyilván persze a havi 1,5-1,8 milliárd köbméternyi, éves szinten 15-20 milliárd köbméter közötti orosz LNG mennyiség hiányozni fog az uniós gázpiacról, ami áremelő hatású lehetne, de ha ezt idővel teljesen helyettesíteni tudja az amerikai, katari, azeri, algériai, mozambiki LNG import felfutása, akkor az orosz LNG kitiltása az uniós piacról nem fog érdemi megrázkódtatással járni. Feltehetően a háttérben ezt mérlegelik a tagállamok, hogy mikor van az a pont, amikor ez a kitiltás már csekély piacmozgató és áremelő hatással járhat.
ÉRDEMES MEGJEGYEZNI, HOGY A MAGYAR ÁLLAM NEM IMPORTÁL KÖZVETLENÜL OROSZ EREDETŰ LNG-T, ÍGY A KÉSZÜLŐ SZANKCIÓ (TILTÁS) NEM IS ÉRINTENE MINKET KÖZVETLENÜL.
A Portfolio információi szerint a horvátországi Krk-i LNG-terminálon afrikai eredetű LNG-t vesz a magyar állami MVM, és azt nem is szállíttatja ki ténylegesen Horvátországból, hanem egy swap megállapodás keretében ott hagyja, és egy másik (déli) irányból jut hozzá ugyanennyi importgázhoz.
A spanyol miniszter nyilatkozatának azon része is érdekes, amelyben azt jelezte: óvatosan kell eljárni azon külső harmadik országokkal szemben, akik esetleg trükköznek az orosz nyersolajjal (pl. tengeren átfejtik egy orosz hajóról egy másik ország zászlaja alatti hajóra, és tovább szállítják az EU felé), vagy az orosz finomított termékekkel, és így kerülőúton jut be az EU területére a február óta szankcionált termék. Amint megírtuk: az Európai Bizottság 11. uniós szankciós csomagja radikális lépéseket tervezett volna külső országokkal szemben, így akár India és Kína is célkeresztbe került volna amiatt, hogy mostanában nagy tételben felvásárolják az orosz nyersolajat, majd vagy így, vagy finomított termékként továbbadják az EU-nak, de számos uniós tagállam nyomására finomodhat a bizottsági javaslat.
Erre utalt a Politico tegnap esti cikke és ma reggeli hírlevele is, miszerint gyanú esetén előbb nem az egész országot, hanem egyes magánszemélyeket és cégeket lehetne szankcionálni. Az óvatosabb hozzáállásról szóló tárgyalások időigényesek, így leghamarabb a jövő szerdai tagállami nagyköveti ülésen születhet majd meg a 11. szankciós csomag.
Címlapkép: Shutterstock