Lassuló ütemben bővül a kapacitás
Október végén az 50 kW és a feletti magyarországi fotovoltaikus termelő kapacitás 1783,1 MW volt, ami 2624 darab naperőművet takart – derül ki a MAVIR adataiból. A nagyrészt a korábbi KÁT-, illetve az azt váltó METÁR-rendszer keretében épült naperőművek állománya idén az első tíz hónapban 376,1 MW-tal bővült, és bár november-decemberben még biztosan folytatódik a növekedés, 2021 egészében nagy eséllyel kisebb lesz majd a tavalyi 470,7 MW-os értéknél.
Az eddigi rekordév a telepített új kapacitás nagysága szempontjából 2019 volt, amikor több mint 600 MW-tal nőtt az itthoni ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapacitás bővülésének üteme idén nagy valószínűséggel már második éve lassulhat.
Az év vége felé nem csak az időjárási körülmények lassíthatják a naperőmű-építési munkálatokat, hanem a nem kis részben a koronavírus-járvány hatásai miatt a napenergia értékláncot sújtó negatív hatások is, ami a hírek szerint számos beruházás elhalasztásához vezethet. A kínai energiakríziskövetkeztében a napelemek gyártásához szükséges poliszilícium piacán hiány, illetve jelentős áremelkedés következett be, de több egyéb, fém alapanyag szintén nagyot drágult, miközben szállítási problémák és az újabb járványhullám egyéb kedvezőtlen (például munkaerő-piaci) következményei is éreztetik hatásaikat. A 2020 vége, 2021 eleje óta több hullámban jelentkező áremelkedések és egyéb problémák a naperőművek legfontosabb alkatrészét képező napelem-modulok, így a kisebb-nagyobb naperőművek beruházási költségeit is megnövelték, miközben a kereslet világszerte erőteljes maradt.
Hogy alakulnak a telepítések?
Ennek eredményeképpen idén megtört a naperőművek beruházási költségeinek évtizedes csökkenő trendje, aminek az egyéb, mindenekelőtt szállítási nehézségekkel együtt nagy szerepe lehetett az ipari méretű hazai naperőművek új telepítéseinek lassulásában is. A napenergia költségeit az is növeli, hogy a naperőmű-állomány bővülésével párhuzamosan a kapcsolódó szabályozási költségek is emelkednek, amelyeket egyre nagyobb mértékben a termelőknek kell állniuk. Mindez azonban egyelőre nem tükröződik a beruházók által benyújtott ajánlati árakban, melyek a körülmények ellenére meglepő módon tovább csökkentek.
A nagy naperőművek szegmensével szemben az 50 kW alatti,
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK (HMKE) PIACÁN 2021 SZINTE BIZTOSAN ÚJ REKORDOT HOZ MAJD AZ ÚJ KAPACITÁSOK TEKINTETÉBEN.
Ez gyakorlatilag az első féléves adatok ismeretében borítékolható, annak ellenére, hogy a második félévben valószínűleg itt is jelentősen lassult a növekedés. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint csak az idei második negyedévben 167 MW-tal bővült a háztartási méretű naperőművek beépített teljesítménye, így félévre már majdnem teljesítettük a 2020 egészében látott növekedést, elsősorban a lakossági szegmensnek, az otthonfelújítási támogatásnak, illetve az elszámolás változásával kapcsolatos várakozásoknak köszönhetően. A háztartási méretű naperőművek összesített beépített teljesítménye június végén már közel 945 MW volt.
Mindez azt jelenti, hogy a két szegmens teljes beépített teljesítőképessége október végén bizonyosan meghaladta a 2728 MW-ot, ami több mint 600 MW-os bővülést jelent 2021 januárjától. E szempontból a csúcsot szintén 2019 tartja a maga közel 750 MW-os növekedésével, de ettől nem sokkal maradt el 2020 sem (+710 MW). Az idei évben így akár új abszolút rekord is születhet, de a fent részletezett nehézségek miatt nem lenne igazán meglepő, ha nagyot fékezett volna a trend, és elmaradna a csúcsdöntés.
Ezzel párhuzamosan – különösen az elmúlt három évben – a hazai erőművi termelésben és a felhasználásban is nagyot ugrott a napenergia részaránya.
Javul a kihasználtság
A MAVIR legutóbbi adataiból az is kiolvasható, hogy az átlagos rendszerméret a nagy kategóriában is még mindig 1 MW alatt alakul, bár már több tíz MW-os erőművek is épültek itthon. A korábbi KÁT-rendszerben és a METÁR-ban is a 0,5 MW körüli méret volt az egyik legnépszerűbb kategória, miután részben adminisztratív okok miatt a beruházók nem ritkán több kisebb naperőművet telepítettek egy nagyobb helyett. A METÁR-tendereken nyertes nagyobb, akár közel 50 MW-os beruházási tervek többsége egyelőre nem valósult meg, de ezek, illetve a szabályozásban bekövetkezett változások miatt az átlagos rendszerméret is jelentősen növekedhet a következőkben.
Az átviteli rendszerirányító adatainak egyik legérdekesebb része a naperőművek kihasználtságának alakulására vonatkozik. E szerint
2016 ÓTA FOLYAMATOSAN ÉS NAGYON NAGYOT JAVULT AZ 50 KW-OS ÉS ENNÉL NAGYOBB FOTOVOLTAIKUS ERŐMŰVEK KIHASZNÁLTSÁGA,
14 százalék alatti szintről közel 19 százalékra. Ez nyilván nem azért van, mert egyre többet süt a nap Magyarországon, sokkal inkább a technológia, illetve az erőmű-tervezési és -üzemeltetési gyakorlat tökéletesedésének köszönhető.
A további kilátásokat ugyan árnyalják a piaci nehézségek, ezért lassulhat a növekedés, de hosszabb távon mind a HMKE szegmensben (otthonfelújítási támogatás, napelemes pályázatok), mind az ipari méretű naperőműveket tekintve (METÁR) folytatódhat az ütemes kapacitásnövekedés, amihez az akkumulátoros energiatároló megoldások terjedése is hozzájárulhat. A kedvező szabályozási, támogatási környezet mellett
A BŐVÜLÉSNEK LENDÜLETET ADHAT A VILLAMOSENERGIA-ÁRAK A NAPENERGIA KÖLTSÉGEKET MESSZE MEGHALADÓ MEGUGRÁSA
és volatilisebbé válása, így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan támogatások nélkül is épülhetnek naperőművek itthon. A 2020-ben meghirdetett Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia és Klíma Terv 2030-ra 6000 MW-ot meghaladó fotovoltaikus kapacitással számol, és a jelenlegi trendet látva nem kell nagy merészség annak prognosztizálásához, hogy még a növekedés érdemi lassulása esetén is legkésőbb 2022-ben a táv feléhez ér a hazai napenergia szektor.
Címlapkép forrása: Getty Images