Holland kormányzati forrásból szivárgott ki a hír, mely szerint Hollandia bezárja Európa legnagyobb gázmezőjét október elsején. Az ország már az év során eldöntötte, hogy legkésőbb 2024 őszéig leállítják a gázkutakat és a kitermelést, ugyanis jelentős földmozgások vannak a régióban. A holland kormánytól a hír után csak annyit lehetett megtudni, hogy még júniusban döntést hoznak a bezárással kapcsolatban. A hír kiszivárgással egy időben több más európai gázmezőről is érkeztek negatív hírek, amelyek a gázárakat masszívan megdobták.
A holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb, 60 éve működő, gázmezőjét – szivárogtatta ki tegnap egy forrás a Bloombergnek éppen akkor, amikor két norvég gázmező és egy gázfeldolgozó kényszerszünete miatt egyébként is ideges volt az európai gázpiac, és ezek együtt okozták az elképesztő, 20% feletti drágulást és hatalmas volatilitást. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak. Mindez egyébként a forint látványos esésében is szerepet játszhatott tegnap, hiszen a gázár szárnyalása az energiamérlegen és a költségvetési egyenlegen keresztül Magyarországra is nyomást gyakorol.
Miután Oroszország helyett Norvégia vált Európa legnagyobb gázellátójává, meredek gázár emelkedés alakult ki az elmúlt napokban kezdetben amiatt, hogy a hammerfesti LNG-üzemben műszaki probléma lépett fel, de ez szerdára megoldódott, igaz aznap jött a hír, hogy a Shell norvégiai egysége közölte: leállított minden nem létfontosságú munkát a nyhamnai gázfeldolgozó üzemben, miután gázt fedeztek fel a hűtőrendszerben. Nyhamna az Ormen Lange és Aasta Hansteen mezőkről származó gázt dolgozza fel, így a két mező és a gázfeldolgozó leállítását július 15-ig meg kellett hosszabbítani. E három létesítményről napi 131 millió köbméternyi gáz szállítása esik ki még egy hónapig, ami nem túl jelentős mennyiség, de képes nyugtalanságot okozni a gázpiacon, ahogy láttuk is.
Ezt a gázáremelkedést nagyította fel tegnap az a névtelen forrás által jelzett információ, hogy
A HOLLAND KORMÁNY OKTÓBER 1-ÉN BE FOGJA ZÁRNI EURÓPA LEGNAGYOBB GÁZMEZŐJÉT, A GRONINGENIT.
A holland kormányszóvivő csak annyit közölt a hírügynökséggel, hogy a döntés még a hónap során megszületik. Mindez azt jelenti, hogy az 1963 óta üzemelő mező bezárása, amelyet a kormány egyébként is tervezett legkésőbb jövő őszig, már idén, viszonylag hamar meg fog történni, így az a kínálati puffer, amit a kitermelés még jelent, ki fog esni a piacról a téli hónapoktól kezdve.
Az információ azután jelent meg néhány nappal, hogy éppen túlélte a bizalmi szavazást Mark Rutte kormánya a holland parlamentben, és egyébként is rengeteg lakossági panasz érkezett az utóbbi években a groningeni gázmező miatt, hiszen sok földrengést és kárt okozott az ingatlanokban.
Az év elején a holland kormány ígéretet tett arra, hogy 30 év alatt összesen 22 milliárd eurót fordít a groningeni lakosok kártalanítására. A Groningeni Bányakár Intézet szerint a régióban található mintegy 327 000 otthonból legalább 127 000-ben keletkezett valamilyen kár. A térségben 2012 óta több mint 3300 épületet bontottak le, mert a földrengések miatt nem voltak biztonságosak – jegyzi meg a hírügynökség.
Mindezek és a lakossági nyomás miatt az egyik forrás azt jelezte: a groningeni mezőből októberig legfeljebb 2,8 milliárd köbméter gázt termelnek ki, mivel jelenleg is már csak minimális szinten működik a kitermelés, aztán jövőre a gázkutakat is felszámolhatják, betonnal feltöltve azokat. A kitermelés egyébként az elmúlt években folyamatosan csökkent a gázmezőről: 2021-ben már csak 6,5 milliárd köbméter származott onnan a 2013-as 53,9 milliárd köbméter után.
Fontos egyébként, hogy a gázmező bezárásáról szóló döntés nem teljesen visszavonhatatlan, mert ha újabb energiaválság vagy nagyon hideg tél következne be, akkor körülbelül két hétbe telne a kutak újranyitása – mondták források a hírügynökségnek. Ez elég idő a kormánynak arra, hogy az időjárási előrejelzésektől függően visszavonja a döntését.
A fenti két kitermelési hír (norvég, hollandiai) elég volt ahhoz, hogy a gázpiacról ismét vészjelek érkezzenek, ezt tükrözi ugyanis az, hogy a nemrég még 24 euró/MWh-ra, kétéves mélypontra szakadó TTF gázár tegnapra 46 euró fölé ugrott napon belül 21%-os szárnyalás mellett, azaz csaknem megduplázódott néhány hét alatt. Aztán nap végére már 40 euró közelébe visszasüllyedt a legközelebbi havi kontraktus ára a TTF gáztőzsdén, majd ma további 7-10%-os esés látszik, most éppen 37 euró körülre.
A távolabbi lejáratok ára is jelentősen emelkedett a friss gázpiaci fejlemények hatására, sőt a gázárak fontos szerepe miatt az áramárak is meglódultak felfelé:
A vad gázpiaci kilengés amellett történt, hogy a hazánk és a régió gázellátása szempontjából kulcsfontosságú Török Áramlat hétfőn rendben újraindult a múlt heti karbantartás után, és Európa gáztárolói együtt 73%-ban már töltve vannak, ami szokatlanul magas és a nyár végére akár teljesen meg is telhetnek. Utóbbi és az oroszok költségvetési okok miatti minél nagyobb gázküldési hajlandósága (vezetéken és LNG formájában) összességében erős fundamentumokat adtak eddig az európai gázpiacoknak, ezért volt szinte folyamatos az áresés, és ebben hoztak éles fordulatot a fenti hírek, amiben akár pozícionáltsági okok is szerepet játszhattak (hirtelen sokan zártak az árcsökkenésre játszó pozíciókat).
Mindezeket Nick Campbell, az Inspired Energy igazgatója úgy kommentálta a hírügynökségnek:
„Ez csak ízelítő volt a lehetséges kockázatokból. Bár ez meggyőzheti a nagy ipari vállalatokat, hogy alacsonyabb termelést tartsanak fenn, vagy telephelyeket állítsanak le, ami enyhíti a kereslet növekedését, minden szem a kínálatra szegeződik.”
Ezzel arra utalt, hogy a gázkitermelési hírek továbbra is komoly rángatásokat okozhatnak az árakban az ellátásbiztonsági kockázatok miatt, illetve a hirtelen drágulás visszafoghatja azokat az ipari cégeket, amelyek a termelésük során sok gázt használnak, így továbbra is próbálnak majd spórolni a költségeik visszafogásával.
A gázárakban a magas tárolói töltöttség egyértelmű és erős árleszorító hatást gyakorolhat, ezzel ellentétes irányt válthat ki azonban az, ha forró és száraz lesz a nyár Európában, mert akkor a légkondícionálók fokozott használata a gázfelhasználáson keresztüli áramigényt is fokozza, illetve a folyók vízszintjét is apaszthatja, ami az atomerőművek termelését korlátozhatja a hűtési korlátok miatt. Szintén az árak emelkedése felé mutatna, ha Kína a gazdasági aktivitás miatt több Európába tartó gázszállítmányt csábítana el, de egyelőre a friss aktivitási adatok egyáltalán nem ezt jelzik.
Massimo Di Odoardo, a Wood Mackenzie Ltd. gáz- és LNG-kutatásért felelős alelnöke szerint a gázpiac ugyan „sokkal jobb” helyzetben van, mint tavaly nyáron, de a gázárak mégis több mint a duplájára emelkedhetnek, ha ezek a kockázatok mind a gázpiaci kilátások szigorodása felé mutatnak.
„Európa még nincs túl a nehezén, de a tavaly nyári, a piac csúcsán tapasztalt árak megismétlődése valószínűtlennek tűnik”
– fogalmazott Di Odoardo.
Címlapkép: Getty Images