Az Északi Áramlat-1 gázvezetéken a 10 napos karbantartási leállás után újra indult a szállítás, azonban a Gazpromtól az eddig szállított mennyiség (tavalyi export 40%-a) fele érkezik. A drasztikusan alacsony gázmennyiség oka technikai probléma a cég közlése szerint.
Az orosz Gazprom hétfőn közölte, hogy leállítja az Északi Áramlat-1 Németországba vezető gázvezeték újabb turbináját, és a gázáramlás, amely már most is csak a kapacitás 40 százalékán fut, szerdától a felére csökken – írja a Reuters.
A gázellátást érő újabb csapás közben továbbra is nagy a feszültség az országok között, hiszen Oroszország és a Nyugat sorra méri egymásra a gazdasági csapásokat válaszul Moszkva ukrajnai fellépésére. Az Európai Unió azzal vádolja Oroszországot, hogy energetikai zsaroláshoz folyamodik, míg a Kreml szerint az ellátási zavart karbantartási problémák és a nyugati szankciók hatásai okozzák.
A GAZPROM KÖZÖLTE, HOGY AZ ÁTMENŐ MENNYISÉG SZERDÁTÓL NAPI 33 MILLIÓ KÖBMÉTERRE CSÖKKEN, AMI A JELENLEGI, MÁR CSÖKKENTETT SZÁLLÍTÁSNAK MINDÖSSZE A FELE.
A német gazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy információik szerint technikailag nem indokolt a gázszállítás csökkentése.
A Bloomberg energiapiaci elemzője szerint, ha marad a 20 százalékos kapacitás, akkor Németországnak nem lesz elég gáztartalék télre, hacsak a kereslet jelentősen le nem csökken.
Az európai politikusok többször figyelmeztettek arra, hogy Oroszország ezen a télen leállíthatja a gázszállítást, ami Németországot recesszióba taszítaná, és az élelmiszerek és az energia drágulásával már így is küzdő fogyasztók számára az árak további emelkedéséhez vezetne.
Vlagyimir Putyin elnök ebben a hónapban arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy a szankciók fenntartása katasztrofális energiaár-emelkedés kockázatát hordozza magában a fogyasztók számára szerte a világon.
Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után, és a világ legnagyobb földgázexportőre. Európa a gáz mintegy 40 százalékát és a kőolaj 30 százalékát importálja Oroszországból.
A Gazprom a múlt héten egy 10 napos karbantartási szünet után újraindította a gázforgalmat az Északi Áramlat-1-en keresztül, de csak a vezeték kapacitásának 40 százalékán – Oroszország közölte, hogy júniusban egy Kanadában karbantartott turbina késedelmes visszatérése miatt kénytelen volt csökkenteni a mennyiséget.
Az európai politikusok vitatták ezt a magyarázatot, Németország szerint a szóban forgó turbinát csak szeptemberben kellett volna használni.
Erről egyébként hétvégén újabb hírek érkeztek, az orosz média szerint a Siemens Energy vasárnap átadta a Gazpromnak a kanadai dokumentációt, amely lehetővé teszi az Északi Áramlat-1 gázvezetékhez szükséges turbinák szállítását.
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.
Címlapkép: Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images