Már szeptember óta hír volt, hogy az OPEC+ drasztikusan visszafoghatja a kőolaj termelést. A nyilatkozatot megelőző egy hétben 13%-ot emelkedett az árfolyam. Végül a legrosszabb piaci hírek igazolódtak be. A kőolaj kitermelő szövetség napi 2 millió hordóval csökkenti a kitermelését.
Egy hét alatt 13, csak az elmúlt három napban 9 százalékot emelkedett az olaj ára, a rali nem véletlen, a befektetők arra készültek, hogy a nagy olajkitermelő országok évek óta nem látott mértékben vágják vissza kitermelésüket. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a kínálat szűkítése napi néhány százezer hordónyi lesz, ami inkább csak jelképes, jelzés értékű lépés lett volna, később azonban az OPEC-országok képviselőitől szivárgó információk alapján már napi 500 ezer, majd egymillió hordós csökkentésre lehetett számítani, a mai OPEC+-ülés előtt azonban már a napi 2 millió hordós termeléscsökkentés is az asztalon volt. Végül a nagy kőolajkitermelők arról állapodtak meg, hogy az előzetes híreszteléseknek megfelelően napi 2 millió hordóval csökkentik a kitermelést – írja a Wall Street Journal.
Hogyan jutottunk el idáig?
Amíg a háború kitörésekor a kezdeti pánik és piaci bizonytalanság együttese, addig júniusban már az orosz energiahordozókra kivetett embargó hajtotta fel az árakat közel másfél évtizede éve nem látott szintre. Ehhez képest a nyári hónapok a kőolajár csökkenéséről szóltak, olyannyira, hogy 2020 óta, a világjárvány kitörése óta először zárt zsinórban 3 hónapot eséssel az olaj ára.
Az esés hátterében főként a jegybankok – különösképpen a Fed – szigorodó monetáris politikája állt, az erősödő dollár, valamint a következtében növekvő recessziós félelmek pedig lavinaként temették maga alá a különböző instrumentumokat is, így a kőolajat is.
Az olajár hirtelen esésének következtében borítékolható volt a termeléscsökkentés, azonban korántsem a mostani 2 millió hordós mértékben. Szeptember elején még megjelentek olyan hírek is, hogy az Egyesült Államok kész lenne megtámasztani a piacot, és 80 dolláros hordónkénti árszinten megkezdhetnék stratégiai olajkészletük (SPR) újratöltését, miután az elszálló energiaárak gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásai miatt közel 40 éves mélypontra apasztották azt.
Az OPEC+ döntését megelőzően már jelentősen emelkedtek az árak, így egyelőre nem láthatunk nagyobb árfolyamreakciót, az árak azonban konszolidálódtak a magasabb szinteken.
A globális benchmarknak számító Brent típusú kőolaj ára ma minimális, 0,2 százalé
A WTI hordónkénti ára pedig 0,4 százalékkal került lejjebb.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a mostani 2 millió hordós napi termeléscsökkentésnek a gyakorlatban
VÁRHATÓAN KISEBB HATÁSA LESZ A GLOBÁLIS KÍNÁLATRA,
mivel több tagország már most is jóval a hivatalos kvóták alatt termel, ami azt jelenti, hogy automatikusan megfelelhetnének az új határértéknek anélkül, hogy csökkenteniük kellene a kitermelést.
Merre tovább Fed?
A mostani csökkentés egyúttal tovább növelheti az infláció okozta feszültséget a világban, a termelés ilyen nagy mértékű visszavágása pedig intő jel lehet a világgazdasági szereplők számára is, hiszen ennek értelmében az OPEC+ tagországok Szaúd-Arábia és Oroszország vezetésével feltehetően mélyebb recesszióra készülnek, ami a kereslet nagyobb mértékű visszaesésével is járhat.
A mostani megállapodás a jegybankokat is nehéz helyzetbe hozza, hiszen amennyiben nem mutatnak megfelelő elkötelezettséget a szigorú monetáris politika folytatása mellett, különösen Amerikában, úgy könnyen, ismét 3 számjegyű olajárakat láthatunk majd a piacokon.
A TŐZSDÉK EMELKEDÉSÉT LÁTVA PEDIG PONTOSAN ENNEK AZ ELLENTÉTJÉT ÁRAZTA AZ ELMÚLT NAPOKBAN A PIAC,
miután csalódást keltő munkaerőpiaci adatok érkeztek Amerikából, a befektetők úgy gondolták, hogy a csalódást keltő adatokat látva a Fed visszavonulót fújhat, és visszább foghatja a monetáris politikájának szigorítását. Az viszont biztos, hogy éppen ebben a helyzetben nem célszerű a Fednek lazítania, hiszen a döntés gyengébb dollárt is eredményezne, ami táplálhatná az energiaárak növekedését, ezáltal tovább fűtve a már most is évtizedes csúcsokon lévő inflációt.
Feszültség, feszültség hátán
A mostani helyzet pedig még komolyabb ellentéteket is szülhet:
- Egyrészről az USA-ban a Biden-kormány és az amerikai olajtársaságok közt már régóta vita zajlk arról, hogy ki is a felelős a magas üzemanyag-árakért. A Fehér Ház tisztviselői pedig máris felkérték az amerikai energiaügyi minisztériumot, hogy elemezzék, vajon a benzin, a dízel és más finomított kőolajtermékek exportjának tilalma csökkentené-e az árakat – jelentette kedden a Bloomberg.
- Másrészről pedig geopolitikai szempontból a döntés aláhúzza az amerikai-szaúdi kapcsolat feszült voltát, valamint a háború ellenére a Moszkvához fűződő szaúdi kapcsolatok erejét is.
Címlapkép: Getty Images