Az ukrán Naftogaz várhatóan nem fogja meghosszabbítani a jövő év végén lejáró orosz gázra érvényes tranzit szerződését. Ez azt jelenti, hogy Oroszország az Európába irányuló gázszállítások egyrészét más útvonalakra kényszerül átcsoportosítani. Magyarország Ukrajnán keresztül évente nagyjából 1 milliárd köbméter fölgázt importál, 2025-től feltehetően ennek a mennyiségnek nagyrésze a nemrég bolgár külön adóval sújtott Török Áramlaton fog érkezni.
Az uniós nyomás ellenére sem tudjuk meghosszabbítani a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződést, mert „Oroszország támogatása orosz gáz vásárlásával nevetséges a háború alatt” – hangsúlyozta az ukrán Naftogaz igazgatótanácsának elnöke a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjúban.
Az Index által kiszúrt beszélgetésben Olekszij Csernisov úgy fogalmazott: a jövő év végén lejáró orosz-ukrán tranzit szerződést
„most nincs lehetőségünk meghosszabbítani, bár az EU a következő hónapban felvetheti ezt a kérdést.”
Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt hónapokban ez már legalább a negyedik erőteljes ukrán figyelmeztetés arra, hogy nem fogják meghosszabbítani a tranzitszerződést, így például a hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebb mennyiségét (évi 1 milliárd köbméter) is át kell terelni más útvonalra. Kézenfekvőnek tűnne a Török Áramlatra terelni, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt már jelezte is augusztusban. Azon az útvonalon a bolgár „energia-hozzájárulás” minapi bevezetése óriási kérdéseket hozott a felszínre, hogy vajon az orosz gáz szállítása folytatódhat-e Törökországon, Bulgárián, Szerbián át Magyarország felé, mert ahogy a magyar tárcavezető is utalt rá, veszélybe kerülhetnek a gázszállítások ezen az útvonalon.
EMIATT AZ UKRÁN ÉS BOLGÁR LÉPÉSEK SZÁMOS KÉRDŐJELET TESZNEK A HOSSZÚ TÁVÚ MAGYAR-OROSZ GÁZVÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉS TELJESÍTHETŐSÉGE MÖGÉ.
Csernisov az interjúban leszögezte: csupán azért szállítja még az orosz gázt Ukrajna, mert tekintettel van főleg olyan uniós tagállamokra, amelyeknek nincs tengerpartja, és így nehéz, illetve időigényes kiváltaniuk az orosz gázimportot más forrásokkal, például LNG-vel. Úgy fogalmazott:
„Mindannyian megértjük, hogy az alternatív gázellátás kapacitása és lehetőségei korlátozottak, különösen az LNG-terminálokon keresztül.”
Ezzel együtt is felszólította az EU-t, hogy gyorsítsa fel az orosz gázfelhasználásról való leválást, és ezt a 2027-re tervezett dátumnál hamarabb tegye meg. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy nevetséges a háború alatt az orosz gáz vásárlásával támogatni Oroszországot, hiszen komoly pusztítást hajtott végre Ukrajnában, és az oroszok fegyverként használják az energiahordozókat. Emiatt szerinte
„Minél hamarabb felhagyunk az orosz gáz fogyasztásával, annál jobb.”
Az orosz vezetékes és cseppfolyósított (LNG) földgáz részaránya drasztikusan visszaszorult Európában. Amint azt az alábbi két ábra is mutatja: a vezetékes import terén az utóbbi hónapokban 8-12% körüli volt az oroszok részaránya, az LNG-n belül 11-15%-os, így a teljes uniós gázimporton belül az orosz súly az utóbbi hónapokban jellemzően 12-17% között ingadozott.
Az Európai Bizottság a minap hozta nyilvánosságra az energiaunióról szóló jelentését, benne az orosz gázról leválás eddigi fejleményeit. A testület ránutatott, hogy a 2021-ben még 155 milliárd köbméternyi orosz gázimport tavaly 80 milliárd köbméterre zuhant, idén pedig várhatóan 40-45 milliárd köbméterre esik tovább. A két legfontosabb útvonal, ami még megmaradt: az Ukrajnán át Szlovákia felé haladó vezeték, és a már említett Török Áramlat.
Azt is hozzátette Csernisov az interjúban, hogy az Európában legnagyobb, 31 milliárd köbméteres, ukrajnai föld alatti gáztárolók, illetve az Európában harmadik legnagyobb gáztartalékok miatt „Ukrajna az EU energiaközpontjává válhat”. Éppen a napokban jelentette be a Naftogaz, hogy 16 milliárd köbméternyi földgázt sikerült betárolni a télre való felkészülés során, amelyből mintegy 3 milliárd köbméter a külföldi gázkereskedők ukrajnai bértárolását teszi ki.
Címlapkép: Getty Iamges