Napenergia, orosz gáz és a jövő: Az éves uniós jelentés legfontosabb megállapításai

Megjelent az Európai Bizottság (EB) energiaszektort érintő éves jelentése. A Bizottság szerint az elmúlt 12 hónap kimagasló volt megújulók terén, az előző időszakhoz képest 60%-kal sikerült növelni a beépített kapacitások mennyiségét. Az EB továbbá az orosz gázimportról való részleges leszakadást is sikerként könyvelte el. Az viszont a Bizottság és részben az IEA jelentéséből is jól látszik, hogy a klímacélok és az energiafüggetlenedéshez a megújulók telepítésének felgyorsítása szükséges.

A napenergia és a tengeri szélenergia Európában szárnyal, és az EU jó úton halad az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leszokás felé. A híreket az Európai Bizottság október 24-én közzétett, az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentése tartalmazza.

A jelentés az elmúlt 12 hónap energiaellátását vizsgálta az egész Unióban, és megállapította, hogy a napenergia szempontjából rekordév volt, 60 százalékkal több új energiatermelő kapacitás létesült – írja az Euronews. Az új szárazföldi és tengeri szélenergia-kapacitás szintén 45 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben.

A Bizottság szerint az ukrajnai orosz inváziót követő energiaválságot arra használta fel, hogy „felgyorsítsa a tiszta energiára való átállást”, és azon dolgozik, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens.

Az orosz gázimport szintén 40-45 milliárd köbméterre csökkent az idén, szemben a 2021-es 155 milliárd köbméterrel.

A napenergia és a tengeri szélenergia Európában szárnyal, és az EU jó úton halad az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leszokás felé. (Fotó: Canva)

Növekszik a megújuló energiaforrások felhasználása – de nem elég gyorsan

Összességében az EU üvegházhatású gázkibocsátása 2022-re mintegy 3 százalékkal csökken, ami az 1990-es szinthez képest összesen 32,5 százalékos csökkenést jelent. A cél az, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása.

A Bizottság szerint idén májusban az EU először termelt több villamos energiát szél- és napenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból.

Spanyolország, Portugália és Belgium csak néhány volt azon országok közül, amelyek 2023-ban rekordot döntöttek a megújuló energiaforrások terén – annak ellenére, hogy a vízenergia-termelés az aszály miatt visszaesett. Az új napenergia segítségével Portugália májusban átlépte az 50 százalékos határt.

Az Ember nevű energetikai agytröszt nemrégiben készült tanulmánya szerint a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelés 2023 első felében rekordalacsony szintre esett az EU-ban.

A Bizottság jelentése szerint 2022-ben a blokk energiájának 39 százalékát megújuló energiaforrásokból állították elő. A Bizottság hozzáteszi, hogy az energiaválság legsúlyosabb hatásainak átvészelése után most nincs itt az ideje az önelégültségnek.

„Az energiapiacok továbbra is sebezhetőek, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása nőtt a válság alatt, az infláció még mindig magas, kritikus infrastruktúránkat meg kell védeni, többek között a szabotázsoktól” – áll a jelentésben.

Az elmúlt évben jogalkotási célokat fogadtak el, amelyek szerint 2030-ra az EU-ban a megújuló energiaforrások aránya legalább 42,5 százalékos lesz, a 45 százalékos arány elérését tűzték ki célul. Az energiahatékonysági célokat is növelték, többek között a végső energiafogyasztás 11,7 százalékos csökkentését 2030-ig. A Bizottság azonban arra figyelmeztet, hogy az uniós országok nem bővítik elég gyorsan a megújuló energiát ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a jogilag kötelező érvényű 42,5 százalékos célt. A jelentés közzétételével párhuzamosan a Bizottság közzétette az európai szélenergia-ipar támogatására irányuló tervet, amely a magas inflációval és a kínai vállalatok által támasztott növekvő versennyel küzd.

A 2030-as év az első ellenőrzőpont az éghajlat-változási intézkedésekhez

A nem kormányzati szervezetek koalíciója aggodalmának adott hangot a tagállamok nemzeti energia- és éghajlat-változási terveit illetően is. A Climate Action Network (CAN) különálló, független jelentése megállapította, hogy több ország nem teljesíti a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlati és energetikai minimumkövetelményeket.

Dánia, Finnország és Hollandia azon tagállamok közé tartozott, amelyek nem teljesítik a kitűzött uniós célokat, és nem járulnak hozzá a kibocsátáscsökkentés nemzeti részéhez. A CAN szerint számos más ország sem tett elegendő nemzeti kötelezettségvállalást az energiahatékonyság terén.

Bár egyes területeken – például a tetőkön elhelyezett napelemek elterjedése terén – van előrelépés, a független értékelés a CAN Europe igazgatója, Chiara Martinelli szerint „szembeszökő ellentétet mutat a gyorsított éghajlat-változási fellépés iránti sürgető igény és a lassú helyszíni haladás között”. Mivel a nemzeti energia- és éghajlat-változási terveket 2019 óta először frissítik, sok ország késésben van.

„Bár ez az értékelés rávilágít arra, hogy a nemzeti éghajlat-változási és energiaügyi tervek nem elégségesek a szükséges szintű éghajlat-változási intézkedésekkel, az országoknak még nyolc hónapjuk van arra, hogy helyrehozzák a dolgokat, és megakadályozzák egy elveszett évtized kialakulását” – mondta Federico Mascolo, a CAN Europe szakpolitikai szakértője.

„2030 az első ellenőrzőpont az éghajlat-változási intézkedések tekintetében, és ha nem sikerül teljesíteni ezt a mérföldkövet, az súlyosan hátráltatja az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló jövőbeli erőfeszítéseket.”

Címlapkép: Canva
Cikk forrása

iratkozzon fel hírlevelünkre!

Csatlakozzon hírlevelünkhöz, és maradjon naprakész a zöld energiaforrások és fenntartható energia beszerzés legfrissebb híreivel! Fedezze fel velünk a jövő energia megoldásait, és legyen részese a zöld átmenet izgalmas fejleményeinek. Iratkozzon fel most, hogy elsőként értesüljön a legújabb innovációkról és lehetőségekről!