Több intézkedést, köztük a Robin Hood-adó fizetése alóli mentességet javasol a privát hosszútávú áramvásárlási szerződéses (Corporate Power Purchase Agreement – CPPA) konstrukcióban létrejövő naperőmű fejlesztések hazai elterjedésének támogatására a Zéró Karbon Központ (ZKK). Közben hatályba lépett az az új uniós szabályozás is, amely alapján Magyarország is kedvezményes, akár 0%-os áfakulcsot is alkalmazhatna például a napelemek beszerzésére és telepítésére is.
A naperőművi áramtermelési költségek (LCOE) csökkenése révén az új naperőmű projektek megvalósulásához egyre kevesebb támogatásra van szükség, és egyre gyakoribb a támogatás nélkül, piaci alapon megépülő projekt. Ez utóbbi esetben a megújuló energiatermelési projektek általában úgynevezett privát hosszú távú áramvásárlási szerződéses (CPPA) konstrukciók keretében jönnek létre, melyek piaca egyre több országban gyorsan bővül.
A CPPA olyan hosszú távú, jellemzően 10-15 (de akár 25) éves villamosenergia adás-vételi szerződés, mely közvetlenül a megújulóenergia- – jellemzően nap- és/vagy szélenergia- – termelő és az energiát felhasználó vállalat között jön létre. Célja, hogy a felek a hagyományos megállapodások által elérhetőnél hosszabb távon biztosíthassák az árak rögzítését. Emellett hozzájárul a megújuló energiatermelés fejlődéséhez, illetve a vállalati fenntarthatósági célok teljesítéséhez is. Az alap konstrukcióban az ár fix, de előfordul olyan megoldás is, amelyben a portfólió egy részére változó árazást vezetnek be.
Kívánatos a térnyerésük
Mivel a CPPA konstrukcióban létrejövő naperőmű fejlesztések nem igényelnek ártámogatást, térnyerésük elősegítése szabályozási, költségvetési és klímavédelmi szempontból egyaránt kívánatos – szögezi le a kiemelt szakpolitikai következtetések és ajánlások között első helyen a ZKK. A nyilvánvaló (nemzeti és egyre inkább vállalati) klímaszempontú előnyökön túl a konstrukcióval csökkenthető a cégek villamosenergia-árak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázata, ahogyan az állam megújulók terjedéséhez kapcsolódó terhei is, hisz így az államilag garantált árú felvásárlást egy magánszereplővel (energiafogyasztó) kötött hosszú távú áramvásárlási szerződés váltja fel. Mindezen túl a CPPA-k tömeges hazai térnyerése az orosz gázimporttól való függőséget is mérsékelheti.
A napenergiás áramtermelés fajlagos költségének abszolút és a nagykereskedelmi áramárhoz viszonyított relatív szintjében bekövetkező folyamatos csökkenése lehetővé teszi, hogy ma már Magyarországon is a piaci árral versenyképes árakon lehessen CPPA-kat kötni. Ezzel együtt egyelőre nem terjedtek el a magyar árampiacon, aminek fő oka a megújuló támogatási rendszerekhez képest új kockázati faktorok megjelenése. Ezek kezelésében a CPPA-k elterjedésének kezdeti fázisában állami szerepvállalás segíthet, a szakpolitikai ajánlások pedig ennek lehetséges formáira tesznek javaslatot.
A konkrét javaslatok a következők:
A CPPA projektekre alkalmazható állami hitelgarancia struktúrák és állami szerepvállalás melletti alárendelt finanszírozás kialakítása kívánatos. Ezek révén mind a CPPA-k kapcsán jelentkező partnerkockázat, mind a banki finanszírozásban megjelenő negatív revenue tail kockázat sikeresen kezelhető lenne a dokumentum szerint. (Negatív revenue tailről akkor lehet beszélni, ha az előre rögzített bevétellel rendelkező időtáv – pl. támogatási futamidő, vagy jelen esetben a CPPA futamidő – rövidebb, mint a banki finanszírozás futamideje.)
Meg kell vizsgálni a fedezett értékpapír-/kötvénystruktúrák kialakításának jogi lehetőségét is a CPPA projektek tömegessé válásának elősegítése érdekében.
A telephelyi CPPA projektek (vagyis amikor magának a fogyasztónak a telephelyén kerül kialakításra a naperőmű, a felhasználó magánvezeték-hálózatára kapcsolódva) esetén az ingatlanjogi szabályok megfelelő módosításával garantálni kell, hogy a telephelyet tulajdonló céget, valamint annak eszközeit és a telephelyet érintő eljárások esetén a naperőmű további üzemelése és a hitelezői biztosítékok hozzáférhetősége és behajthatósága biztosított legyen.
Indokolt a megújuló áramtermelők Robin Hood-adó fizetés alóli mentességét üzleti modell semlegessé tenni, azaz a mentességet a CPPA konstrukcióban megvalósuló projektekre is kiterjeszteni.
A hatályos szabályozás alapján a 31%-os Robin Hood-adót a KÁT és METÁR rendszerben értékesítő termelőkön kívül minden termelőnek meg kell fizetnie. Ha tehát egy megújuló erőmű tisztán piaci alapon, állami támogatás nélkül jön létre, kettős hátrányt szenved ahhoz képest, mintha METÁR támogatást igényelne, hiszen nem kap államilag garantált prémiumot, és még plusz adót is kell fizetnie. Ráadásul ez a helyzet a METÁR felé tolja a beruházókat a piac és állam szempontjából kívánatosabb piaci alapú megoldások, pl. a CPPA helyett. A CPPA-k iránti étvágy további kedvezményekkel is javítható, például a CPPA-szerződéses nagyfogyasztók a villanyszámlán szereplő megújulóenergia-támogatási tétel megfizetése alóli mentesítésével, mivel eleve megújuló energiát fogyasztanak.
A hálózati (fogyasztói telephelyen kívül megvalósuló) CPPA projektek előmozdítása érdekében kiemelten fontos, hogy minél hamarabb átlátható, piackonform, villamosenergia-törvény szerinti kapacitáskiosztási rendszer lépjen életbe mind az elosztói, mind az átviteli kapacitások esetén.
A ZKK szerint ennek hiánya és az átmeneti szakasz elhúzódása nagyfokú bizalmatlanságot okoz a szektorban. A naperőmű fejlesztési projektek az utóbbi időszakban egyre gyakrabban akadnak el az elosztói vagy átviteli hálózati csatlakozás igénylésekor. A projektek a hálózati társaságoktól gyakran kapnak visszautasítást, vagy sok évvel későbbi, például 2030-ra szóló csatlakozási dátumot. A szabad kapacitások elérhetetlensége és elégtelensége a naperőművi kapacitásbővülés legfőbb gátja lehet.
A kapacitáskorlátos helyzet enyhítésére az elosztói rugalmassági piac mihamarabbi elindítása is alkalmas eszköz lehet, így a kapacitásigények kielégítése nem csak időigényes infrastruktúra beruházásokkal lenne kezelhető. A rugalmassági piac bevezetése ráadásul az új naperőmű projekteket is arra ösztönözné, hogy eleve rugalmas termék kiépítésében legyenek érdekeltek.
Nyomatékos álláspont
A BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ szervezeti egységeként működő ZKK a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) közösen több fórumot is szervezett a napenergiás CPPA-k témájában 2021 szeptembere óta az érintett iparági szereplők, pénzügyi intézmények, kormányzati szervek és egyetemi kutatók számára. Ezek eredményeire támaszkodva dolgozták ki a konkrét ajánlásokat tartalmazó szakpolitikai dokumentumot, melynek célja a CPPA konstrukció magyarországi elterjedésének támogatása.
A javaslatoknak nyomatékot ad, hogy a ZKK-t Kaderják Péter, korábbi energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelenlegi zöldgazdaság-fejlesztési tanácsadója vezeti, aki maga is részt vett a témában rendezett fórumokon. A ZKK célja egyébként bevallottan a 2050-es klímasemlegességi cél elérésének, illetve a Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Energia és Klímaterv megvalósításának elősegítése különböző tudományterületek együttműködését ösztönző tudásközpontként.
Napelemáfa-csökkentéssel az energiafüggetlenségért
Közben április elején hatályba lépett egy olyan, európai uniós szintű új szabályozás is, amely alapján akár Magyarországon is áfacsökkentéssel lehetne olcsóbbá tenni a napelemeket. Az Európai Tanácsnak az EU hivatalos lapjában megjelent, az áfa-irányelv módosításáról szóló irányelve értelmében ugyanis a tagállamok kedvezményes, akár 0%-os áfakulcsot is alkalmazhatnak például a napelemek beszerzésére és telepítésére is. Magyarországon ez jelenleg 27%.
A már 2021 decemberében megszületett, a kihirdetéssel hatályba lépett uniós alku szerint a fotovoltaikus panelek bevonását a lehetséges kedvezményezett termékek körébe nem csak az EU klíma- és környezetvédelmi céljai, de az energiafüggetlenség előmozdításának szempontja is indokolja. Bár az indoklásban nem említik, de utóbbi szempont és az orosz energiaimporttól való függőség mérséklése különösen fontossá vált az orosz-ukrán háború kitörése óta. Az irányelv alapján a tagállamoknak legkésőbb 2022. július 7-ig közölniük kell az uniós áfa-bizottsággal a kedvezményes adómértékek esetleges alkalmazásával kapcsolatban a nemzeti jogrendben végrehajtani tervezett változtatásokat.
Címlapkép: Getty Images