Érdekes módon a magyar áramtőzsdére összességében talán még kedvezően is hatott a pandémia okozta szituáció, miután a megjelent új kereslet teljes mértékben pótolta a fizikai fogyasztás csökkenése miatt kiesett keresletet. Az európai piacintegrációs projektek ütemtervét viszont nagyrészt a járvány miatt várhatóan újra kell tervezni – mondta el az NRG Reportnak Istvánffy György, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. megbízott vezérigazgatója és piacfejlesztési vezetője, aki egyebek mellett arról is beszélt portálunknak, hogy új termékek bevezetését tervezik, és hogy kifejezetten jól esik neki, amikor az egész délkelet-európai térségre a HUPX-régió kifejezést használják.
– A közelmúltban vette át a HUPX vezetését mint a társaság megbízott vezérigazgatója, ezért adódik a kérdés: tervez jelentősebb változtatást az eddigi irányvonalhoz képest?
A kinevezésemre nem előre tervezetten került sor, így nem készülhettem külön tervvel. Mivel hosszú évek óta töltök be vezető pozíciót a HUPX-nél, ezért természetesen vannak arra vonatkozó elképzeléseim, hogy hogyan finomhangolnám, hogyan javítanám tovább a cég jelenlegi működését, de nagy fordulatra ezzel együtt nem kell számítani a közeljövőben.
– Mennyire meghatározó a régióban, illetve Európában a magyar áramtőzsde?
Nemrég részt vettem egy, a régió árampiacairól szóló online fórumon, ahol az egyik előadást tartó piaci szakértő a délkelet-európai térségre a HUPX-régió kifejezést használta. Persze, ettől függetlenül már korábban is tisztában voltunk vele, hogy a volt Jugoszlávia csaknem teljes területén a HUPX másnapi piaca szolgáltatja a referenciaárat hosszú évek óta, mégis kifejezetten jól esett hallanom. Ez egyértelműen nagyobb súlyt, jelentőséget ad a HUPX-nek, egyben igazolja az elmúlt években végzett munkát is. Másnapi piacunk egy évtizeddel ezelőtt indult el, és ez alatt a stabil növekedést hozó tíz év alatt nem volt olyan év, amikor a forgalom ne kétszámjegyű százalékos növekedést produkált volna, ami igazán szép teljesítmény és büszkék lehetünk rá.
Európában nyilván akadnak a HUPX-nél jóval nagyobb piaci szereplők is, de miután az elmúlt években számos projektet hajtottunk végre együttműködésben nagy európai energiatőzsdékkel is, és igyekszünk aktívnak lenni ezekben a projektekben, azt gondolom, fontos szerepet tudunk betölteni az EU szintű piacintegrációs folyamatokban, és sikerült elérnünk, hogy a legnagyobb szereplők is adjanak a szavunkra.
– Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány a piac, illetve a HUPX működését?
A koronavírus természetesen jelentős hatást gyakorolt a mi piacainkra is, ami leginkább talán a másnapi piacon látványos. Érdekes módon azonban a HUPX-re magára összességében talán még kedvezően is hatott a pandémia okozta szituáció. Ennek oka, hogy bár az energiafogyasztást jelentősen visszavetette a vírus okozta válsághelyzet, de azáltal, hogy kínálati piac és nyomott árak alakultak ki, – vélhetően kedvezőbb beszerzési források után kutatva – új kereslet jelent meg, ami teljes mértékben pótolta a fizikai fogyasztás csökkenése miatt kiesett keresletet. A kereskedett mennyiség tehát valójában továbbra is bővül; az elmúlt hónapokban stabilan 2 terawattóra felett alakult a másnapi piac forgalma, és a napon belüli piacon is folyamatosan növekszik a volumen.
Ezzel együtt a piacon jelentős átrendeződés látható, ezért némileg tartottunk attól, hogy a kedvezőtlen változások hatására egyes piaci szereplők akár el is tűnhetnek, ez azonban egyelőre nem következett be.
Belső működésünkre bizonyos szempontból jelentősebb hatással volt a koronavírus, mint a piacainkra. Más vállalatokhoz hasonlóan nekünk is át kellett alakítanunk a munkavégzésünket, és be kellett vezetnünk az otthoni munkarendet, teljes mértékben otthonról működtetve a piacainkat. Ezt ugyanakkor támogatta, hogy működésünk az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően magas fokon digitalizált, ezért az átállás során gyakorlatilag semmilyen fennakadás nem volt tapasztalható.
– Említette az európai piacintegrációs folyamatot, melyben a magyar áramtőzsde is részt vesz. Miről szól, mi a lényege ennek a munkának?
A folyamat az Európai Unió azon alapelvén alapul, miszerint a közösségen belül biztosítani kell az áruk, szolgáltatások és munkaerő szabad áramlását. Az áruk egyik típusát az energiatermékek képviselik, az úgynevezett harmadik (uniós) energiacsomag szerint pedig egy belső energiapiacot kell kialakítani az EU-n belül. Ennek a megvalósításán dolgozunk hosszú évek óta.
Miután két ország piacát piac-összekapcsolás keretében integráltuk, akkor a két ország közötti határkeresztező kapacitást implicit módon, azaz az energiatermékekkel együtt osztjuk ki a kereskedés során. Ezzel egy régi problémát oldunk fel, az integráció előtt ugyanis úgy működik a kereskedés, hogy a kereskedő egymástól gyakorlatilag függetlenül, külön aukció keretében foglalja le a határkeresztező kapacitást, miközben ezzel párhuzamosan próbál kereskedni az energiatermékre. Ez jelentős kockázatot hordoz magában, hiszen előfordulhat, hogy míg a kereskedő az egyik piacon sikeres lesz, addig a másikon sikertelen, így pedig nem tudja végrehajtani a tervezett tarnzakcióját az adott határon.
Ezt a kérdést oldja meg a piac-összekapcsolás, melynek eredményeképpen az érintett tőzsdék egy közös ajánlati könyvben kezelik az általuk összegyűjtött ajánlatokat, egy közös algoritmus pedig az ajánlatok párosításával együtt kiosztja az átviteli rendszerirányítók által megadott elérhető határkeresztező kapacitásokat a piaci szereplők között. Ilyenkor tehát egy lépésben valósul meg mind a kapacitáskioasztás, mind a határkeresztező kereskedelem, miközben az adott piacon elérhető kapacitást is figyelembe veszik, vagyis csak annyi villamos energia folyhat át az adott határon, amennyit az elérhető kapacitás megenged.
– Milyen eredményeket hoz a piacintegráció magyar szempontból?
Általánosságban három jelentős kedvező hatás emelhető ki: a piac-összekapcsolás révén a hatákeresztező kapacitások sokkal hatékonyabb kihasználása válik lehetővé, mely nagyobb likviditást, nagyobb árstabilitást, valamint árkonvergenciát eredményez, egymástól persze nem függetlenül. Amennyiben a kapacitások mennyisége nem korlátozott, a határkeresztező villamosenergia-áramlás ideális esetben abba az irányba hat, hogy a két piac árszintje kiegyenlítődik. És miután nagyobb piacról, több ajánlatról beszélünk, ez egyben stabilabb árat is eredményez, hiszen kisebb az esélye a szélsőségek kialakulásának. Amennyiben szűk keresztmetszet alakul ki valamelyik határon, akkor marad különbség a két szomszédos piac árai között, de ha már egy kis elérhető kapacitás akad, az árak már akkor is konvergálnak egymáshoz.
A régiós piacokra és árakra jelentős hatást gyakorol a viszonylag közeli és Európában legnagyobb német piac. A német termelési struktúra nagyban eltolódott a megújulók irányába, a megújuló termelők pedig a rendkívül alacsony a működési költségük miatt nagyon alacsony (a kiegyenlítő energia költség elkerülése okán akár negatív áron) adják be az ajánlataikat. Ezért a németországi nap- és szélenergia-termelők jelentősen lenyomták a piaci árakat, aminek komoly hatása volt tapasztalható régiónkban is. A viszonylag alacsony német villamosenergia-piaci árak Csehországon és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül képesek eljutni Magyarországra is, azzal együtt, hogy jelenleg mindkét útvonalon szűk keresztmetszetek vannak.
A német, osztrák, cseh, szlovák és magyar árak különbségeit ezek a szűk keresztmetszetek, azaz szűk határkeresztező kapacitások okozzák, hiszen emiatt az alacsonyabb árú villamos energiából nem tud olyan mennyiség eljutni Magyarországig, amit a piac még felvenne, tehát az árak csak korlátozott mértékben tudnak kiegyenlítődni. E téren két kedvező változás várható a következő időszakban. Egyrészt, a kereskedelmi szempontból jelenleg szűkös szlovák-magyar határkeresztező kapacitás bővítése, másrészt az EU-ban jelenleg működő két másnapi piac-összekapcsolás integrációjával az osztrák-magyar határkeresztező kapacitás is – az implicit módszertanból adódóan – hatékonyabban lesz kiosztva. Ezek a változások pedig a német-magyar árkülönbözetek esetében szintén abba az irányba hatnak majd, hogy a két régió árai egyre jobban kiegyenlítődnek.
– Teljes egységesülés felé tart az európai piac, vagy várhatóan hosszabb távon is fennmaradhatnak regionális piacok, tekintettel arra, hogy jelentősen eltérő helyi adottságokról van szó?
A folyamat célja az integrációnak az EU teljes területére való kiterjesztése, melynek keretében a nemzeti vagy regionális jelentőségű tőzsdék, valamint az átviteli rendszerirányítók együttműködnek egy harmonizált, egységes piac kialakításában. Ez nem azt jelenti, hogy a folyamat végén egyetlen összeurópai tőzsde áll majd, hanem azt, hogy a regionális vagy helyi szereplőknek egymással együtt kell működniük. Ez lehetőséget ad rá, hogy az Ön által említett helyi sajátosságokat, adottságokat továbbra is lokálisan lehessen kezelni, ugyanakkor arra is, hogy a piacintegráció előnyeit teljes mértékben ki tudjuk aknázni.
– Hogy áll jelenleg a piac-összekapcsolási folyamat, milyen mérföldköveket értek el az elmúlt időszakban, és milyen további lépések várhatók a közeljövőben?
Amikor áramtőzsdéről beszélünk, alapvetően fizikai, spot piacokról van szó, melyek két fő típust foglalnak magukba, a másnapi és a napon belüli piacokat. Az integrációs folyamat a gyakorlatban a másnapi piacok integrációjával indult el, mostanra pedig eljutottunk addig, hogy már két nagyobb integrált piac is működik Európában: a nagyobb, nyugat-európai piacösszekapcsolás (Multi Regional Coupling, MRC), valamint a régiónkban megvalósuló (4M) piac-összekapcsolás, melyben mi is részt veszünk – ez utóbbi a cseh, a szlovák, a magyar és a román piaci területeket foglalja magába.
Több projekt keretében jelenleg is dolgozunk a két, még különálló régió összekapcsolásán, azonban a koronavírus-járvány ezt a munkát, illetve annak tempóját, ütemezését is befolyásolta. Ezekben a projektekben számos szereplő vesz részt, ez pedig azt is jelenti, hogy a teendőket nagyon sok mindenkivel össze kell hangolni. Erre is tekintettel a projektek ütemtervét jelentős részben a koronavírusnak felróható okokból átnézzük és újratervezzük, de miután ez a munka még folyamatban van, egyelőre nem lehet megmondani, hogy a piacintegrációs folyamatokra összességében milyen hatással bírt a pandémiás helyzet.
A napon belüli piacok összekapcsolása területén az elmúlt évben sikerült egy nagyobb mérföldkövet elérnünk, amikor 2019 novemberében csatlakoztunk az XBID (Cross Border Intraday) elnevezésű nemzetközi napon belüli piachoz. A lépés azonnali hatással volt a piaci forgalmunkra, a volumen már a rákövetkező napon óriásit ugrott, és azóta is azt tapasztaljuk, hogy nagyságrendileg tízszeres volumennövekedést hozott. Ennek a piacnak a továbbfejlesztésén is dolgozunk, és új termékek bevezetését is tervezzük; míg jelenleg órás napon belüli termékek kereskedhetők az XBID-en belül, addig várhatóan a közeljövőben elérhetővé válnak a negyedórás határkeresztező termékek is.
– Hogyan alakult az áramtőzsde mint intézmény jelentősége az elmúlt időszakban, és merre tart a trend? Elképzelhető, hogy előbb-utóbb a teljes megtermelt villamosenergia-mennyiséget a tőzsdén értékesítik majd, illetve várható-e a kizárólag megújuló forrásból származó termékek bevezetése?
Az elmúlt években egyértelműen a magyar áramtőzsde szerepének és jelentőségének folyamatos növekedését tapasztaltuk. Pedig már amikor 2012-ben csatlakoztam a HUPX-hez, felmerültek olyan vélemények, hogy lassan elérünk teljesítőképességünk határára. Azóta azonban a tagok száma három-négyszeresére, a forgalom pedig még nagyobb mértékben emelkedett, így ma már a hazai fogyasztás 50 százalékánál jóval nagyobb mennyiség fordul meg a piacainkon.
Ez egybevág a nemzetközi trenddel is, az igazán fejlett piacokon pedig még magasabb a tőzsde piaci penetrációja. Ezzel együtt úgy vélem, a száz százalékot valószínűleg soha nem érheti el, már csak azért sem, mert egyes piaci szereplők a termelés mellett végfogyasztók ellátásával is foglalkoznak, így egyszerűen nem áll érdekükben saját termelésük teljes körű piacra vitele. Van tehát határa a folyamatnak, de azt gondolom, hogy még nem értünk el addig.
Egy másik érdekes trend szerint a piacok egyre inkább eltolódnak abba az irányba, hogy a kereskedhetőség időben minél közelebb kerüljön a szállításhoz – ezt jelzi a napon belüli piacok jelentőségének folyamatos növekedése is. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltenek be a megújuló-termelők, hiszen időjárásfüggő jellegük némiképp bizonytalanná teszi a termelésük tervezhetőségét, ezért alapvető érdekük, hogy a lehető legkésőbb kelljen menetrendet adniuk várható termelésükről, illetve hogy az ehhez képesti termelési többletet vagy kiesést le tudják kereskedni a piacon. Tehát önmagában a napon belüli piac kialakításával, és annak a folyamatos fejlesztésével, likviditásának növelésével jelentős mértékben tudjuk támogatni a megújuló termelők hatékony integrációját.
Ezzel együtt természetesen folyamatosan nyomon követjük a termelési trendeket, és keressük a megújuló termelők piacra jutását támogató lehetőségeket, ez pedig a fogyasztói igények változásával is egybevág. Erre tekintettel jelenleg is dolgozunk egy származási garancia piac kialakításán, egyelőre konkrét céldátum nélkül. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a tisztán megújuló forrásból származó villamosenergia-termékeket jelenleg nagyon nehéz önmagukban piacra vinni, erre a kérdésre egyelőre nincs meg a megfelelő piaci válasz; ezzel kapcsolatos negatív példákat, sikertelen próbálkozásokat egyébként a környező országokból is ismerünk.
– A power to gas technológiák, például a hidrogén mint a megújuló alapon termelt villamos energia tárolására alkalmas megoldás várható terjedése milyen következményekkel járhat áramtőzsdei szempontból?
Bár ez egyelőre a jövő zenéje, úgy gondolom, jelenleg a villamosenergia-tőzsdéket, termékeik körét nem érintené különösebben jelentősen, amennyiben sikerülne a villamos energia nagy mennyiségű és hosszabb időtartamú tárolását hatékony formában megoldani, ezáltal pedig a megújuló termelők piaci penetrációját jelentősen javítani. Az előbbieket alátámasztja az is, hogy például egy, a villamos energiát gázzá konvertáló power to gas létesítmény valószínűleg éppúgy adja-veszi majd a villamos energiát a körülményeknek megfelelően, mint bármelyik másik piaci szereplő. Egyre több megújuló alapon termelő szereplő pedig már ma is alkalmaz energiatároló megoldásokat. Számunkra olyan szempontból mindenképpen érdekes fejlemény lenne ezeknek a technológiáknak a tömegessé válása, hogy várhatóan új piaci szereplők megjelenését is maguk után vonnák, ami akár többlet likviditást is generálhat a piacainkon. Úgy vélem, a megújuló alapú termelést, és a felmerülő új megoldásokat már a jelenlegi piacaink is megfelelően tudják támogatni, legfeljebb a piacok finomhangolására van igény, például a kereskedési időszak kitolásával.
A HUPX 10 éves működése során mindig büszkén vallottuk, hogy nyitottak vagyunk az új lehetőségekre, és folyamatosan keressük a további fejlődést lehetővé tevő ötleteket.