Németország április 15-én bezárja utolsó három atomreaktorát is. A 2002-ben meghozott atomerőművek leépítéséről szóló törvény értelmében már tavaly év végén megszűnt volna az atomenergia használata Európa legnagyobb gazdaságában. Az energiaválságban felmerült ellátás bizonytalanság miatt azonban 45 nappal meghosszabbították az üzemeltetésüket. Németország energiamixében már csak 6% körüli szintet tett ki az atomenergia.
A német kormány az energiaválság ellenére fokozatosan kivonul az atomenergiából. Az ország szombaton (április 15-én) lekapcsolja utolsó három reaktorát, állást foglalva amellett, hogy a zöld átállás atomenergia nélkül is sikerülni fog.
A Neckar folyó partján, nem messze a dél-németországi Stuttgarttól, a baden-württembergi atomerőműből kiáramló fehér gőz hamarosan csak emlék marad.Ugyanez vonatkozik keletebbre, a bajor Isar 2 komplexumra és az ország másik végén, a holland határtól nem messze lévő Emsland komplexumra is – írja az Euronews.
Miközben számos nyugati ország függ az atomenergiától, Európa legnagyobb gazdasága fordít a kockán – még ha a téma a végsőkig vitatott is marad. Németország végrehajtja a 2002-ben hozott, az atomenergia fokozatos kivezetéséről szóló döntést, amelyet Angela Merkel 2011-ben, a fukusimai katasztrófa után gyorsított fel.
Fukusima megmutatta, hogy „még egy olyan csúcstechnológiájú országban is, mint Japán, nem lehet 100 százalékosan ellenőrizni az atomenergiával kapcsolatos kockázatokat” – indokolta akkor az akkori kancellár. A bejelentés meggyőzte a közvéleményt egy olyan országban, ahol az erőteljes atomellenes mozgalmat kezdetben a hidegháborús konfliktustól való félelem, majd a csernobilihez hasonló balesetek táplálták.
Ukrajna 2022. február 24-i inváziója mindent megkérdőjelezett. Az orosz gáztól megfosztva, amelynek áramlását Moszkva lényegében megszakította, Németország a lehető legrosszabb forgatókönyvekkel találta magát szemben, a gyárak leállásának kockázatától kezdve a tél közepén fűtés nélkül maradás veszélyéig.
Németországban a megújuló energiaforrások részaránya a termelésben 2022-re 46 százalékra emelkedett. (Fotó: Canva)
Nincs idő visszatérni az atomerőművekhez
Néhány hónappal az utolsó három reaktor bezárásának december 31-i eredeti határideje előtt a közvélemény kezdett megfordulni.
„A magas energiaárak és a klímaváltozás égető kérdése miatt természetesen az erőművek meghosszabbítására szólítottak fel” – mondta Jochen Winkler, Neckarwestheim polgármestere, ahol az azonos nevű erőmű utolsó napjait éli.
Olaf Scholz kormánya, amelynek az atomenergiával szemben leginkább ellenséges Zöld Párt a tagja, végül úgy döntött, hogy az ellátás biztosítása érdekében április 15-ig meghosszabbítja a reaktorok működését.
„Újabb vita lehetett volna, ha a tél nehezebb lett volna, ha áramkimaradás és gázhiány lett volna. De jelentősebb probléma nélkül telt a tél – hála a tömeges cseppfolyósított földgázimportnak” – jegyezte meg Winkler.
A 4000 lakosú város – akik közül több mint 150-en dolgoznak az üzemben – polgármestere szerint, „a kerék már elfordult”, és nem volt idő visszavonni a döntést.
Tizenhat reaktort zártak be 2003 óta. Az utolsó három erőmű tavaly az ország energiájának 6 százalékát adta, míg 1997-ben még 30,8 százalékát. Eközben a megújuló energiaforrások részaránya a termelésben 2022-re 46 százalékra emelkedett, szemben az egy évtizeddel korábbi kevesebb mint 25 százalékkal.
Németországnak a következő években „naponta négy-öt szélturbinát” kell telepítenie, hogy fedezni tudja a szükségleteit. (Fotó: Canva)
Németországnak naponta öt szélturbinát kell telepítenie
A megújuló energiaforrások terén elért jelenlegi fejlődési ütem sem a kormányt, sem a környezetvédőket nem elégíti ki, és Németország nem fogja elérni az éghajlatvédelmi célkitűzéseit komolyabb lendület nélkül.
Ezek a célok „már az atomerőművek kivezetése nélkül is ambiciózusak – és minden alkalommal, amikor megfosztjuk magunkat egy technológiai lehetőségtől, megnehezítjük a dolgokat” – jegyzi meg Georg Zachmann, a Bruegel brüsszeli agytröszt energiaügyi szakértője.
Az egyenlet még összetettebb, ha figyelembe vesszük azt a célt, hogy 2038-ig le kell állítani az ország széntüzelésű erőműveit, sokukat pedig 2030-ig. A szén még mindig Németország villamosenergia-termelésének egyharmadát adja, tavaly 8 százalékos növekedéssel kompenzálva az orosz gáz hiányát. Németországnak a következő években „naponta négy-öt szélturbinát” kell telepítenie, hogy fedezni tudja a szükségleteit – figyelmeztetett Olaf Scholz. Ez nagy feladat a 2022-ben telepített 551 egységhez képest.
Az elmúlt hónapokban elfogadott szabályozási könnyítéseknek fel kell gyorsítaniuk a tempót. „Egy szélerőmű-projekt tervezési és engedélyezési folyamata átlagosan négy-öt évet vesz igénybe” – állítja az iparági szövetség (BWE), amely szerint az egy-két év lefaragása jelentős előrelépés lenne.
Címlapkép: Canva