2023-ban 1632 megawattal nőtt a hazai fotovoltaikus-rendszerek beépített kapacitása, mely több, mint másfélszeres volt a megelőző évihez képest. A kapacitásnövekedés az ipari és HMKE termelők között nagyjából egyenlően eloszlott. A riportból továbbá az is látszik, hogy ez az arány a beépített kapacitásoknál sem változott nagyban, melyből kiegyensúlyozott telepítési kedvet lehet levonni.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
A tárca közleményének főbb adatai saját értelmező keretünkben:
- Minden eddiginél gyorsabban nőtt 2023-ban Magyarországon a háztartási méretű (HMKE) és az 50 kW-nál nagyobb kapacitású naperőművek beépített kapacitása, ez 1632 MW-ot tett ki az egész év során, és így január elsejére 5649 MW-ra nőtt az összes beépített kapacitás (az alábbi ábra még a december 1-ig rendelkezésre álló adatok alapján készült).
- A hatalmas tavalyi növekedési ütem közel fele-fele részben valósult meg a HMKE-szegmens és a nagyobb, ipari méretű naperőművek kapacitásnövekedése segítségével. Ez kedvező, egyfajta kiegyensúlyozottságra utal, ahogy az is, hogy az 5649 MW-nyi összes beépített kapacitáson belül sincs markáns eltolódás egyik, vagy másik szegmens irányába. Az ipari naperőművek 3332 megawattját a háztartási méretű létesítmények 2317 megawattja egészíti ki.
- Az eddiginél sokkal hangsúlyosabban kommunikálja az Energiaügyi Minisztérium, hogy ennek a hatalmas naperőművi kapacitás-növekedésnek komoly árnyoldalai is vannak a rendszerkiegyenlítés terén. Erre utal egyrészt az, hogy beleírták a közleménybe: tavaly augusztus 12-én déltájban több mint 2731 megawatt villamos energiát termeltek az ipari méretű naperőműparkok a besugárzás magas szintje és a már addig is jelentős kiépített kapacitások alapján. Ugye ahhoz képest mostanáig további 600 MW-tal nőtt a kapacitás, így tehát az idén nyári hónapokban még durvábban ontják majd a villamos energiát magukból az ipari rendszerek. Az említett nap egyébként szombatra esett, amikor az ipari áramkereslet eleve kisebb, így a magas naperőművi termelés és a visszafogott magyarországi áramkereslet együtt igen magas, 2000 MW közeli nettó áramexportot eredményezett, amint azt a MAVIR ábrája mutatja is.
- A fentiek persze abból a szempontból kedvezőek, hogy bizonyos negyedórákban, órákban a hatalmas betáplálás miatt az ország teljes villamosenergia szükségletét akár zöld áramból tudja fedezni, de közben akár olyan alaperőműveket is vissza kell terhelni, mint a Paksi Atomerőmű (megtörtént tavaly többször is), illetve az áram túlkínálat miatt nulla közelébe, vagy mínuszos tartományba zuhannak a déli órákban a HUPX-en a nagykereskedelmi áramárak. Ez a már eddig kiépített naperőmű rendszerek, illetve egyéb inframarginális erőművek megtérülési lehetőségeit érdemben rontja (egyfajta kiszorító hatás, hogy az új kapacitások belépése rontja a már piacon termelők értékesítési lehetőségeit).
- Emellett az időjárásfüggő jelleg miatt, a menetrendi pontatlanságok miatt jelentős költségtöbbletet okoz a rendszerirányító MAVIR-nak az, hogy sokkal több kapacitást kell lekötnie a tartalék piacon, illetve ha igénybe is kell venni a kiegyenlítő piacról energiát (pl. aFRR, mFRR le- és felszabályozás), akkor az értelemszerűen drágább megoldást jelent. Az igénybe vett kiegyenlítő energia többletköltségét persze a MAVIR igyekszik visszaterhelni az adott mérlegköri felelősön keresztül arra, aki az adott mérlegkörön belül konkrétan felelős a menetrendi pontatlanságért. Közben a fix átvételi árat garantáló KÁT-rendszer jelentős kapacitási méretei miatt, és a túl gyorsan növekvő naperőműves kapacitások miatt mélybe szakadó tőzsdei árakból adódó költségoldali feszültségek az ipari szereplőkre hárítanak többletköltségeket.
- Mindebből a tárca közleménye csak arra utal, hogy „Az időjárásfüggő megújulók gyors elterjedése komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. A MAVIR a tavalyelőtti 293-hoz képest tavaly 1045 negyedórában tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. Jelentősen megszaporodtak a nulla vagy negatív áras órák is a hazai áramtőzsdén, 2023-ban összesen 96 volt belőlük, több, mint a megelőző tíz évben összesen. A megújulós teljesítmény ugrásszerű növekedéséhez jelentős hálózati és tárolói beruházásokkal szükséges alkalmazkodni az ellátás biztonságának megőrzése érdekében.”
- Utóbbihoz kapcsolódik, hogy ezért is kapcsolnak újabb fokozatba az áramhálózati beruházások, még több helyszínen kezdődnek meg alállomási és távvezetéki korszerűsítések, kapacitásbővítések. „A következő évekre tervezett fejlesztések további több ezer megawattnyi zöldenergia-termelő teljesítmény biztonságos befogadását alapozzák meg” – teszik hozzá.
- Szintén a fenti kiegyenlítetlenségi problémákhoz kapcsolódik az energiatárolók telepítésének folyamata, amelyek egyrészt csökkentik a villamosenergia-rendszer terhelését, másrészt növelik a hálózat rugalmasságát. Ezért indít most januártól uniós helyreállítási programos pénzből 62 milliárd forintos keretösszeggel energiatároló telepítési pályázatot a kormány, amelynek keretében a jelenlegi kevés energiatároló kapacitás meghúszszorozódhat 2026 nyarára, akár 800 MW körüli kapacitás is kiépülhet.
- A fentiekből adódik az a kulcsmondat, hogy „a magyar gazdaság jövője a zöldenergia, a termelés és saját célú felhasználás elősegítését nemcsak energiapolitikai-klímavédelmi, hanem gazdasági-versenyképességi okokból is kiemelt feladataként kezeli a kormány”. A közlemény emellett emlékeztet a szintén most januárban induló lakossági napelemes és tárolótelepítési pályázatra is, hogy mindez „kicsiben”, háztartási szinten is megvalósuljon (a napközben megtermelt napenergiát a háztartás az esti, éjszakai órákban lehetőleg helyben el is fogyassza, és így ne a hálózatból vételezzen, illetve lehetőleg ne terhelje a hálózatot).
- Külön érdekesség a közleményben, hogy a tárca nemcsak azt jegyzi meg: már 250 ezer darab fölé nőtt a háztartási méretű kiserőművek darabszáma (azaz negyedével több, mint amit 2030-ig akart elérni a kormány), hanem azt is: a népszámlálási adatok szerint a 2010 után épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok több mint negyedén van napelem.
Címlapkép: Shutterstock
Cikk forrása