Júniusban 9,9%-kal esett a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy zsinórban már 13 hónapja esik az áramfogyasztás az előző évi bázis időszakokhoz képest, azonban a júniusi visszaesés volt a negatív sorozat legnagyobb csökkenése.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
Itt az új mélypont
2023 júniusában 9,9%-kal volt kisebb a magyarországi villamosenergia-rendszeren belüli felhasználás, mint egy évvel korábban. Ezzel az éppen tavaly júniusban kezdődött esés az idei első nyári hónapban új mélypontot ért el, mivel a csökkenés a 13 hónapos sorozat minden korábbi hónapjában szerényebb mértékű volt. Az első fél évben a felhasználás (21 656,8 GWh) 7,88%-kal múlta alul 2022 hasonló időszakának értékét.
A júniusi 3275,3 GWh-s bruttó villamosenergia-felhasználás olyan alacsony, hogy az átvitelirendszer-irányító Mavir
LEGUTÓBB 15 ÉVE, 2009 JÚNIUSÁBAN REGISZTRÁLT ENNÉL GYENGÉBB FOGYASZTÁSÚ JÚNIUST (3229,6 GWH).
A megelőző havi érték egyébként szintén 15 éves mélypontot jelölt a május havi felhasználási adatok tekintetében. A júniusi adat egyébként közel 16%-kal marad el a Mavir előzetes várakozásától.
A mostani felhasználási adat azért is a 2008-2009-es válságot idézi, mert abban az esetben, ha júliusban is folytatódik, akkor már 14. hónapja fog tartani, beállítva a 2008 októberétől 2009 novemberéig tartó lokális negatív rekordot. Ugyanakkor hosszát tekintve a negatív széria egyelőre még nem közelíti meg a 1991 márciusától 1993 februárjáig 24 hónapon át tartó sorozatot, amikor a szocialista gazdaság összeomlásának következtében minden egyes hónapban csökkent a fogyasztás éves összevetésben.
Mi áll a zuhanás mögött?
A most júniusi közel 10%-os zuhanás azért is aggasztó, mert a hazai villamosenergia-felhasználás már a 2022 júniusi bázishónapban is 3,5%-os esésben volt éves összevetésben. Noha az átlagfogyasztás fölötti részre vonatkozó lakossági rezsitarifák jelentős emelését csak 2022 júliusának közepén jelentette be a kormány – vagyis az árammal való lakossági spórolás csak ekkortól indult be igazán -, a villamos energiát a piacról beszerző cégek egy része számára már a megelőző hónapban is olyan nagy terhet jelentettek az energiaköltségek, hogy felhasználásuk országos statisztikában is megjelenő csökkentésére ösztönözte őket.
Az idei nyár első hónapjában folytatódó és fokozódó zuhanásnak szintén a magas energiaárak felhasználást csökkentő hatása a fő oka, de ehhez mostanra az európai összevetésben példátlanul magas infláció, illetve a gazdasági aktivitás gyengülésének általános fogyasztáscsökkentő hatása is hozzájárulhatott. Ugyanebbe az irányba hatnak az időközben elvégzett energiahatékonysági beruházások, illetve az, hogy a mostani június havi átlaghőmérséklete (20,8 Celsius-fok) 2,1 fokkal elmaradt az egy évvel korábbi hasonló időszakétól, jócskán mérsékelve a hűtési igényt, ezáltal visszafogva a légkondicionálók használatát.
Szintén korlátozza a központi villamosenergia-rendszerből való áramfogyasztást a háztartási méretű naperőművek (HMKE-k) terjedése, mivel az ezek által termelt és jellemzően helyben elfogyasztott energiamennyiséget a statisztika nem tartalmazza. A hazai HMKE-k beépített teljesítőképessége csak idén több mint 400 MW-tal, az elmúlt 12 hónapban pedig bő 600 MW-tal nőtt, és lassan a 2000 MW-ot közelíti. Bár termelésük pontos adatai továbbra sem ismertek, feltételezhető, hogy ezt is figyelembe véve az ország teljes havi villamosenergia-felhasználása jelentősen, több százalékkal magasabb lenne a statisztikában szereplőnél.
A villamosenergia-felhasználást felfelé befolyásoló tényező ugyanakkor az elektrifikációs trend, melynek keretében – részben az energiaválság, illetve az orosz-ukrán háború gázellátási kilátásokat elbizonytalanító hatására – sokan villanybojlerre és -tűzhelyre cserélhették gáztüzelésű berendezéseiket. A klímaberendezések terjedése szintén az áramfogyasztás növekedése irányába hat, de – azon túl, hogy a spórolás ezek használatára is kiterjed – a magas infláció feltételezhetően lelassította e folyamatot is.
A júniusi felhasználás 34%-át a Paksi Atomerőmű termelése fedezte, az 50 kW-nál nagyobb hazai napelemparkok részaránya 16,6%, a gáztüzelésű erőműveké 13,1%, a szenes-lignites kapacitásoké 5,8% volt, az import úlya 24,9% volt, míg a fennmaradó részt döntően egyéb hazai megújulós (biogáz-, biomassza-, hulladék-, szél- és víz-) erőművek tették ki.
Ami a villamosenergia-felhasználás további alakulásának kilátásait illeti,
A FENTI TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGÉBEN AZ ESÉS FOLYTATÓDÁSÁT VALÓSZÍNŰSÍTIK JÚLIUSBAN IS,
ha nem is olyan meredeken, mint júniusban, már csak azért sem, mert a tavaly júliusi bázishónap második felében már a lakosság is érezhetően takarékoskodni kezdett az árammal.
Címlapkép: Shutterstock