Számos nyugat-európai országban rendkívül nagy arányban van jelen a szélenergia-termelés. Fogyasztásarányosan tavaly Dániában volt a legnagyobb termelés (55%), aztán Írország (34%), majd Egyesült-Királyság (28%) és Németország (26%) követte. Azonban sok kelet- és dél-európai országban elmarad a nagy mennyiségű szélenergia termelés, amely így akár az Unió klímacéljainak elérését is befolyásolhatja. Ursula von der Leyen a szeptember 13-án tartott beszédében üdvözölte a megújulóenergia-termelők intenzív beüzemelését, továbbá belengetett egy szélenergia-csomag előterjesztését is, amely elősegítheti majd az iparág könnyebb működését.
Von der Leyen elnök asszony az Unió helyzetéről szóló beszédében nagyobb támogatást ígért a szélenergia-iparnak. Az Európai Bizottság elnöke szerint az európai szélenergia-ipar figyelemre méltó sikertörténet.
Ursula von der Leyen szeptember 13-án Strasbourgban, az Unió helyzetéről szóló utolsó beszédében üdvözölte a megújuló energiaforrások terén elért eredményeket – írja az Euronews. Az 1980-as évek óta a szélenergia egyre nagyobb szerepet játszik az európai energiatermelésben. A 20. század végén épült első szélerőművek óta a szélenergia 2022-re Európa teljes villamosenergia-fogyasztásának 17 százalékát adta.
„Az ágazat jelenleg a kihívások egyedülálló keverékével néz szembe. Ezért fogunk egy európai szélenergia-csomagot előterjeszteni – szorosan együttműködve az iparral és a tagállamokkal” – tette hozzá von der Leyen.
Az új csomagot a blokk szélenergiájának felszabadítására vonatkozó kulcsfontosságú ígéretekkel láttál el. A Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy még inkább felgyorsítja az engedélyezést, javítja az árverési rendszereket az egész EU-ban, valamint a szakismeretekre, a finanszírozáshoz való hozzáférésre és a stabil ellátásra összpontosít.
„A szélenergia talán a legfontosabb technológia Európa dekarbonizációja szempontjából, sok országban a legolcsóbb és potenciálisan legnagyobb hazai villamosenergia-forrás, amely helyettesítheti az illékonyan importált fosszilis tüzelőanyagokat” – mondta korábban Paweł Czyżak, az Ember agytröszt vezető energetikai és éghajlati adatelemzője az Euronews Green-nek.
Az év elején azt vizsgáltuk, hogy mely európai országok vezetik a szélenergia forradalmát, és mit tanulhatunk tőlük.
Von der Leyen elnök asszony az Unió helyzetéről szóló beszédében nagyobb támogatást ígért a szélenergia-iparnak. (Fotó: Canva)
Mely európai országok vezetnek a szélenergiára való átállásban?
Dánia, Németország és az Egyesült Királyság történelmileg élen járt a szélenergiára való átállásban, és még mindig az iparág erőközpontjai.
A WindEurope ágazati csoport adatai szerint tavaly Dánia végzett az első helyen, ahol a legnagyobb mértékben (55 százalékkal) járult hozzá a szélenergia az energiafogyasztáshoz. A második helyen Írország (34 százalék), a harmadikon az Egyesült Királyság (28 százalék), a negyediken Németország (26 százalék) végzett.
A közelgő létesítmények tekintetében Németország még mindig vezet, bár a többiek felzárkóznak. Svédország és Finnország megelőzi Németországot a szárazföldi szélerőművek terén, az Egyesült Királyság pedig messze a legerősebb piac a tengeri szélerőművek terén. Ezek az országok többek között azért teljesítenek jól, mert stabil törvényekkel és egyértelmű célokkal rendelkeznek a szélenergia területén.
„Az olyan országok, mint Dánia, Németország és az Egyesült Királyság legfőbb tanulsága, hogy világos és stabil stratégiára és ambiciózus célokra van szükség. Ezután az összes többi szakpolitikát, a területrendezést, az engedélyezést, a hálózattervezést stb. ehhez kell igazítani” – mondta Czyżak.
Rámutat más országokra, például Lettországra, amelyekben nagy a szélenergia-potenciál, de nincsenek meg a megvalósításhoz szükséges célok. Olaszország is küzd, mivel az engedélyezési eljárás a hatóságoknak vétójogot biztosít. Christoph Zipf, a WindEurope szóvivője szerint ez gyakran vezet a projektek törléséhez és bizonytalan környezethez a fejlesztők számára.
A politika mellett az erős ipari jelenlét is segíthet a szélenergia-fejlesztés fellendítésében, mondja Po Wen Cheng, a Stuttgarti Egyetem szélenergiával foglalkozó tanszékének vezetője.
„Az olyan országok, mint Németország, Dánia és Spanyolország erős feldolgozóiparral rendelkeznek, számos vállalat a szélturbinák gyártására és más kapcsolódó technológiákra specializálódott. Hollandia és Belgium viszont erős tengeri és tengeri üzemeltetési iparral rendelkezik, ami a tengeri szélenergia új technológiáinak kifejlesztéséhez vezetett” – magyarázza.
Több pénz, több szélenergia
Az úszó szélenergia-technológia – a nem a tengerfenékhez rögzített turbinák – innovációja új, mélyebb vizeket is megnyitott, és ezzel olyan országokban, mint Portugália, Spanyolország és Görögország, még több szélenergia számára nyitotta meg az utat. Eközben Czyżak szerint az olyan országoknak, mint Bulgária, Románia, a Cseh Köztársaság és Lettország, „fel kell kerülniük a fejlesztési térképre„, és nagyobb elismerést kell kapniuk.
„Abból, amit az iparág mond ezekben az országokban, elég nehéz elérni, hogy felfigyeljenek rájuk, hogy befektetők jöjjenek, hogy finanszírozást kapjanak. Mivel néhány nagyobb szereplőnél, például Németországban, nagyon sok az engedélyezési szűk keresztmetszet, mindenképpen jó lenne kihasználni a potenciált ott, ahol még nem használják ki, és ahol nincs akkora hálózati torlódás” – teszi hozzá.
Létfontosságú, hogy az összes uniós ország beszálljon, ha az Európai Unió el akarja érni a 2030-ra kitűzött uniós megújulóenergia-célt.
„A blokknak évente legalább 50 százalékkal több kapacitást kell hozzátennie az előrejelzésekhez képest – 31 GW-ot a 19-20 GW-tal szemben. Ez csak akkor lehetséges, ha azok az országok, amelyek még nem használták ki teljes potenciáljukat, mint például Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária, fokozzák tevékenységüket, és nagy mennyiségű tengeri szélenergiát telepítenek” – mondja Czyżak.
Az úszó szélenergia-technológia – a nem a tengerfenékhez rögzített turbinák – innovációja új, mélyebb vizeket is megnyitott, és ezzel olyan országokban, mint Portugália, Spanyolország és Görögország, még több szélenergia számára nyitotta meg az utat. (Fotó: Canva)
Az EU nem fogja teljesíteni a 2030-ig kitűzött célokat
A WindEurope szerint az EU le fog maradni a 2030-ra kitűzött célokról. Ahhoz, hogy elérje azt, az országoknak 2030-ig évente több mint 30 GW-ot kell telepíteniük. A 2022-es évben 16 GW került üzembe, és az országok várhatóan továbbra is elmaradnak ettől. A szélenergiában rejlő lehetőségek valódi kiaknázásához az EU országainak – még azoknak is, amelyek jól teljesítenek – meg kell küzdeniük a hosszadalmas engedélyezési eljárásokkal. Ez csak még fontosabbá válik, mivel a turbinák élettartamuk végére érnek, és újakra kell cserélni őket – ez az úgynevezett repowering.
Az európai országoknak is be kell ruházniuk az elektromos hálózataikba, hogy a kapacitáshiány miatt ne fordulhassanak el a megújuló energiaforrásoktól. Éppen a múlt húsvétkor a cseh energiavállalatnak több száz napelemet kellett kikapcsolnia, miután azok több energiát termeltek, mint amennyit a hálózat kezelni tudott.
„A hálózati beruházások gyakran elmaradtak a megújuló energia termelésétől. Ez a hálózatra való csatlakozásra váró projektek elmaradását eredményezte, ami késedelmeket és bevételkiesést eredményezett a megújuló energiaforrások üzemeltetői számára” – mondja Cheng.
Mindkét tényező, valamint a közvélemény elfogadottságának hiánya miatt sok ország a tengeri energiára összpontosít, de a szárazföldi energiára is szükség lesz, ha Európa csökkenteni akarja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Európa hosszú utat tett meg az 1980-as évek óta, és a szélenergia-iparát a villamosenergia-hálózat jelentős részévé fejlesztette, de még hosszú út áll előtte, hogy elérje a 2030-ra kitűzött célokat.
Címlapkép: Canva