Hétfőn este a német hatóságok arról számoltak be, hogy az Északi Áramlat 1, illetve Északi Áramlat 2 csővezetékeken nyomás csökkenést észleltek. Mint kiderült mind a két vezeték a Balti-tenger alatti részeken szivárog -azóta is-. Több szakértő, illetve politikus köztük a dán miniszterelnök is úgy gondolja, hogy a Oroszország egy szabotázzsal rongálta meg a vezetékeket.
A német hatóságok tegnap esti információi szerint hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában, illetve az Északi Áramlat 2-nél is. Egyelőre dolgoznak a szakemberek az ügy felderítésén, de nem kizárt, hogy célzott támadás történt az infrastruktúra ellen. Több elmélet is van arról, hogy ki lehet a felelős a nyomáscsökkenésért, az egyik szerint „önmerénylet” történt és Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugat szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A német szóvivők szerint egyébként a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, az európai gázár sem reagált érdemben a fejleményre.
Támadás történt?
A német hatóságok tegnap késő este megerősítették, hogy hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában – az értesülés azt követően érkezett, hogy a másik, Oroszországból Németországba tartó vezetéknél, az Északi Áramlat 2-nél is szivárgást észleltek. A német gazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy Berlin igyekszik „tisztázni a helyzetet”, és hozzátette: „Jelenleg nem ismerjük a nyomásesés okát”.
A német hatóságok és a biztonsági szolgálatok jelenleg is dolgoznak az ügy felderítésén, de addig nem várhatók válaszok, amíg a szakemberek el nem jutnak a víz alatti csövekhez, hogy kiderítsék, mi okozta a szivárgást.
A GYANÚ SZERINT TÁMADÁS TÖRTÉNT AZ INFRASTRUKTÚRA ELLEN,
a tisztviselők három különálló cső – az egyik Északi Áramlat 2 és mindkét Északi Áramlat 1 cső – hirtelen nyomáscsökkenéséről beszéltek.
A német Der Tagesspiegel is úgy fogalmazott, hogy célzott támadás okozhatta a szivárgást a csöveknél, a berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen. A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan „forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely „célzott támadásról” szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.
Földgázszivárgások
A német szóvivő szerint a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, mivel „az Északi Áramlat-1-en keresztül nem áramlik gáz, amióta Oroszország szeptember elején leállította a szállításokat.” Hozzátette:
„A tárolási szintek folyamatosan emelkednek, jelenleg 91 százalék körül vannak”
A nyomáscsökkenésről szóló híreket követően a dán hatóságok hétfőn közölték, hogy földgázszivárgást észleltek az Északi Áramlat 2 vezeték útvonalához közeli vizekben. „A szivárgás veszélyes” – áll a dán tengerészeti hatóság figyelmeztetésében, a hajózást is betiltották a vonatkozó területen. A szakértők szerint az új helyzet elsősorban nem a környezetre, hanem a hajókra jelent veszélyt, amelyek a tengerfenékről felszálló gázbuborékokba kerülhetnek, amíg a vezeték ki nem ürül. A dán Bornholm szigetétől délre 5 tengeri mérföldes tilalmi zónát hoztak létre a vezeték körül. A balti tengeri ügynökségek jelenleg vizsgálják az esetet, a tenger alatti szivárgás valószínűsíthetően 60-70 méteres mélységben van.
A svéd tengerészeti hatóság mindezt követően ma közölte, hogy figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 gázvezeték két szivárgása miatt a svéd és a dán vizeken.
„Két szivárgás van az Északi Áramlat-1-en – egy a svéd gazdasági övezetben és egy a dán gazdasági övezetben. A kettő nagyon közel van egymáshoz”
– mondta a svéd tengerészeti hatóság szóvivője a Reutersnek.
A jelenleg nem üzemelő Északi Áramlat 2-t a friss fejlemények ellenére 117 millió köbméter földgázzal töltötték fel jelenlegi árakon 213 millió euró értékben, hogy a vezeték nyomását 300 barra emeljék fel, ezzel arra a szcenárióra készülnek fel a döntéshozók, ha ismét engedélyezik az áramlást. Németország a vezetéken történő áramlást Oroszország ukrajnai háborúja után fagyasztotta be.
Mi állhat a háttérben?
Az egyik elmélet szerint úgynevezett hamiszászlós művelet, azaz „önmerénylet” történt, vagyis Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A hír azután érkezett, hogy Oroszország a múlt héten azt állította, hogy meghiúsított egy tervezett „terrortámadást” Ukrajna részéről a TurkStream gázvezeték ellen. Annak ellenére, hogy Oroszország leállította a Németországba irányuló gázszállításokat, a gázár az elmúlt hetekben csökkent, Moszkva nyilvánvalóan nem így tervezte a dolgok alakulását. Az is elképzelhető persze, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős.
Az európai gázár eddig nem reagált érdemben a fejleményre, mindössze 2,4 százalékos a plusz a jegyzésnél.
Szakemberek szerint a másik lehetséges összeesküvés-elmélet, miszerint lehet hogy valaki kiszivattyúzta a gázt, elég valószínűtlen. Tekintettel arra, hogy hetekbe telt, amíg a csővezetéket feltöltötték ekkora mennyiségű gázzal, a nyomáscsökkenés gyorsasága – gyakorlatilag egyik napról a másikra – inkább nagyobb szivárgásra utal, mint arra, hogy a gázszállítmányok visszaszivattyúzására tettek kísérletet, állítja több, a nyilvánosság előtt nyilatkozni nem jogosult tisztviselő.
Címlapkép: Getty Images