Kontinensünk atom nagyhatalma, Franciaország jelentős földgáz felvásárlásokat hajt végre a nyár folyamán az ország villamosenergia ellátása érdekében, mely a gáz tőzsdei jegyzéseit erősen megdobta. Az idei nagy aszály okán a francia, és alapvetően egyik európai atomerőmű sem tudott 100%-os teljesítményt leadni a kevés és meleg folyó vizek miatt.
Az egekben szárnyalnak az energiaárak, amiért a francia nukleáris ipar is felelőssé tehető.
Korábban írtunk már arról, hogy Franciaország nagy bajban van az atomerőművei miatt: az aszályos, extrém meleg időszakban még a szabályozásokat is enyhíteni kellett, hogy azok működőképesek maradjanak. Hosszú távon nem biztos, hogy a környezet jól jár vele, mindenesetre az energiaválság miatt mindenképpen segíthetett a franciákon az, hogy enyhítik a francia atomerőművek szabályozását öt létesítmény esetében. A francia atomenergia-szabályozó hatóság meghosszabbította az ideiglenes mentesítést, amely lehetővé teszi öt erőmű számára, hogy továbbra is meleg vizet engedjen a folyókba, miközben az ország a nyári negyedik hőhullámmal és az energiaválsággal küzd.
Ahogy ugyanis Franciaország a kevesebb nukleáris kibocsátással küszködik, további nyomást gyakorol a nagykereskedelmi energiapiacokra, amelyek már amúgy is jelentősen küzdenek az orosz gázellátás csökkenése miatt.
Ahogy korábban is írtuk, a nyári karbantartás mellett a technikai problémák is hátráltatták a francia atomreaktorokat, és az aszály visszafogta a vízenergia-termelést is az országban, amely az egyik legfontosabb villamosenergia-termelési forrás. Így a szomszédos országok által megtermelt vagy importált energiára van szükség ahhoz, hogy Franciaország kezelje a nukleáris energia hiányát. Mivel a hiány túlnyomó részét a gáz teszi ki, a többletkereslet ismét felfelé hajtja az árakat.
„Franciaországban a reaktoroknak csak a fele működik” – nyilatkozta Patrick Graichen, a németek gazdasági minisztériumának államtitkára a Reutersnek. „Franciaország akkor is vásárol máshonnan, ha az áram drága” – mondta, hozzátéve, hogy Németország és a nagy gáztartalékokkal rendelkező Olaszország küldi Franciaországba az áramot.
Franciaország és Németország Nyugat-Európa energiafogyasztásának kétharmadát adja egy összekapcsolt piacon. A megugró villamosenergia-árak miatt az országok a gázhoz nyúlnak vissza, amely a szénnel verseng, és amelynek a CO2-kibocsátási engedélyek megnövelik a költségeit.
„A gázra továbbra is szükség van (az áramellátáshoz), és most még nagyobb mértékben is, mivel a megtermelt vízenergia és az atomenergia olyan kevés” – mondta Fabian Ronningen, a Rystad elemzője.
A Commerzbank tájékoztatása szerint a német éves szerződések négy hét alatt megduplázódtak, és a jelenlegi 700 eurós szinten ez az elmúlt öt év szezonális átlagának 14-szerese. „Ez tovább növeli az energiaintenzív iparra nehezedő nyomást, ami azt jelenti, hogy a gyártóüzemek – például az alumínium- és a cinkgyárak – további bezárása valószínű” – áll a közleményben. A kohók egyértelműe az olcsó áramtól függenek.
A megújuló energia nem segít, mivel a meleg időjárás visszafogta a szél- és víztermelést. A maradék terhelés a hagyományos erőművek, például a gáz- és széntüzelésű erőművek számára marad.
Címlapkép: Unsplash