Újabb áramfogyasztási csúcsot hozott a rendkívüli hideg

Az idei télen ötödször született új áramfogyasztási csúcs Magyarországon.

Az átviteli rendszerirányító MAVIR honlapjának egyelőre nem hitelesített adatai szerint 17 óra után pár perccel 7430 MW körül alakult a rendszerterhelés, mintegy 70 MW-tal meghaladva az eddig érvényes, tavaly december 9-én született csúcsot. (A hitelesített bruttó tényadatok későbbre várhatóak.)

Emlékezetes, hogy az előző év végén, december 7. és 9. között az utóbbi évtizedekben példátlannak számító módon egymás után sorozatosan újabb és újabb rekordok születtek, 9-én ráadásul egy nap alatt kétszer is megdőlt a csúcs.

December 7-én 16:45 körül 7210 MW-ot ért el a rendszerterhelés, átadva a múltnak a 2021. február 11-én született, 7119 MW-os rekordot. Szinte pontosan egy nappal később, 8-án 7254 MW-on tetőzött a rendszerterhelés, 9-én pedig előbb kora délután (7291 MW), majd a megelőző két naphoz hasonlóan 17 óra előtt nem sokkal ismét új csúcsra, 7361 MW-ig emelkedett a rendszerterhelés. Ezt írta felül másfél hónappal később a mostani, 7430 MW körüli új rekord.

MINDEZ AZT JELENTI, HOGY AZ ELMÚLT EGY ÉV ALATT MÁR HATSZOR, AZ IDEI TÉLEN PEDIG EDDIG ÖTSZÖR DŐLT MEG A MAGYARORSZÁGI ÁRAMFOGYASZTÁSI CSÚCS.

2020-ban a koronavírus-járvány következtében gyengült gazdasági aktivitás miatt nem volt rekorddöntés, így az említett időszakot megelőzően legutóbb 2019-ben történt hasonló eset itthon (7105 MW).

Az elmúlt 12 hónapban történt csúcsdöntésekkel így több mint 300 MW-tal, 4 százalékkal nőtt a hazai rendszerterhelési rekord, egyértelműen igazolva a villamosenergia-igény erősödését. Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt hetekben minden munkanapon 7000 MW felett alakult a napi rendszerterhelési csúcs, míg egy évvel korábban ez még alig fordult elő.

A mostani új áramfogyasztási rekord idején az ellátást a legnagyobb, 37 százaléki körüli arányban import fedezte, ezt követte a megközelítőleg teljes kihasználtsággal termelő Paksi Atomerőmű hozzávetőleg 27 százalékos részesedéssel, majd a gáztüzelésű erőművek 20 százalék feletti súllyal. A fennmaradó részt a hazai lignites kapacitás (Mátrai Erőmű), a néhány százalékos súlyt képviselő biomassza- és szélerőművek, illetve egyéb erőművek adták. Miután a csúcsdöntés napnyugta után következett be, a naperőművek termelése elhanyagolható volt.

Az új rekord létrejöttét több tényező okozta. Az egyik legfontosabb az általános elektrifikációs trend, ami azt (is) jelenti, hogy a villamos energia szerepe egyéb területek mellett a fűtésben is egyre nagyobb a hőszivattyúk és más, villamos energiát igénylő fűtési megoldások terjedése miatt. A fűtési igény fokozásán keresztül a hideg, zord időjárás is jelentős szerepet játszik az áramfogyasztás növelésében, a villamosenergia-felhasználás alakulása így szezonális jellegzetességeket is mutat.

A magyarországi áramfogyasztási rekordok mindig a téli, hideg időszakban születnek, de a MAVIR számontartja a nyári évszak rendszerterhelési csúcsait is, amelyek éven belül a második legmagasabb értékeket képviselik. Ezek rendszerint az év legmelegebb időszakaiban születnek meg, amikor az ingatlanok hűtési igénye és ezzel a légkondicionáló berendezések fogyasztása tetőzik.

Mindemellett a villamosenergia-felhasználás a gazdasági aktivitástól is nagyban függ, amit a hétvégék és a karácsonyi, év végi időszak alacsonyabb rendszerterhelési értékei is igazolnak. Egy, a járvánnyal kapcsolatos hatás, a távmunka szintén növeli a felhasználást, mert míg az otthoni energiaigény jelentősen emelkedik, az irodaházak felhasználása sem eshet egy bizonyos szint alá, még ha a dolgozók többsége nem is jár be.

A rendszerterhelési görbe alakulását az egyre jelentősebb, már 1000 MW-ot meghaladó hazai háztartási naperőmű (HMKE) kapacitás is jelentősen befolyásolhatja. Napos időben ugyanis a HMKE-k – különösen a mostani, “távmunkás” időszakban – érdemben mérséklik a rendszerterhelést, mivel ekkor termelésük nagy része helyben, házon belül kerül felhasználásra. Az ebből fedezett fogyasztási érték nem szerepel a központi rendszerterhelési grafikonon, így napos időben az ország valós összfogyasztása jóval nagyobb a kimutatott rendszerterhelésnél. A napnyugta utáni rendszerterhelési csúcs esetében ez a hatás nyilván nem működik, viszont egyértelműen ennek szerepe feltételezhető a december 9-i első, kora délutáni rekorddöntés mögött, amikor is a borús időben a HMKE-k alacsony termelése miatt a napelemes rendszerrel rendelkező háztartások is kénytelenek voltak a hálózatból kielégíteni áramigényüket.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a szerdán érkező gyenge, és várhatóan felettünk feloszló melegfrontot követően néhány fokot enyhülhet az idő, így a következő napokban valószínűleg nem dől meg ismét az áramfogyasztási rekord, de a tél hátralevő részében ez még akár többször is megismétlődhet.

 

Címlapkép: Getty Images

Cikk forrása

iratkozzon fel hírlevelünkre!

Csatlakozzon hírlevelünkhöz, és maradjon naprakész a zöld energiaforrások és fenntartható energia beszerzés legfrissebb híreivel! Fedezze fel velünk a jövő energia megoldásait, és legyen részese a zöld átmenet izgalmas fejleményeinek. Iratkozzon fel most, hogy elsőként értesüljön a legújabb innovációkról és lehetőségekről!