Greenergy Market Review – 2024 w48-49

KŐOLAJ PIACI HÍREK

A Brent kőolaj ára a 48. hét közepétől csökkenni kezdett, majd a következő héten 73 USD/hordós csúcs után ismét visszaesett. A 49. hét utolsó kereskedési napját 71,12 USD/hordós áron zárta az európai kereskedésű kőolaj.

Brent kőolajár-USD/hordó, elmúlt 30 nap (Forrás)

A piaci szakértők előzetes várakozásaival összhangban az OPEC+ decemberi ülésén arról döntött, hogy újabb negyedévvel elhalasztja a szervezet – jelenleg is érvényben lévő – napi 2,2 millió hordós kitermelési korlátozásának feloldását, a stagnáló kereslet és csoporton kívüli országok növekvő kínálata miatt. A 48. heti döntés szerint 2025 áprilisától kezdődik a termeléscsökkentés fokozatos enyhítése, és várhatóan egészen 2026 végéig tart majd. Az eredeti korlátozás feloldás első lépcsője januárban kezdődött volna, napi 180 ezer hordós mennyiséggel.

A 49. hét keddjén leállt az orosz kőolajszállítás Csehország felé a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A fennakadásra a cseh kormány gyorsan reagált, a leállást követő napon 330 tonna nyersolajat szabadított fel az ország tartalékaiból az orosz olajra optimalizált finomítót üzemeltető Unipetrol részére. Kezdetben nem volt ismert a szállítás leállásának pontos oka, pénteken azonban több forrás is megerősítette, hogy az Ukrajnán keresztül folytatott tranzit kapcsán felmerült fizetési problémák okozták. Az export a leállást követő napon újraindult.

Földgáz piaci hírek

A holland gáztőzsdén (TTF) a januári termék jegyzése a 48. hét első felében gyengült, majd a második felében erősödött. A trend a következő héten fordítottan alakult, az első napok áremelkedése után korrekció következett. A 49. hét utolsó kereskedési napját 46,48 EUR/MWh-án zárta fronthavi termék árfolyama.

TTF, december havi földgáz zsinórár (EUR/MWh), elmúlt 30 nap (Forrás)

Az elmúlt két hétben a HUDEX is követte a TTF mozgását. A 49. hét végén a januári jegyzés 48,19 EUR/MWh-án zárt.

Az Európai Bizottság a 48. héten tette közzé a kontinens földalatti gáztározó töltöttségére vonatkozó jövő éves célértékeit. Magyarország az év végén lejáró orosz-ukrán tranzitszerződés miatt szigorúbb kategóriába került, így 2025-ben első elvárásként február elsejére 59%-os töltöttséget irányoztak elő a bizottsági döntésben. Ezt követően májusra 38%-ot, júliusra 61%-ot, és az új gázév előtt, szeptemberre 84%-os töltöttségi szintet szükséges elérni a magyarországi töltöttség szempontjából.

A 48–49. héten főként a hideg időjárás miatt megnövekedett kereslet hajtotta az európai gázárakat, amelyek ismét a tavaly októberben tapasztalt 48 EUR/MWh körüli szinten mozogtak. A magas keresletet a kontinens gázkészleteiben tapasztalható negatív irányú változások is alátámasztották. Két hete Európa gáztárolói 87,43%-os töltöttségi szinten álltak, azonban a 49. hét végére a mért töltöttségi adat 82,71%-ra csökkent. Ez két hét alatt 5,4%-os csökkenést jelentett, amely az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy csökkenést jelent. A töltöttségi szint jelenleg közel 10%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

A 49. hét utolsó napjaiban beesett a gáz ára, köszönhetően a következő hétre prognosztizált mérsékelt időjárásnak és a vélhetően magas megújuló termelésnek. Az előrejelzések szerint az északnyugat-európai szélerősség várhatóan december 5-9. között a szezonális normák fölé emelkedik, ami a gázerőművek termelése iránti igényt csökkentheti.

Villamos energia piaci hírek

A német villamosenergia-tőzsdén (EEX) a januári termék együtt mozgott a holland földgáz tőzsde fronthavi jegyzésével. Az áram ára a 48. hét közepétől a következő hét elejéig emelkedett, majd csökkenni kezdett. A 49. hét utolsó kereskedési napját 141,74 EUR/MWh-ás szinten zárta a januári termék árfolyama.

EEX, november havi villamosenergia zsinórár (EUR/MWh), elmúlt 30 nap (Forrás)

A HUDEX záróárfolyama is követte a régióban meghatározó EEX-en kialakult görbét, a 49. hét utolsó kereskedési napján a januári termék tőzsdei ára 138,73 EUR/MWh-n zárt.

Az magyarországi ipari naperőművek összes beépített teljesítménye 4030,2 MW-tal idén novemberben először lépte át a 4000 MW-os szintet. A rendszerirányító MAVIR közlése szerint ez tizenkétszeres növekedést jelent 2018 végi állapothoz képest. Az eddigi legnagyobb éves bővülés 2023-ban volt, akkor 776,8 MW új termelő kapacitást helyeztek üzembe az ország területén. 2024 első tizenegy hónapjában is csak kis mértékben lassult a bővülés üteme, a mért növekedési érték 728,5 MW volt.

CO₂ kvóta hírek

A CO2-kvóta árfolyama a tárgyidőszakban szinte végig követte a gázárak mozgását. A 49. hét utolsó napját, kisebb emelkedést követően 68,31 EUR/tonnás szinten zárta.

CO₂ kvóta árfolyama (EUR/tonna), elmúlt 30 nap (Forrás)

Gazdasági kitekintő

Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Kazahsztán a tiszta energia fejlesztésére és továbbítására vonatkozó stratégiai partnerségről írt alá szerződést az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP29).

A három ország az elmúlt évtizedekben elsősorban a fosszilis energiahordozók kitermelésére koncentrált, a földgáz és a szén továbbra is jelentős szerepet játszik a régió exportjában. Az új megállapodás szerint az energiaexportot szén-dioxid-kibocsátás-mentes energiával kívánják diverzifikálni, elsősorban a gázalapú termelés helyettesítésével. Tavaly Azerbajdzsánban és Üzbegisztánban a földgáz forrású energiatermelés dominált: előbbi ország energiamixében ez 89%-ot, utóbbiban pedig 94%-ot tett ki. Kazahsztánban a szén a meghatározó, amely az energiamix 57%-át adta, míg a földgáz részesedése 29% volt.

A zöldenergia fejlesztéséről és továbbításáról szóló stratégiai szerződést meglévő és folyamatban lévő projektek is támogatják. Üzbegisztán az elmúlt két évben 2,5 GW-tal növelte szél- és napenergia kapacitásait, amelyek így az ország termelőkapacitásának több mint 10%-át adják. A nemzeti szabályozó hatóság tervei között szerepel, hogy 2030-ra az ország megújuló kapacitása eléri a 27 GW-ot, és a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixben 40%-ra nő. Tanulmányok szerint a szélerőművek telepítésére kiválóak a feltételek Kazahsztán és Azerbajdzsán magas szélhozamú területein. A megújuló források fejlesztésén túl Üzbegisztán és Kazahsztán is tervezi atomerőművek építését.

Összefoglalásképp elegendő politikai összefogással és a beruházásokhoz szükséges források megteremtésével a Kaszpi-tenger alatt, Törökországon át közép-ázsiai zöldenergia érkezhet Európába.