A biogáz és biometán környezetvédelmi szempontból az egyik legjobb választás, ha ezek szállítása az előírtaknak megfelelően működik. Előbbi a gázt remekül helyettesíti, rengeteg iparban hasznos lehet, azonban a rendszer kiépítése korántsem olyan gyors. A 2030-ra tervezett 35 milliárd köbméteres termelést (biogáz, biometán) az ipar akár még túl is szárnyalhatja, de rövid távon, ebben az évben mindössze csak 0,5 milliárd köbméteres növekedést prognosztizálnak.
Az orosz energiaimport lehető leggyorsabb kiváltásához az EU-nak az összes alternatívában, így a biogázokban rejlő lehetőséget is ki kell aknáznia. Jó hír, Magyarország biometán-termelő potenciálja az EU-n belül a nagyobbak közé tartozik.
A témába vágó elemzések, valamint az EU kormányaként is emlegetett Európai Bizottság terve szerint az egyik nagy lehetőséget a megújulók közé sorolt biogázok termelésének és felhasználásának növelése jelenti. Ennek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint globális szinten is növekvő szerepet kellene játszania az energiaellátásban.
Az uniós irányelv az, hogy a biogáz előállításakor a hulladékra helyezzék a hangsúlyt, ne fogyasztható terményekre.
A szerves anyagok oxigénszegény körülmények közötti bomlásából a természetben is létrejövő biogázok mesterségesen is termelhetők kukoricából, búzából, az agrárium és az élelmiszeripar szerves hulladékaiból, szennyvízből vagy kommunális hulladékból (ez a depóniagáz). Ezek egyik legjelentősebb fajtája a biometán, amelyből aztán akár zöldhidrogén is gyártható, ezért bizonyos kontextusokban egymás szinonimáiként is előfordulnak. Az „étel vagy üzemanyag” dilemmára tekintettel az EU irányelve a hulladék alapú fejlett bioüzemanyagok, illetve biogázok használatát helyezi előtérbe a mezőgazdasági termőterületeket jelentősen igénybe vevő első generációs bioüzemanyagokkal szemben.
A földgáz alternatívája lehet
A biogáz a villamosenergia-termelésben kínál alternatívát a földgázzal szemben. Megtisztítva közvetlenül is a földgázhálózatba táplálható, vagyis a lakossági gázkazánok és -tűzhelyek is működtethetők vele, vagy felhasználható a közlekedésben is. A biogázerőművek képesek a folyamatos zsinóráram-termelésre, és rugalmasan le- vagy felszabályozhatók. Tekintettel az egyre növekvő időjárásfüggő kapacitásokra, villamosenergiarendszer-szabályozási szempontból rendkívül értékesek. A biometán mellett szól, hogy termelésének és felhasználásának növelésével mérsékelhetők a földgázimporthoz kapcsolódó költségek, és az import kilátásainak bizonytalanságaival szemben a belföldi termelésű biometán az ellátás biztonságát is erősítheti, miközben csillapíthatja a magas energiaáraktól szintén szenvedő agrárszektor terheit is.
A biogáz előnye, hogy rákapcsolható a földgázüzemű erőművekre és rendszerre. Ha a mezőgazdasági létesítményben állítják elő, ezzel csökkenthetők a költségek.
A klímaügy szempontjából jó hír, hogy a felhasznált alapanyagtól függően a biometán teljes életciklusra számolt karbonlábnyoma akár negatív is lehet. Ez úgy lehetséges, hogy a légkörbe kerülő metán a szén-dioxidnál sokszorosan erősebb melegítő hatást gyakorol a klímára (bár jóval rövidebb ideig stabil). Vagyis ha megfelelő körülmények között nem engedjük a légkörbe távozni az említett szerves hulladékokból amúgy is felszabaduló gázt, ezzel akkor is csökkentjük az emissziót, ha utána a biometánt a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológia alkalmazása nélkül égetjük el.
Az ördög azonban ebben az esetben is a részletekben rejlik. Ha ugyanis az ellátási láncok nincsenek kellő mértékben szivárgásmentesítve, a biometán már korántsem ilyen zöld. A kutatások szerint napjainkban a biogáz-, illetve a biometán-ellátási láncokban a szivárgás mértéke kétszerese az eddig véltnek, ezért a szakértők szerint a biometán fenntartható besorolásának megtartásához elengedhetetlen a szivárgások felderítésének tökéletesítése és felszámolásuk. Ezt egyébként a földgáziparban is erőteljesen sürgetik.
Rövid távon nem segít
Ami a biometánnak az európai energiafüggetlenség elérésében betölthető szerepét illeti, az új projektek átfutási ideje miatt rövid távon korlátozott a lehetőség a biogáz- és biometán-ellátás bővítésére. Középtávon azonban már biztató a helyzet. Az Európai Bizottság említett energiafüggetlenedési terve (REPowerEU) szerint az EU biometán-termelése a 2020-as 3 milliárd köbméterről 2035-ig 35 milliárd köbméterre növekedhet. 2022-ben viszont mindössze 0,5 milliárd köbméteres bővülést tartanak reálisnak. Míg az iparág egy része szerint a 2030-as célszám elérhető, sőt, akár 41 milliárd köbméterre is emelhető, 2050-ig pedig akár az évi több mint 150 milliárd köbméteres termelés is megvalósítható, mások kétségbe vonják ezt.
Címlapkép: Unsplash