Arról értesítette a JAS Budapest Zrt. 2021. október 29-én a felhasználóit, hogy nem fog tudni villamos energia ellátást biztosítani részükre, és mivel az ügyfelek között vannak olyanok is, akik egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosultak, ezért ma, azaz november 17-én kétnapos (!) határidővel írt ki az ő átvételükre egy nyilvános felhívást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – szúrta ki a G7 a Hivatal oldalán.
A Hivatal oldalán felbukkant nyilvános felhívás meglehetősen szoros, mindössze kétnapos (november 19.én délután 16 óráig tartó) jelentkezési határidőt szabott az egyetemes szolgáltatóknak, illetve energiakereskedőknek, hogy a JAS Budapest Zrt. szóban forgó 79 ügyfelét (mérési pontot) átvehessék, azaz azokat a lakossági és önkormányzati szereplőket, akik jogosultak az egyetemes, rezsicsökkentéssel védett árakra.
A lap szerint végső menedékesként a befutó várhatóan az MVM lesz, de fontos, hogy tudomásuk szerint a JAS-nak 300-400 ügyfele volt a nehézségek kezdete előtt, tehát az egyetemes szolgáltatásra jogosult kör csak a kisebb része az ügyfélkörnek. A többieknek tehát most az október 29-i kiértesítéstől számított 30 napon belül, tehát november 29-ig kellene sürgősen új energiaszolgáltatót találniuk (addig a hálózati engedélyes kénytelen ellátni őket árammal), bár ez sem teljesen egyértelmű, mert a G7 rákérdezett például a JAS egyik ügyfelére, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-re, és kiderült, hogy ők nem is kaptak az áramellátás felmondásáról szóló hivatalos értesítést.
Arról, hogy mi vezetett a JAS nehézségeihez, az ügyfélkörében történt furcsa átjelentésekhez, korábbi cikkünkben már részletesen írtunk a G7 alapján. Ennek a gyökere az, hogy az elmúlt évek tapasztalata a nagyon alacsony árampiaci árkörnyezet, illetve az év közbeni árcsökkenés volt, ezért a JAS idén is erre a feltételezésre építve/spekulálva nem szerezte be a piacon azt az árammennyiséget, amelyet ő fixen eladott az ügyfeleinek a szerződéses keretek között. Mivel év eleje óta markánsan emelkedtek az áramárak, így drágábban kellett volna vennie a JAS-nak, mint amennyiért ő eladhatja azt és ez végül a cég bedőléséhez vezetett.
Ahogy a G7 is céloz rá, a Portfolio energiapiaci információi is arról szólnak, hogy nem a JAS Zrt. az egyetlen energiakereskedő, amely rendkívül nehéz helyzetbe, illetve a működésképtelenség határára került. Közben Nyugat-Európában is azt látjuk, hogy a gáz- és áramárak elszállása miatt sorozatosan dőlnek be kisebb-nagyobb energiaszolgáltatók a britektől kezdve a hollandokon, cseheken át a románokig. A mostani extrém gázpiaci voletilitás pedig tovább fokozza az árampiac nehézségeit is Európa-szerte.
A súlyos magyar áram- és gázpiaci helyzetre az elmúlt hetek itthoni híráramlása is utalt már, hiszen például az önkormányzatok sorra mondták vissza a saját 2022-es áramvásárlási szerződésüket és tömegesen menekülnek vissza az egyetemes szolgáltatói körbe, közben a víziközmű cégek, illetve a távhőszektor is súlyos nehézségekkel küzdenek. Utóbbi kapcsán a múlt heti Kormányinfón már elhangzott utalás, hogy állami segítség készül a távhőszektornak, és közben homályosan az ipari szektor (egy részének) megsegítésére is elhangzott jelzés. Mindezel párhuzamosan az E.On a gázpiacon, az ELMŰ-ÉMÁSZ pedig az árampiacon jelentette be, hogy az elszálló árak miatt megszűnteti a lakossági versenypiaci szerződéseit.
A gázév október elsején elkezdődött, így a gazdasági szereplők addigra már valamilyen (feltehetően rendkívül magas) árszinten fixálták a következő egy évi gázmennyiségüket, de mivel a gázárak azóta is rendkívüli magasságokban hullámoznak, amelyek erőteljesen befolyásolják az áram árát, így most arról kell döntenie a gazdasági szereplőknek, hogy a január elsején kezdődő áramévre kivel és milyen feltételek, árak mellett szerződjenek áramra. Ez pedig ebben a turbulens piaci és szolgáltatói környezetben nagy kihívás minden érintettnek.
Címlapkép forrása: Freepik