Nagyfogyasztói terheléscsökkentés és lekapcsolás a villamosenergia-krízisben – amit most tudni kell
A jelenlegi helyzet
Az extrém hőség és a tartós aszály következtében a Duna paksi vízállása történelmi mélypontra, –138 cm-re süllyedt, és tovább apadt, így a Paksi Atomerőmű fix magasságban elhelyezett hűtővíz-szivattyúi már nem tudtak elegendő vizet kiemelni. Emellett a Duna hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot, így a csökkenő vízhozam mellett a hűtővíz visszavezetése is korlátozottá vált. A két műszaki korlát együttesen vezetett oda, hogy a 2 000 MW-os Paksi Atomerőmű teljesítménye fokozatosan visszaesett, és nagy valószínűséggel teljesen le kell állítani.
A magyar termeléscsökkenés nem egyedi a régióban: a román Cernavoda atomerőmű egyik blokkja szintén leállt, a szerb Đerdap 1 vízerőmű csökkentett kapacitással termel (a Reuters szerint a névleges kapacitás mintegy 20%-án), és a szerb Kostolac szénerőmű termelése is csökkent az alacsony vízállás miatt.
A kieső nukleáris termelést elsősorban a naperőművek pótolják, amelyek a nappali órákban a hazai termelés több mint 85%-át adják, míg a fosszilis erőművek részesedése ~10%. A naperőművi kapacitás azonban csak naplementéig tudja pótolni a kieső atomerőművi termelést. A 17–22 óra közötti órákban válik a legkritikusabbá a rendszer egyensúlyának fenntartása, amikor a fogyasztás még magas, a napenergia-termelés viszont gyorsan visszaesik. Ekkor a rendszer egyre inkább importra, fosszilis erőművekre, energiatárolókra és szükség esetén fogyasztáscsökkentési intézkedésekre szorul a kereslet kielégítéséhez. Így éppen ebben az időszakban válhat szükségessé a MAVIR számára az új rendeletben biztosított rendkívüli intézkedések az alkalmazása.
- augusztus 1-jén 19:00 órakor hatályba lépett a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet, amely a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletet módosította.
Fontos: a helyzet óráról órára változik, és a pontos, hivatalos fokozat-besorolás olyan technikai adatokon (elsősorban a rendszerben rendelkezésre álló „maradó teljesítmény” MW-értékén) alapul, amelyet valós időben a MAVIR és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tud megerősíteni. A fentiek a cikk lezárásakor elérhető nyilvános közlések alapján készültek; a legfrissebb, hivatalos állapotért kérjük, kövessék a MAVIR (mavir.hu) és a MEKH (mekh.hu) közleményeit.
Röviden a kormányrendeletről:
Mit kell tudni az új villamosenergia-korlátozási szabályokról?
Az új szabályozás minden olyan vállalkozást érint, amelynek legalább egy telephelyén 500 kW vagy annál nagyobb lekötött villamos teljesítménye van.
Ha a villamosenergia-rendszerben ellátásbiztonsági probléma alakul ki (mint a jelenlegi helyzetben), a MAVIR már jelentős zavar esetén is kapcsolatba léphet a nagyfogyasztókkal. Ezért javasoljuk, hogy legyen egy 0-24 elérhető kapcsolattartó kijelölve.
A folyamat lépcsőzetes:
- Önkéntes fogyasztáscsökkentési felkérés (telefonon vagy e-mailben)
- Elsősorban a csúcsidőszakokra (várhatóan 17–22 óra között).
- Nem kötelező, de elvárt az együttműködés.
- A termeléscsökkentésből eredő veszteséget a vállalat viseli.
- Kötelező fogyasztáscsökkentési utasítás
- A MAVIR meghatározza, mekkora teljesítményig kell visszavenni a fogyasztást.
- A fogyasztást csak a technológia biztonságos működéséhez szükséges minimumig lehet fenntartani.
- A kieső termelés vagy bevétel miatt nem jár kártalanítás.
- Ha a vállalat nem teljesíti az utasítást
- A túlfogyasztás után a MAVIR a HUPX day-ahead piaci ár 200%-ának megfelelő díjat érvényesíthet.
- Ezt követően 2 órás határidővel ismét felszólíthatja a fogyasztót.
- Ha ez sem vezet eredményre, kezdeményezheti a telephely villamosenergia-ellátásának kikapcsolását a krízis teljes időtartamára.
Mire érdemes készülni?
A jelenlegi rendszerállapot alapján reális, hogy a következő napokban vagy hetekben a 500 kW feletti fogyasztók egy része önkéntes vagy kötelező fogyasztáscsökkentési megkeresést kap, különösen az esti csúcsidőszakban (17–22 óra között).
A vállalatoknak célszerű előre átgondolni:
- mely technológiák állíthatók le vagy ütemezhetők át,
- mekkora a minimális biztonságos villamosenergia-igényük,
- ki fogadja és kezeli a MAVIR értesítéseit,
- és milyen üzletmeneti terv lép életbe egy esetleges többórás vagy többnapos korlátozás esetén.
Részletesen lentebb összegezzük a rendeletet:
1. Kiket érint az új szabályozás?
A rendelet „nagyfogyasztónak” minősít minden olyan felhasználót, aki legalább egy felhasználási helyén 0,5 MW (500 kW) vagy annál nagyobb lekötött teljesítménnyel rendelkezik. Az ezt a küszöböt elérő vagy meghaladó vállalkozásokra a rendelet új 24/A–24/B §-ai közvetlenül vonatkoznak.
2. Mikor kerülhet sor terheléscsökkentésre vagy lekapcsolásra?
A rendelet formálisan, küszöbértékekkel négy állapotot különböztet meg, súlyosság szerint növekvő sorrendben: jelentős zavar → válsághelyzet veszélye I. fokozat → válsághelyzet veszélye II. fokozat → válsághelyzet. A fokozatokat a rendszerben rendelkezésre álló tartalék kapacitás („maradó teljesítmény”, MW-ban mérve), illetve más tényezők (pl. földgázellátási korlátozás, hálózati leszakadás) alapján az átviteli rendszerirányító állapítja meg.
A két nagyfogyasztói eszköz – önkéntes javaslat és kötelező utasítás – alkalmazási köre nem azonos, és nem fedi le pontosan ugyanazokat az állapotokat:
| Eszköz | Mely állapotokban alkalmazható |
| Önkéntes javaslat (24/A §) | jelentős zavar bekövetkezésével fenyegető helyzet (a legkorábbi, informális, küszöbérték nélküli szakasz) → jelentős zavar → I. fokozat → II. fokozat. A válsághelyzetben MÁR NEM alkalmazható. |
| Kötelező utasítás (24/B §) | jelentős zavar → I. fokozat → II. fokozat → válsághelyzet. A korai „fenyegető helyzet” szakaszban MÉG NEM alkalmazható. |
A legfontosabb gyakorlati tudnivaló: a nagyfogyasztókat érintő eljárás már a jelentős zavar szintjén elindulhat – tehát a jelenlegi, hivatalosan megerősített „jelentős zavar” állapot már önmagában megalapozza, hogy a rendszerirányító önkéntes felkérést vagy akár kötelező utasítást is küldjön az érintett nagyfogyasztóknak. Fontos ugyanakkor, hogy a két eszköz nem feltétlenül épül egymásra szigorú sorrendben: ha a helyzet hirtelen, közvetlenül válsághelyzetté súlyosbodna, a rendszerirányító előzetes önkéntes felkérés nélkül, rögtön kötelező utasítást adhat ki, mert a válsághelyzet szintjén az önkéntes javaslat eszköze (24/A §) már nem áll rendelkezésre.
3. Az eljárás két, egymást részben átfedő eszköze
3.1 Önkéntes javaslat (24/A §)
Jelentős zavar bekövetkezésével fenyegető helyzetben, jelentős zavarban, illetve válsághelyzet-veszély I. vagy II. fokozatában a MAVIR – közvetlenül, vagy a nagyfogyasztóval szerződésben álló hálózati engedélyesen keresztül – javaslatot tehet a fogyasztás csökkentésére. Az értesítés e-mailben vagy rögzített telefonhívás útján érkezhet, és egyidejűleg az érintett villamosenergia-kereskedőt is tájékoztatják róla.
- Ezen a fokon a csökkentés még nem kikényszeríthető – a nagyfogyasztótól „az elvárható mértékű” reagálást várják el.
- A javaslat teljesítéséből eredő esetleges kárért nem jár megtérítés vagy kártalanítás.
- A MAVIR a javaslatot menet közben módosíthatja (pl. szigoríthatja).
- Ez az eszköz a kihirdetett válsághelyzet szintjén már NEM alkalmazható.
3.2 Kötelező utasítás (24/B §)
Jelentős zavarban, válsághelyzet-veszély I. vagy II. fokozatában, illetve magában a válsághelyzetben a MAVIR kötelező utasítást adhat ki a nagyfogyasztónak – ez az eszköz tehát a legkorábbi, „fenyegető helyzet” szakaszban még nem, de a válsághelyzetben már alkalmazható.
- Az utasítás konkrét, számszerű teljesítmény-szintre kötelezi a nagyfogyasztót.
- A csökkentés alsó határa a berendezések biztonságos, kár nélküli üzemeltetéséhez szükséges minimum – ennél kevesebbre a nagyfogyasztó nem kötelezhető, de eddig a szintig köteles csökkenteni.
- Az utasítás teljesítéséből eredő vagyoni hátrányt (pl. kiesett termelés, elmaradt haszon) a jogszabály szerint a nagyfogyasztó maga viseli – erre kártérítés nem jár.
4. Mi történik nemteljesítés esetén?
Ez a rendelet egyik legfontosabb, anyagi következményekkel járó része.
4.1 Pénzügyi szankció
Ha a ténylegesen felhasznált villamosenergia-mennyiség meghaladja az utasításban engedélyezett mértéket, a különbözetre a MAVIR pénzügyi megtérítést érvényesíthet.
| Számítási elem | Tartalom |
| Alap | a ténylegesen vételezett és az utasítás szerint megengedett mennyiség különbözete |
| Ár | az érintett időszak átlagos HUPX napi (day-ahead) negyedórás piaci ára |
| Szorzó | 200% – tehát a piaci ár kétszerese |
Az elszámolás technikailag nem közvetlenül a nagyfogyasztóval, hanem az érintett elosztón vagy villamosenergia-kereskedőn keresztül történik – ők kötelesek a MAVIR megbízottjaként érvényesíteni a megtérítési igényt.
4.2 Ismételt felszólítás
Nemteljesítés esetén a MAVIR – a katasztrófavédelmi szerv bevonásával – közvetlenül, igazolt módon megkeresi a nagyfogyasztót, és 2 órás határidővel ismételten felszólít az utasítás teljesítésére.
4.3 Kikapcsolás
Ha a 2 órás felszólításra sem teljesül az előírt csökkentés, a MAVIR kezdeményezheti a nagyfogyasztó teljes kikapcsolását a villamosenergia-szolgáltatásból.
- A kikapcsolás a jelentős zavar, a válsághelyzet-veszély vagy a válsághelyzet teljes fennállásának időtartamára szólhat – tehát nem néhány órás, hanem akár napokig tartó állapot is lehet.
- A krízis megszűnése után a visszakapcsolást a hálózati engedélyesnek 24 órán belül kell elvégeznie.
5. Az eljárás összefoglalása egyben
| Lépés | Mi történik | Következmény |
| 1 | Önkéntes felkérés (e-mail / telefon) fogyasztáscsökkentésre | Elvárt, de nem szankcionált; nem jár kártalanítás |
| 2 | Kötelező utasítás konkrét teljesítmény-szintre | Kötelező a biztonságos minimumig; kár a nagyfogyasztót terheli |
| 3 | Nemteljesítés esetén megtérítési igény | Piaci ár 200%-a a többletfogyasztásra |
| 4 | Ismételt, 2 órás felszólítás | Utolsó lehetőség a kikapcsolás elkerülésére |
| 5 | Kikapcsolás a krízis idejére | Napokig is tarthat; visszakapcsolás 24 órán belül a krízis után |
6. Mire lehet számítani a következő napokban?
A jelenleg elérhető információk alapján a helyzet alakulása a következő forgatókönyvek mentén várható, a jogszabályban rögzített eljárási logikát követve:
- Amíg a rendszer a jelentős zavar szintjén marad, elsősorban önkéntes takarékossági felhívások és önkéntes terheléscsökkentési javaslatok érkezhetnek a nagyfogyasztókhoz, elsősorban a 17–22 órás esti csúcsidőszakra vonatkozóan.
- Ha a Paksi Atomerőmű termelése tovább csökken, vagy teljesen leáll, és ezt más hazai erőművekkel, tartalék kapacitásokkal vagy importtal nem sikerül teljes mértékben pótolni, reális forgatókönyv, hogy a rendszer válsághelyzet veszélye I., majd II. fokozatba lép.
- Ezzel párhuzamosan az önkéntes felkérések helyett egyre inkább kötelező utasítások válhatnak jellemzővé az érintett nagyfogyasztók számára, meghatározott teljesítmény-szintre vonatkozóan.
- Amennyiben a kötelező utasításokat nem sikerül általánosan betartatni, vagy a kapacitáshiány tovább súlyosbodik, a rendszer elérheti a válsághelyzet szintjét, amely esetén a lakossági felhasználókat érintő rotációs kikapcsolás (gördülő áramszünet) is életbe léphet – ez utóbbi azonban a jogszabályi logika szerint csak akkor következik be, ha a nagyfogyasztói terheléscsökkentés és az egyéb piaci eszközök már nem elegendők.
- A helyzet visszafejlődése (a fokozatok csökkenése, majd megszűnése) a Duna vízszintjének helyreállásához és a Paksi Atomerőmű újraindításához kötött – a szakértői nyilatkozatok szerint egy teljes leállás utáni újraindítás akár egy hetet is igénybe vehet, a stabil hűtővíz-bázis biztosítása miatt.
Összességében a nagyfogyasztóknak érdemes számítani arra, hogy a következő napokban, hetekben ismétlődő, és a jelenleginél szigorúbb terheléscsökkentési felkérésekkel, illetve utasításokkal kereshetik meg őket, különösen a 17–22 órás esti csúcsidőszakra vonatkozóan.
Forrás: 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet, 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 2026. évi 104. szám, valamint a cikkben hivatkozott nyilvános sajtóközlemények.