Szakértői elemzés
750 milliárd dollár amerikai energia?
Papíron jól mutat, tankeren nem fér el.
Az EU–USA kereskedelmi egyezség részeként az EU vállalta, hogy az elkövetkező három évben összesen 750 milliárd USD értékben vásárol amerikai energiát (olaj, LNG, szén, nukleáris üzemanyag).
A megállapodás részét képezi a 15%-os vám bevezetése az EU exportjára az USA felé. Ez alól az alumínium -és acélipart kivételt jelent, ott továbbra is 50% vám marad érvényben, néhány stratégiai termékre pedig 0% lesz a vám.
Miért nem tekintik realitásnak a vállalást?
Az EU az USA-ból 2024-ben mintegy 76–78 milliárd USD értékben importált energiát, azaz több mint háromszoros emelkedés várható. Elemzők szerint ehhez gyakorlatilag át kellene irányítani az összes amerikai olajat és LNG-t Európába, ami fizikai és piaci korlátba ütközik.
Emellett az EU nem rendelkezik központosított energiabeszállító rendszerekkel, így nem tudja megkövetelni a magánvállalatoktól az amerikai energia előnyben részesítését. Ráadásul a szerződések jelentős részét már megkötötték, így jogi akadályokba is ütközik a vállalás.
Konkrét akadályok és kockázatok
- Kapacitáskorlátok: Az USA csak kb. 318 milliárd USD értékben exportált energiát globálisan 2024-ben, tehát nem állna rendelkezésre ennyi extra exportárú az EU számára. Noha várható jelentősebb (~34%) bővülés az LNG kapacitásban 2024 és 2026 között, ezekért a mennyiségekért globális a kereslet.
- Gázkereslet csökkenése: Az EU-n belül a gázfogyasztás trendje csökken, így az extra LNG-importot nem képes megfelelően elnyelni a piac.
- Biztonsági és klímakockázatok: A stratégiai függés egyetlen beszállítótól, ellentétes lehet az EU klímapolitikájával, és növeli a pénzügyi és szabályozási kockázatokat.
Mit ajánlanak helyette?
Az IEEFA szerint ezt a 750 mrd USD-t érdemes inkább megújuló energiába fektetni, ami:
- 299‑321 GW napenergia,
- 151 GW tengeri szélenergia,
- és 74–90 GW szárazföldi szélenergia telepítését jelenthetné.
A megállapodás támogatói szerint „tavaly az energiaáruk 465 milliárd dollár értékben érkeztek az EU-ba, ebből az olaj és kőolajtermékek 330 milliárdot tettek ki. Fontos kiemelni, hogy a nukleáris üzemanyaggal a legtöbb cikk nem számol.
A jelenlegi információk alapján a megállapodásnak nincs kötelező érvényű kikényszerítési mechanizmusa – nincsenek automatikus jogi vagy pénzügyi szankciók arra az esetre, ha az EU nem teljesíti a célokat. Ennek fő következményei inkább politikai és gazdasági természetűek lehetnek.
Ráadásul „nincs mechanizmus, amely arra kényszerítené az amerikai LNG-értékesítőket, hogy az EU-nak szállítsanak”.
Ez tehát nem klasszikus, kötelező teljesítésű államközi szerződés, inkább politikai szándéknyilatkozat, amellyel mindkét fél geopolitikai üzenetet kíván küldeni.
Disclaimer: a megállapodás számos részlete még nem ismert.
Az elemzést írta: Tóth Eszter Lilla
2025.08.01.
Források: Financial Times; Reuters; Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA); Montel Analytics; World Economic Forum; Greenergy Market napi AI hírfelolvasó