Az eddiginél másabb EU-s gázársapka javaslat szivárgott ki. Az új tervezet szerint az árkorlátozás egy bizonyos nominális árszint fölött lépne életbe és a legközelebbi határidős holland gáztőzsdei (TTF) gázkontraktusra vonatkozna. Az Európai Bizottság következő energiaminiszteri ülése november 24-i lesz, amin akár el is fogadhatják a javaslatot.
Az eddig megjelent tervekhez képest egy teljesen más gázársapkában gondolkodik az Európai Bizottság és ha erre a november 24-i energiaminiszteri ülésen felhatalmazzák, akkor gyorsan hivatalos javaslatot is tesz rá – jelezte a Reutersnek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
A testület kedd este küldte ki a tagállamoknak az új javaslat részleteit, aminek a lényege az, hogy egy most még nem részletezett, előre meghatározott nominális árszint felett aktiválnák az ársapkát, ami a legközelebbi havi határidős gázkontraktusra lenne érvényes a holland gáztőzsdén (TTF).
EZ TEHÁT AZT JELENTI, HOGY ÉPPEN ARRA A TERMÉKRE HÚZNÁNAK NOMINÁLIS ÁRSAPKÁT, AMIHEZ IGAZODIK A MAGYAR-OROSZ GÁZSZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁSA IS.
Amint ugyanis kiderült: az adott hónapban (T) leszállított orosz gázért a megelőző hónapban (T-1) a legközelebbi havi lejáratra szóló TTF napi átlagára a referenciaár, és az így kialakuló számlaösszegért a leszállítás utáni hónapban (T+1) kell kifizetni Moszkvának az ellenértéket. Az augusztusban extrém magasságba, 340 euró/MWh-ig ugró gázár miatt szeptemberben kénytelen volt a magyar kormány fizetési haladékot kérni Moszkvától egy meghatározott árszint feletti részre idén októbertől jövő márciusig (becslésünk szerint a 150 euró feletti tartományra lépett ez életbe és az így ki nem fizetett részt a rákövetkező 3 évben az adott hónapban kell kifizetni).
Így tehát a magyar kormány által átmeneti időre kialkudott engedmény hasonlít arra, mint amit most a Bizottság mérlegel, mint hivatalos javaslat, miszerint egy konkrét árszint feletti résznél lépne be az ársapka a fronthavi TTF árára (feltételezésünk szerint az árkorlát felett születő TTF ügyletekből csak az ársapkáig terjedő részt számolná el a klíringház az eladó felé, így a bevételeire is egy ársapkát húznának).
A FENTI ÁRSAPKA AZONBAN KOCKÁZATOT IS JELENT MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA, MERT FÉLŐ, HOGY ESETLEG AZ OROSZOK NEM SZÁLLÍTANÁNAK A TOVÁBBIAKBAN GÁZT NEKÜNK AZ ÁRSAPKA AKTIVÁLÁSA UTÁN. IGAZ HA EZ ÍGY IS LENNE, ATTÓL MÉG MÁS IRÁNYOKBÓL HOZZÁ TUDNÁNK JUTNI GÁZHOZ AZ EURÓPAI PIACON.
Kadri Simson a hírügynökségnek azonban bizakodva azt mondta, hogy a mostani javaslatuk az ellátásbiztonsági kockázatokat kordában tartja, mert nem jár azzal a veszéllyel, hogy esetleg Európába nem akarnak szállítani a gázkereskedők és így az LNG-hajók elmennek Ázsiába.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a fenti javaslatból, mert ha arra egyszer hivatalosan is javaslatot tesz a Bizottság a november 24-i ülés után, akkor vészhelyzeti intézkedésként elég, ha legalább 15 tagállam rábólint, akik együtt az uniós összlakosság legalább 65%-át képviselik, így tehát egyedül Magyarország nem tudná blokkolni az elfogadását.
Érdemes megjegyezni, hogy a fenti javaslat teljesen eltér az eddig napvilágot látott tervektől: az október közepi javaslatban még az volt és ezt az irányt kvázi jóvá is hagyták a tagállamok, hogy a turbulens időszak során a spot piaci TTF-re húzott volna sapkát a Bizottság, hogy az remélhetőleg lehúzza majd a közeli határidős TTF-ek árát is. Aztán a minap már arról jelent meg értesülés, hogy a turbulens időszakra szóló ársapka mellé behoznának még egy olyan dinamikus ársávot is, ami a TTF-en születő és az LNG-szállítmányok ármegállapodásai közé „lőné be” az engedélyezett ársávot. Ehhez képest a fronthavi TTF-re húzott ársapka a feszült periódusokban egy meghatározott árszint elérése után új elem, és kielégítheti azon tagállamok követelését, akik merev, a beszerzési árakat ténylegesen leszorító ársapkát követelnek hetek óta.
Címlapkép: Freepik