Szakértői elemzés
Az elmúlt napok eseményei ismét rámutattak arra, hogy az energiapiacok rövid távú mozgását továbbra is elsősorban a geopolitikai fejlemények határozzák meg, nem pedig a klasszikus kereslet–kínálati fundamentumok.
Az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások elakadtak, mivel a felek között továbbra sincs egyetértés az urándúsítás kérdésében, illetve a szankciók feloldásának feltételeiben. Közben az április 22-én lejáró tűzszünetet az Egyesült Államok egyoldalúan meghosszabbította, azonban Irán világossá tette, hogy addig nem hajlandó érdemi tárgyalásokba kezdeni, amíg a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése nem rendeződik.
Bár Washington visszavonta a további katonai csapások terveit, a tengeri korlátozások továbbra is érvényben maradtak. Irán válaszul szigorította a szoros feletti ellenőrzést, és több kereskedelmi hajót is lefoglalt. Ennek következtében a hajóforgalom akadozik, miközben a biztosítási és szállítási költségek, illetve kockázatok is jelentősen emelkedtek.
Ez a bizonytalan környezet önmagában elegendő volt ahhoz, hogy az olaj ára ismét 100 USD/hordó fölé emelkedjen, miközben a TTF front havi jegyzés is 45 €/MWh fölé került. A piac tehát egyértelműen visszaárazta a geopolitikai kockázati prémiumot.
Összkép
A jelenlegi helyzet ismét emlékeztet arra, hogy a globális energiarendszer egyik legnagyobb sérülékenysége egy viszonylag szűk földrajzi ponthoz köthető. Amíg a Hormuzi-szoros körüli feszültség fennmarad, addig az árakat nem a fundamentális tényezők, hanem a geopolitikai kockázatok fogják dominálni.
Rövid távon ez tartósan magas volatilitást és kiszámíthatatlan ármozgásokat jelenthet az energia piacain.
Források: Reuters
Az elemzést írta: Tóth Eszter Lilla
2026.04.23.