Tavaly közel 56 GW-tal nőtt Európa napelemes-kapacitása. A növekedés mértéke a bázis időszakhoz képest elérte 40%-ot. Legnagyobb kapacitás bővítés Németországban (14GW), Spanyolországban (8,2 GW) és Olaszországban (8,2 GW) mértek. Magyarország Görögországgal holtversenyben 1,6 GW-os növekedést ért el, mely a 9. helyhez volt elég.
Európa 55,9 GW új napenergiás kapacitást telepített 2023-ban, 40%-kal többet, mint az előző évben a Solar Power Europe legfrissebb jelentése szerint. A piac mérete az elmúlt két évben megduplázódott, a következő néhány évben azonban lassulás várható, figyelmeztetett az iparági szövetség.
A pandémia és az azt követő energiaválság következtében 2023 már a harmadik olyan év volt, amikor 40% feletti növekedést könyvelhetett el az európai napelempiac, és 2023 zsinórban a hetedik növekvő év volt azóta, hogy 2016-ban visszaesést kellett elszenvednie az iparágnak.
A fenti grafikont elnézve szembetűnő, ahogyan a napelemtelepítések számaiban egy kettős csúcs rajzolódott ki az elmúlt két évtizedben. Miért alakult ez így?
A 2000-es évek közepén növekedett a gazdaság, ám eközben a fosszilis energia egyre drágábbá vált, ezért az európai államok az atomenergia és a megújuló energia felé fordultak, rengeteg forrást biztosítva ezeknek a szektoroknak. A gazdasági világválság éveiben a támogatások elapadtak, 2012-ben pedig piacvédő intézkedést (minimum import ár) vezettek be a kínai napelemekkel szemben, ami mesterségesen megdrágította a beszerzésüket. A 2010-es évek közepén az olcsó orosz gáz is negatív hatással volt a telepítésekre, bár ez utóbb csapdának bizonyult. A kínai napelemekkel szemben alkalmazott minimum árat 2018-ban törölték el, melynek következtében végre Európában is érvényesülni tudott a napelemek árának trendszerű csökkenése, e lépés indította el a piaci alapon épülő naperőművek korszakát. Ezzel egyidejűleg az EU megemelte a szén-dioxid kvóták árát is, ami mesterségesen megnövelte a fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés költségeit. Az évtized végén így már adottak voltak a feltételek, hogy beinduljon a következő növekedési ciklus.
A top 10 ország 2023-ban
Forrás: Solar Power Europe
1. Németország: 14 GW
Bár a kormány által kitűzött cél 9 GW volt, Németországban tavaly 14 GW-tal bővültek a napelemes kapacitások, amivel megdöntötték az Olaszország által 2011-ben felállított 9,3 GW-os rekordot, emellett először lépte át egy európai ország a 10 GW-os határt is. A 90%-os növekedés a magas energiaárak mellett annak is köszönhető, hogy a lakossági rendszerek esetében eltörölték az áfát, és megemelték a bruttó elszámolás átvételi árait.
2. Spanyolország: 8,2 GW
Az ibériai ország tavalyelőtt még Európa legnagyobb piaca volt, tavaly azonban már esélyük sem volt a német gőzhengerrel szemben. A telepítések ugyan néhány százalékkal visszaestek az előző évhez képest, ám ez nem olyan vészes, mivel a 2022-es bázis eleve nagyon magas volt (8,4 GW). A még csak nemrég beindult lakossági piac egyelőre 2022-ben tetőzött 3 GW-tal, tavaly ehhez képest 15% volt a visszaesés, amit a csökkenő energiaárak mellett a támogatások kifizetésének akadozása is magyaráz. A panelek árának csökkenésefellendítette az ipari és kereskedelmi szektorból érkező megrendeléseket, ám a telepítések legnagyobb részét a hálózati méretű erőművek teszik ki. A piaci alapon megvalósuló naperőművek többnyire hosszú távú áramvásárlási szerződések keretében értékesítik a termelésüket. Ezeknek a szerződéseknek jelenleg Spanyolország a legnagyobb piaca a világon. A hálózati kapacitások szűkössége és a magas kamatok ugyanakkor negatívan hatnak a piac további bővülésére.
3. Olaszország: 4,6 GW
Tavaly majdnem megduplázódott az újonnan telepített napelemek kapacitása az előző évi 2,5 GW-hoz képest, aminek köszönhetően Olaszország két helyezést javított, és a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott. Ennél nagyobb növekedést csak Ausztria ért el. Az eredményhez nagyban hozzájárult a lakossági napelemes rendszerekhez nyújtott bőkezű, 110%-os állami támogatás, így ez a szegmens adta az új kapacitások 40%-át. Az ipari és kereskedelmi célú rendszerek piaci részesedése volt a legnagyobb, egészen pontosan 43%, míg a talajra telepített naperőművek a bürokratikus akadályok miatt csak lassan tudnak terjedni.
4. Lengyelország: 4,6 GW
A lengyelországi telepítések szintje tavaly lényegében nem változott az előző évhez képest. A korábbi években a szaldó elszámolásnak köszönhetően a háztartások jelentették a növekedés motorját, ám miután 2022-ben megszüntették ezt a támogatási formát, jelentős mértékben visszaesett a lakossági szegmens, a céges rendszerek, illetve a nagy naperőművek növekedése azonban képes volt ezt ellensúlyozni.
5. Hollandia: 4,5 GW
Hollandia az előző évhez képest 10%-os növekedést mutatott fel, melynek két pillérét a szaldó elszámolás kivezetése miatti roham és az aukciós rendszer jelentette a lakossági, illetve a közüzemi szektorban. A naperőműveknek a hálózati kapacitások szűkössége mellett a földterületek megszerzésének nehézségével is meg kell küzdeniük a nagy népsűrűségű országban. Az utóbbin a kettős területhasznosítás révén igyekeznek segíteni a beruházók, így egyre szaporodnak a napelemes parkolók, a víztározókra telepített úszó napelemek és az agro-PV rendszerek, azaz a napenergiát a mezőgazdasággal kombináló megoldások.
6. Franciaország: 3 GW
A franciák 25% növekedést könyvelhettek el az előző évi 2,4 GW-hoz képest. A lakossági rendszerek továbbra is népszerűek voltak, de amióta 2021-ben 100 kW-ról 500 kW-ra emelték azt a mérethatárt, ameddig a tetőre szerelt rendszerek jogosultak a piacinál kedvezőbb átvételi árakra, a céges telepítések mértéke is megemelkedett. A növekedés fő hajtóerejét a naperőművek számára kiírt állami tenderek jelentették, ugyanakkor a szabályozás – különösen a termőföldeket védő előírások – miatt ez a szektor jóval a potenciálja alatt teljesít.
7. Ausztria: 2,2 GW
114%-os növekedéssel Európa legdinamikusabban bővülő piaca volt, amely egyetlen év alatt 3 helyet ugrott előre a toplistán. A telepítések túlnyomó többségét a lakossági és céges rendszerek tették ki, amelyekhez a méretkategóriától függően különböző mértékű állami támogatást lehet igénybe venni. A hálózati méretű naperőművek is egyre nagyobb számban épülnek, négy tartomány már dedikált zónákat is kijelölt számukra. Ezeken a zónákon kívül ugyanakkor nehéz létesítési engedélyhez jutni, talán ezért is népszerűek az agro-PV rendszerek. Emellett Ausztria a vertikális naperőművek fejlesztésének egyik központja is – a témával egy korábbi cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk.
8. Belgium: 1,7 GW
Belgium szintén 3 helyezést ugrott előre, és 2011, valamint 2020 után tavaly harmadszor is gigawattos nagyságú piacnak számított. A telepítések megugrását a szaldó elszámolás kivezetése miatt meginduló lakossági és céges roham idézte elő.
9. Görögország: 1,6 GW
Miután 2022-ben először lépték át az 1 GW-os határt, tavaly további 20%-os növekedést értek el a görögök, amelyből valamennyi szektor kivette a részét. A naperőművek építését jelentősen felgyorsította a korábban hírhedten bürokratikusnak számító engedélyezési eljárások egyszerűsítése.
10. Magyarország: 1,6 GW
Hazánk 45%-os növekedéssel 2021 után ismét bekerült a top 10-be. Ez a növekedés a szaldó elszámolás kivezetése miatti lakossági roham áthúzódó hatásának, illetve a nagyobb méretű erőművek fellendülő építésének volt köszönhető.
Az EU összesített napelemes kapacitása 2023-ban 27%-kal nőtt, és év végére elérte a 263 GW-ot. E téren is Németország állt az első helyen 82,1 GW-tal, a sor pedig így folytatódik tovább: Spanyolország 35,6 GW, Olaszország 29,5 GW, Hollandia 20 GW, Franciaország 18,7 GW.
Forrás: Solar Power Europe
A Solar Power Europe várakozásai szerint a következő 4 évben az energiaválság lecsengése, az energiaárak normalizálódása, a magas kamatok, illetve a hálózati kapacitások szűkössége miatt a növekedés üteme lassabb lesz, és a 10-20% közötti sávban fog mozogni. Ez azonban még mindig évi 60-90 gigawattnyi új telepítést jelent – ennyi napelem az EU villamosenergia-felhasználásának hozzávetőleg a 2,5%-át képes évről-évre kiváltani.
Forrás: Solar Power Europe
Címlapkép: Freepik
Cikk forrása