Angliában új fajta alternatív energiát használnak. Gateshead városa hat hónapja a vízzel elárasztott szénbányából fedezi hőellátását. Az alagutakban lévő vizet a föld melegíti fel, majd ebből nyeri ki a város a hőt. Az ország rengeteg elhagyatott szénbányával van tűzdelve, melyek most jelentős geotermikus energia lelőhelyekké avanzsálhatnak át.
A használaton kívüli szénbányák meglepően hatékony szén-dioxid-mentes energiaforrást biztosítanak Európában. Egy régi bánya az elmúlt hat hónapban zöld energiával látott el egy angol várost.
A Gatesheadben megvalósuló úttörő projekt az alagutakat megtöltő meleg vízzel több száz otthont és üzletet fűt az egykori szénmezőn élő közösségben – írja az Euronews. A sikerként üdvözölt első nagyszabású brit hálózat megmutatja, hogy milyen hatalmas lehetőségek rejlenek az ország régi bányaalagutakból álló kiterjedt hálózatában, amely az otthonok nagyjából negyede alatt húzódik.
„Ami Gatesheadben van, az a szénbányák idejéből származó örökség, ami piszkos energia volt” – mondja John McElroy, a gatesheadi önkormányzat környezetvédelmi és közlekedési kabinetjének tagja. „Most élen járunk abban, hogy tiszta, zöld energiát termeljünk ezekből a bányákból.”
A több évtizedes használaton kívüliséget követően Nagy-Britannia szénbányáit fokozatosan elárasztották. Ez a föld által felmelegített folyadék kínálja az egyik választ megújuló energiaszükségletünkre. A becslések szerint 2 milliárd köbméternyi meleg vízzel – ami több mint a Loch Ness térfogatának negyede – a geológusok úgy vélik, hogy Nagy-Britannia bányaaknái a tiszta energia egyik legnagyobb kihasználatlan forrását rejtik magukban.
„A használaton kívüli szénbányák felszín alatti bányavizéből származó hő visszanyerése izgalmas lehetőséget kínál az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos hőellátás előállítására, amely a szénmezőkön lévő épületekben élő vagy dolgozó emberek javát szolgálja” – mondta Gareth Farr, a szénhatóság hő- és melléktermék-innovációért felelős vezetője.
A hatóság az Egyesült Királyság kormányának megbízásából birtokolja és kezeli a használaton kívüli szénbányászati infrastruktúrát.
„Mivel Nagy-Britanniában sok millió ember él elhagyott szénmezőkön, a bányavíz hőtermelésében rejlő lehetőségek jelentősek lehetnek.”
A bányavíz hőjének hasznosítása azzal a további előnnyel jár, hogy fellendíti a gazdaságot néhány olyan közösségben, amelyet az 1980-as években a legsúlyosabban érintett a mélyszénbányászat bezárása. Hogyan is működik ez pontosan, és hol indul be?
A használaton kívüli szénbányák meglepően hatékony szén-dioxid-mentes energiaforrást biztosítanak Európában. Egy régi bánya az elmúlt hat hónapban zöld energiával látott el egy angol várost. (Fotó: Coal Authority)
Hogyan segíthetnek az elárasztott bányák az otthonok fűtésében?
A bányavíz annál melegebb lesz, minél mélyebbre hatol, amint azt az Egyesült Királyság Szénügyi Hatóságának régi szénbányákról készült interaktív térképe mutatja.
A hőmérséklet jellemzően 10 és 20 °C között mozog, de 1 km-es mélységben – mint például a yorkshire-i helyszínen – akár 45 °C is lehet.
A víz gyakran mérgező vegyületeket tartalmaz, ha összekeveredik a föld alatti kőzetekkel. Hőforrásként azonban értékes erőforrás, amelyet fúrólyukak fúrásával lehet a felszínre hozni. A vizet ezután hőszivattyúkon és elszívókon keresztül vezetik, amelyek a folyadékot összenyomják, és sokkal magasabb hőmérsékletre emelik, mielőtt a fűtési hálózatokon keresztül elosztják. Miután hőjét a környező épületek elnyelték, a vizet vissza lehet önteni a bányarendszerbe, ahol ismét felmelegszik. A bányavízhőnek az az előnye is megvan, hogy egész évben működik. A hőmérsékletet nem befolyásolják az évszakok, és a víz a fűtés mellett a lakások hűtésére is használható.
Melyik brit városok csapolják meg az energiaforrást?
Északkelet-Anglia, amely egykor az ipari forradalom középpontjában állt, ma élen jár ebben az alternatív energiaforrásban. A gatesheadi önkormányzat bányavíz-projektje 2023 márciusában indult el, és ma már az egyik legnagyobb Európában. Kormányzati támogatással 5 km új hőhálózati csővezetéket, fúrt kutakat és egy hőszivattyús energiaközpontot telepítettek, amely 6 megawatt bányavízhő előállítására képes.
Ez most 350 magasföldszinti lakás, egy főiskola, egy művészeti galéria, több irodaépület és egy nagy gyártóüzem biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtését biztosítja.
A szénügyi hatóság és partnerei már évek óta kutatják a használaton kívüli szénbányászati infrastruktúrából származó alacsony szén-dioxid-kibocsátású hő hasznosításának lehetőségeit.
A Glasgowban található, a British Geological Survey által működtetett UK Geoenergy Observatory (UKGEOS) az egyik legfontosabb kutatóállomás ezen a kutatási területen. Miután a skót város és a közeli Rutherglen város forgalmas bányái bezártak, a természetes áradások mintegy 12 Celsius-fokos vízzel töltötték fel őket. 2021 nyarán egy tucatnyi, a helyszínen fúrt és több száz érzékelővel felszerelt fúrás segítségével tisztább képet kaphattunk az elárasztott alagutak hálózatáról. Feltárták, milyen gyorsan áramlik a víz a bányák között, milyen meleg, milyen gyorsan pótlódik és melegszik újra.
„A 12 glasgow-i fúrásból származó adatok világszerte segíteni fogják a tudósokat a felszín alatti és a geotermikus energia jobb megértésében” – mondta Alan MacDonald, az UKGEOS munkatársa.
A glasgow-i obszervatórium és egy másik cheshire-i projekt a Gazdasági, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztérium (BEIS) 31 millió fontos (37 millió eurós) beruházásának része. A kutatásra fordított pénzeszközök azt mutatják, hogy a kormány egyre nagyobb érdeklődést mutat a geotermikus energiának ez a lenyűgöző formája iránt.
A víz gyakran mérgező vegyületeket tartalmaz, ha összekeveredik a föld alatti kőzetekkel. Hőforrásként azonban értékes erőforrás, amelyet fúrólyukak fúrásával lehet a felszínre hozni. (Fotó: Coal Authority)
A geotermikus energia európai úttörői
Azáltal, hogy az Egyesült Királyság új geoenergetikai eszközök létrehozásához felhasználja történelmét, más európai országok nyomdokaiba lép.
A világ első bányavízerőműve 2008-ban nyílt meg a hollandiai Heerlen városában. Ma már mintegy 500 lakóház és kereskedelmi létesítmény van bekötve – a terület fűtésből származó szén-dioxid-kibocsátását csaknem kétharmadával csökkentve.
Hasonló projekt van folyamatban az észak-spanyolországi Asztúria vadregényes régiójában, ahol elárasztott szénaknák fűtik (és hűtik) a kórházat, az egyetemet és számos más épületet.
„A geotermikus energia második életet adott a szénbányáinknak” – mondta María Belarmina Díaz Aguado, Asztúria energiaügyi igazgatója a BBC-nek.
A földalatti készleteiket újrahasznosító országok északabbra, a geotermikus energia úttörőjének számító Izlandra is figyelnek. Bár az első bányavizes erőmű európai földön van, a technológiát közel két évtizeddel korábban az új-skóciai Springhillben hasznosították. A kanadai közösség 1989-ben kezdte el használni a szunnyadó szénbányák hőjét. A város egyik csomagolóipari cége ma már 100 százalékban megújuló rendszerrel büszkélkedhet, egész évben.
Címlapkép: Coal Authority