Júliusban tovább csökkent a magyarországi villamosenergia-felhasználás az előző év azonos időszakához képest. Az ország energiaigénye 3500 MW volt, mely az elmúlt 18 éves mélypontot is jelenti. A hetedik havi csökkenéssel ezzel az ország elérte a zsinórban 14 hónapos energiaigény csökkenést, mely legutóbb a 2008-2009-es válság időszakban volt. Az eddigi leghosszabb negatív trend 1991 és 1993 között volt, ekkor a havi fogyasztások az előző év azonos időszakaihoz képest 24 hónapon keresztül csökkentek.
Júliusban 14. hónapja folytatódott Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználásának csökkenése, az eső trend így már olyan hosszú, mint a 2008-2009-es válság hatására kialakult sorozat. Egészen 2005-ig kell visszamenünk ahhoz, hogy a mostaninál alacsonyabb júliusi felhasználási adatra bukkanjunk.
Az ország havi áramigénye 3500 GWh volt a hetedik hónapban, ami 6,9%-kal kisebb, mint a 2022 júliusi érték. A Mavir által közölt adat értelmezése során azt is figyelembe kell venni, hogy a villamosenergia-felhasználás már tavaly júliusban is esett, 5,6%-kal éves összevetésben, most pedig ehhez képest zuhant további 6,9%-kal.
A júliusi csökkenéssel a negatív széria már 14 hónapja tart, vagyis az ország havi áramigénye 2022 júniusa óta folyamatosan minden hónapban alacsonyabb, mint a megelőző év hasonló hónapjában.
EZZEL A MOSTANI ESŐ TREND BEÁLLÍTOTTA A 2008 OKTÓBERÉTŐL 2009 NOVEMBERÉIG TARTÓ, A 2008-2009-ES VÁLSÁG HATÁSÁRA KIALAKULT 14 HÓNAP HOSSZÚ LOKÁLIS NEGATÍV REKORDOT.
Ugyanakkor hosszát tekintve a negatív széria egyelőre még nem közelíti meg a 1991 márciusától 1993 februárjáig 24 hónapon át tartó sorozatot, amikor a szocialista gazdaság összeomlásának következtében minden egyes hónapban csökkent a fogyasztás éves összevetésben.
A július adat alapján a magyar áramigény még a 2008-2009-es válságban látottnál is mélyebbre zuhant:
A 2023 HETEDIK HÓNAPJÁBAN REGISZTRÁLT 3500 GWH-S ÉRTÉK 18 ÉVES MÉLYPONTOT JELÖL, VAGYIS EGÉSZEN 2005-IG KELL VISSZAMENÜNK AHHOZ, HOGY A MOSTANINÁL ALACSONYABB JÚLIUSI FELHASZNÁLÁSI ADATRA BUKKANJUNK (3394,2 GWH).
A most júliusi felhasználás közel 13%-kal elmarad a Mavir által a hónapra előzetesen várt 4009,36 GWh-tól, ami a második legnagyobb mértékű negatív eltérés az átvitelirendszer-irányító prognózisaitól az immár 14 hónapja tartó sorozat folyamán a júniusi közel -16%-os különbséget követően.
A villamosenergia-felhasználás folytatódó csökkenésének első számú okát a magas energiaárak jelentik.
A kormány 2022 júliusának közepén jelentette be az átlagfogyasztás fölötti részre vonatkozó lakossági rezsitarifák jelentős emelését, vagyis az árammal való lakossági spórolás ekkortól indult be igazán. A villamos energiát a piacról beszerző cégek egy része számára viszont már a megelőző hónapokban is olyan nagy terhet jelentettek az energiaköltségek, hogy felhasználásuk országos statisztikában is megjelenő csökkentésére ösztönözte őket.
A júliusi zuhanásnak szintén a magas energiaárak felhasználást csökkentő hatása a fő oka, de ehhez az európai összevetésben kiemelkedő, részben az energiaár-emelkedés gerjesztette infláció, illetve a gazdasági aktivitás – előző tényezőkkel szorosan összefüggő – gyengülésének általános fogyasztást csökkentő hatása is hozzájárulhatott.
Ugyanebbe az irányba hatnak az időközben elvégzett energiahatékonysági beruházások, illetve az, hogy a mostani július havi átlaghőmérséklete (23,9 Celsius-fok) 0,7 fokkal elmaradt az egy évvel korábbi hasonló időszakétól, mérsékelve a hűtési/légkondicionálási igényt.
Szintén korlátozza a központi villamosenergia-rendszerből való áramfogyasztást a háztartási méretű naperőművek (HMKE-k) terjedése, mivel az ezek által termelt és jellemzően helyben elfogyasztott energiamennyiséget a statisztika nem tartalmazza. A hazai napelemes HMKE-k beépített teljesítőképessége csak idén több mint 500 MW-tal nőtt és már a 2000 MW-ot közelíti. Bár termelésük pontos adatai továbbra sem ismertek, feltételezhető, hogy ezt is figyelembe véve az ország teljes havi villamosenergia-felhasználása jelentősen, több százalékkal magasabb lenne a statisztikában szereplőnél.
A felhasználást felfelé befolyásoló tényező ugyanakkor az elektrifikációs trend, melynek keretében – részben az energiaválság, illetve az orosz-ukrán háború gázellátási kilátásokat elbizonytalanító hatására – sokan villanybojlerre és -tűzhelyre cserélhették gáztüzelésű berendezéseiket. A klímaberendezések terjedése szintén az áramfogyasztás növekedése irányába hat, de – azon túl, hogy a spórolás ezek használatára is kiterjed – a magas infláció feltételezhetően lelassította e folyamatot is.
A júliusi felhasználást 39,5%-ban a Paksi Atomerőmű termelése, 17,2%-ban a nagy napelemparkok, 17%-ban földgáztüzelésű erőművek, 6%-ban szenes/lignites kapacitások (Mátrai Erőmű), 15,1%-ban pedig import fedezte, míg a fennmaradó részt döntően más hazai megújuló források biztosították (biogáz, biomassza, hulladék, szél, víz).
2023 eddig eltelt, lezárt hét hónapja alatt a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása 25 156,9 GWh volt a Mavir előzetes adatai alapján, ami 7,75%-kal alacsonyabb 2022 hasonló időszakának értékénél.
Címlapkép: Getty Images