2026. augusztus 28-án kihirdették azt a jogszabálycsomagot, amely a júliusi villamosenergia-törvénymódosítást tölti meg tartalommal. A rendelkezések többsége 2026. augusztus 29-én hatályba lépett.
Korábbi tájékoztatónkban a 2026. évi XXXVI. törvényről írtunk, amely Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (RRF) tett energetikai vállalásait ültette át a villamosenergia-törvénybe. Az a módosítás a kereteket adta meg; jeleztük, hogy a gyakorlati alkalmazáshoz további jogalkotás szükséges. Ez a jogalkotás most megtörtént: egy kormányrendelet, egy miniszteri rendelet és három hivatali rendelet jelent meg egyszerre.
Az alábbiakban azokat az elemeket foglaljuk össze, amelyek a felhasználókat és a piaci szereplőket közvetlenül érintik.
1. Háztartási napelem: konkrét határidők a bekapcsolásra
Eddig a készre jelentés után nem volt jogszabályi határidő arra, mikor kell a rendszert ténylegesen bekapcsolni. Ez a napelemes beruházások egyik leggyakoribb panaszforrása volt. Az új szabályok szerint:
- hiányos bejelentés esetén az elosztónak öt napon belül kell tételesen, a hiányok pontos megjelölésével hiánypótlásra felhívnia;
- a helyszíni szemlét követő három munkanapon belül meg kell küldenie az általa aláírt hálózathasználati szerződést;
- a hálózatba történő bekapcsolás teljes határideje a hiánytalan készre jelentéstől számított két hónap. A határidőbe nem számít bele az igénybejelentő mulasztásának vagy késedelmének időtartama.
Ezek a szabályok a 10,8–50 kVA csatlakozási teljesítményű háztartási méretű kiserőművekre vonatkoznak.
Emellett új építésnél a vételezési igénybejelentéssel egyidejűleg be lehet jelenteni a napelemes szándékot is – ilyenkor a rendelkezésre álló teljesítmény szempontjából a vételezésre megjelölt teljesítményt kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell megvárni a csatlakozási szerződést a napelemes tervek bejelentéséhez.
Végül pontosításra került, hogy a távlehívható mérővel rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője a betáplált villamos energiát bármely piaci szereplőnek értékesítheti – kifejezetten ideértve az aggregátoron keresztüli értékesítést is.
2. Energiatárolás: új bejelentési kötelezettség, a meglévő berendezésekre is
Ez a csomag legfontosabb új kötelezettsége.
A 2 kWh-nál nagyobb névleges tárolókapacitású, helyhez kötött villamosenergia-tárolók üzembe helyezési szándékáról írásban vagy elektronikusan tájékoztatni kell a hálózati engedélyest, az alapvető műszaki adatok megadásával.
A tároló létesítésének és üzemeltetésének feltétele, hogy a tárolórendszer – vagy annak invertere – olyan integrált szoftverrel rendelkezzen, amely képes távközlési úton érkező külső utasítást fogadni, és a tároló működését ennek megfelelően módosítani. Ezt a gyártó által kiállított műszaki dokumentációval kell igazolni, a bejelentés keretében.
A rendelet hatálybalépése előtt már üzembe helyezett tárolókat 2027. június 30-ig kell bejelenteni. Ez a visszamenőleges kötelezettség a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben még nem szerepelt.
Fontos tisztázni, mit jelent és mit nem jelent a távoli utasításfogadási képesség. Nem jelenti azt, hogy az elosztó rendelkezhetne bárki akkumulátora felett. A követelmény műszaki alkalmasságra vonatkozik: enélkül a tároló nem vonható be aggregátori vagy hálózati rugalmassági szolgáltatásba. A cél, hogy a rendszerben lévő tárolókapacitás elvileg mozgósítható legyen.
A szabály nem korlátozódik háztartási berendezésekre. Címzettje általánosan az igénybejelentő, illetve a rendszerhasználó, tehát ipari telephelyi tárolókra is kiterjed.
Külön melléklet sorolja fel, hogy a háztartási és ipari tárolók mely adatait kell hozzáférhetővé tenni: akkumulátorkapacitás, névleges feszültség, kapacitás- és teljesítményvesztés, munkaponti adatok, valamint a minimális és maximális töltöttségi szinthez tartozó energiaadatok. A kapacitás- és teljesítményvesztésre vonatkozó két adatpont csak a 2028. január 1. után telepített tárolókra kötelező.
3. Okosmérő: mostantól díjmentesen igényelhető
A küszöb alatti fogyasztó eddig is kérhette az okosmérő felszerelését, de fizetnie kellett érte. A külön díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés kikerült a szabályozásból.
Az igénylés feltételei: a felhasználó kisfeszültségű, 3×80 A vagy az alatti csatlakozással rendelkezik, hatályos hálózathasználati szerződése van, még nincs okosmérésre alkalmas mérőberendezése, és a felhasználási helyen nem került sor indirekt vagy előre fizetős mérés kialakítására.
Az elosztónak a felhasználó választását tartalmazó nyilatkozat kézhezvételétől számított egy éven belül fel kell szerelnie a mérőt, illetve ki kell cserélnie a meglévőt.
Ami több telephellyel rendelkező ügyfeleknél számít: ez a jog a felhasználót valamennyi felhasználási helye közül egyetlen, általa választott helyen, egy mérőberendezésre, egy alkalommal illeti meg. A jog tehát országosan egyszeri, nem elosztónként egy. Ha a felhasználó másik elosztó területén szeretné igénybe venni, korábbi elosztójától kérheti, hogy 15 napon belül írásban igazolja: még nem élt a jogával.
A 4000 kWh/év feletti profilos fogyasztásnál a csere továbbra is kötelező, az elosztó kezdeményezésére. Az erre nyitva álló egyéves határidő kezdőnapja annak az elszámolási időszaknak az utolsó napja, amikor a fogyasztás elérte vagy meghaladta ezt a mennyiséget. A 2026. január 1. és 2027. január 1. között lezárt elszámolási időszakok esetében a határidő 2027. december 31-én jár le.
Az okosmérő gyakorlati jelentősége nagyobb, mint amilyennek elsőre látszik: enélkül nincs tőzsdekövető árazás, nincs aggregálás, és nincs a betáplált energia szabad értékesítése.
4. Tőzsdekövető árazás: tájékoztatási kötelezettség a kereskedőknek
A júliusi törvénymódosítás nevesített szerződéstípussá tette a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződést, és kötelezte a kereskedőket, hogy kérésre tegyenek ilyen ajánlatot. Ez a kötelezettség 2026. augusztus 31-től él.
A mostani csomag ehhez tájékoztatási kötelezettséget rendel. Az ajánlattételre kötelezett villamosenergia-kereskedőnek a honlapján, és ha ügyfélszolgálatot működtet, ott is tájékoztatnia kell a felhasználót:
- a rugalmas árat tartalmazó szerződés lehetőségéről;
- arról, milyen módon kell az ajánlattételi felhívást a kereskedőhöz eljuttatni;
- a szerződéssel járó költségekről és kockázatokról;
- arról, ha távlehívható fogyasztásmérő felszerelése szükséges.
Az ilyen szerződésre való áttérés kizárólag a felhasználó hozzájárulásával történhet.
5. Aggregálás: megérkezik a hiányzó adatáramlási háttér
A júliusi törvénymódosítás rendezte az aggregálás legfőbb akadályát: azt, hogy ki viseli a mérlegköri kiegyenlítetlenséget, ha az aggregátor beavatkozik. A mostani csomag az ehhez szükséges adatinfrastruktúrát írja elő – ez az a láncszem, amely nélkül a törvényi szabály a gyakorlatban nem működtethető.
A villamosenergia-ellátási szabályzatoknak ki kell térniük arra:
- hogyan kell a külön mérő által mért adatokat gyűjteni és az érintett piaci szereplőknek megküldeni;
- milyen adatot kell a rendszerirányítónak szolgáltatni az aggregálásba bevont felhasználó elszámolási pontján az aggregálási szerződés teljesítésének betudható utasított eltérés mértékéről és időtartamáról;
- milyen rendben szolgáltatnak adatot egymásnak az aggregátor, a felhasználó kereskedője, a hálózati engedélyes és a mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős.
Ez a következő figyelendő lépcső. A tényleges működéshez a kereskedelmi és az üzemi szabályzat módosítása szükséges, azt követően pedig a kereskedői üzletszabályzatokat és a mérlegköri szerződéseket is hozzá kell igazítani.
6. Pénzeszköz-mentességek: pontosított szabályok, de nyilatkozat kell hozzá
A megújuló energia támogatásának finanszírozására a piaci szereplőknek befizetést kell teljesíteniük. Korábbi tájékoztatónkban jeleztük, hogy a törvény tisztázta a tárolókra és a helyszíni ellátási konstrukciókra vonatkozó mentességeket; a mostani csomag ezt a végrehajtási szinten is átvezeti.
Nem számít bele a fizetési alapba:
- az aktív felhasználó vagy energiaközösség által megújuló energiaforrásból termelt és megosztott villamos energia;
- a tároló üzemeltetéséhez értékesített energia – a közcélú hálózatra önállóan csatlakozó tárolónál a hiteles mérő által mért, ténylegesen visszatáplált mennyiség erejéig, a termelői vezetékre önálló elszámolási ponttal csatlakozó tárolónál pedig a visszatáplált mennyiség erejéig;
- a megújuló energiaforrásból termelt energia, amelyet a termelő ugyanazon csatlakozási pont mögött, közcélú hálózat igénybevétele nélkül közvetlenül ad el egy felhasználónak.
A mentesség nem automatikus. Nyilatkozni kell róla: a kereskedő, a termelő vagy a tároló üzemeltetője a pénzeszköz fizetésére kötelezett mérlegkör-felelősén keresztül, a mérlegkör-felelős pedig a rendszerirányító felé, miniszteri rendeletben előírt határidőig. A kockázat tehát eljárási: elmulasztott nyilatkozat annyi, mint elvesztett mentesség.
7. Gyorsabb engedélyezés a megújuló beruházásoknál
Könnyített térségek: új kijelölési feltételek
Eddig egy járás lényegében akkor minősülhetett szélerőműves könnyített térségnek, ha ott már állt engedéllyel rendelkező szélerőmű. Ez a feltétel önmagát fojtotta meg. Helyette erőforrás- és hálózatalapú feltételek lépnek; elegendő bármelyik teljesülése:
- naperőműnél a járásra vonatkozó éves átlagos globálsugárzás meghaladja az évi 4900 MJ/m²-t;
- szélerőműnél 150 méteres magasságban az éves szélenergia-sűrűség legalább 400 W/m², vagy azzal egyenértékű átlagos szélsebesség;
- az új megújuló erőmű közvetlenül támogatja az ipari dekarbonizációt;
- a hálózat felkészült az új termelőegységek befogadására, vagy a hálózatfejlesztési terv alapján érdemi kapacitásbővítés várható.
Könnyített térségben az időjárásfüggő megújuló erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje 30 nap, az építési engedélyezésé 20 nap.
A természetvédelmi és honvédelmi korlátok megmaradnak. Nem tartozhat könnyített térségbe a Natura 2000 terület, a védett és a védelemre tervezett természeti terület, az országos ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi és a világörökségi övezetek, a védett madár- és denevérfajok kiemelt előfordulási helyei, valamint a honvédelmi és katonai célú területek és védőövezeteik. A kijelöléshez be kell szerezni a honvédelmi tárca szakmai véleményét, az engedélykérelemhez pedig csatolni kell a nemzetipark-igazgatóság adatszolgáltatását a telepítés helyszínének élővilág- és tájvédelmi szempontjairól.
Integrált engedélyezés: kijelölt hatóságok, de nincs fellebbezés
A júliusi törvénymódosítás két, egymástól elkülönülő integrált eljárást hozott létre: egyet a hálózati vezetékekre, egyet pedig az erőművekre. Mindkettőben a környezetvédelmi és az építési engedélyezés egy eljárásban zajlik. A mostani csomag ehhez kijelöli az eljáró hatóságokat:
- hálózati ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el – ugyanaz a szerv kapja az építésügyi és a környezetvédelmi hatáskört is;
- erőműveknél a műszaki biztonsági feladatkörű, területileg illetékes kormányhivatal jár el, szintén mindkét jogkörben.
Ez az egyablakos működés technikai feltétele.
Két dolgot érdemes mérlegelni, mielőtt valaki az integrált eljárást választja. Egyrészt ezekben az eljárásokban nincs helye fellebbezésnek: a döntés ellen csak bírósághoz lehet fordulni. Másrészt szélerőműnél az integrált eljárás választása önmagában környezeti hatásvizsgálati kötelezettséget von maga után, teljesítménytől függetlenül. (Egyébként a küszöb 500 kW védett természeti területen, Natura 2000 területen és barlang védőövezetén.)
8. Hálózati díjak: megjelentek a módszertani rendeletek
Korábbi tájékoztatónkban jeleztük, hogy a hálózathasználati díjak számításának módszertanát ezentúl hivatali rendeletben kell megállapítani, és hogy az első ilyen rendeleteknek 2026. augusztus 31-ig meg kell jelenniük. Ez megtörtént: augusztus 28-án két módszertani rendelet jelent meg.
- Az egyik a négyéves árszabályozási ciklus induló árait megalapozó eszköz- és költségfelülvizsgálat módszertanát tartalmazza.
- A másik a cikluson belüli, évenkénti díjmegállapítás módszertanát.
A változás lényege formai, de a következménye érdemi. A módszertan eddig a Hivatal honlapján közzétett módszertani útmutatóban élt, amely nem volt kötelező erejű jogszabály. Mostantól rendeletben van: kihirdetett, megismerhető, és a Hivatalnak a díjmegállapító határozatában indokolnia kell, ha eltér tőle.
Két tartalmi elem külön is figyelmet érdemel. Az elosztók elismert költsége mostantól függ a szolgáltatás minőségének alakulásától is: a nem tervezett áramszünetek gyakoriságát és időtartamát mérő mutatók javulása vagy romlása a megtérülésben is megjelenik. Emellett a szabályozás kimondja, hogy a szerződés nélküli vételezésből eredő költségekre a rendszerhasználati díjak nem nyújtanak fedezetet.
A díjak összegét továbbra is a Hivatal határozata állapítja meg, évente. A 2027. évre vonatkozó díjak még nem jelentek meg; ezek a korábbi évek gyakorlata alapján az ősz folyamán várhatók, és ez lesz az első alkalom, hogy a Hivatal az új módszertani rendeletek szerint jár el.
9. Geotermia
Megszűnik a Geotermikus Energia Bizottság, amely a bányafelügyelet geotermikus energiakutatási engedélyezési eljárásában szakmai tanácsadó testületként működött. A júliusi törvénymódosítás már kivette a jogintézményt; a mostani csomag a végrehajtási szintű szabályozást törli.
Fontos időpontok
| Időpont | Esemény |
| 2026. 08. 28. | A végrehajtási csomag kihirdetése. |
| 2026. 08. 29. | A rendelkezések többsége hatályba lép. |
| 2026. 08. 31. | Indul a rugalmas és a fix áras ajánlattételi kötelezettség (a júliusi törvénymódosítás alapján). Hatályba lép az évenkénti díjmegállapítás módszertani rendelete. |
| 2026. 10. 01. | Néhány technikai szövegcsere hatályba lép. |
| 2027. 06. 30. | Eddig kell bejelenteni a már meglévő, 2 kWh feletti helyhez kötött energiatárolókat. |
| 2027. 07. 31. | A Hivatalnak javaslatot kell tennie a kiegyenlítő szabályozási célú aggregálás végleges elszámolási modelljére. |
| 2027. 12. 31. | A 2026-ban lezárt elszámolási időszakok alapján esedékes kötelező okosmérő-cserék határideje. |
| 2028. 01. 01. | A tárolók kapacitás- és teljesítményvesztésre vonatkozó adatpontjaira szóló követelmény indul. |
Mire lehet számítani a következő hónapokban
A végrehajtási keret elkészült, néhány elem azonban még hátravan.
- Ellátási szabályzatok. Az aggregálási adatáramlás, a külön mérő adatainak kezelése, valamint a háztartási méretű kiserőművek és a tárolók csatlakoztatásának részletszabályai a kereskedelmi és az üzemi szabályzatba, illetve a hálózati engedélyesek üzletszabályzatába kerülnek. Ezek módosítása még nem történt meg.
- Kereskedői üzletszabályzatok. A villamosenergia-értékesítés elszámolásának részletszabályait a kereskedői üzletszabályzat tartalmazza majd; a tájékoztatási kötelezettség viszont már most fennáll.
- évi hálózati díjak. A Hivatal ősszel várható díjhatározatai lesznek az első alkalmazásai az új módszertannak.
- Miniszteri szintű szabályozás. A csomaggal egyidejűleg megjelent egy miniszteri rendelet is, amely további energetikai tárgyú miniszteri rendeleteket módosít – többek között a rugalmas árazáshoz kapcsolódó kedvezményes sávhatárok és a hálózati csatlakozási pályázatok területén.
2026.08.31