Az elmúlt időszakban szinte berobbant a közbeszédbe a metaverzum, elsősorban annak kapcsán, hogy a Facebook anyacége Meta-ra változtatta a nevét. Mark Zuckerberg a cég feje ebben az új koncepcióban jelölte meg a vállalat és a technológia jövőjét. A metaverzumról azonban még mindig nem lehet tudni, hogy egészen pontosan mit takar. Ami biztos, hogy fejlett mesterséges intelligenciára épül majd, és a felhasználók számára a virtuális valóság eszközein keresztül nyújt majd új lehetőségeket és élményeket. De mégis mi lesz ennek az új, virtuális világnak a környezeti költsége?
Az metaverzum, melyet a Microsoft úgy jellemzett, mint „az internet új víziója – vagy verziója”, a háttérben főképp órási adatközpontokra épül majd, melyek már jelenleg is komoly kibocsátást generálnak. A legnagyobb adatközpontok jelenleg a közösségi oldalakhoz, videostreaming– és a felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódnak, de ahogy arról mi is írtunk, feljövőben vannak a felhőtechnológiára épülő videójátékok is.
Utóbbi azért fontos példa a metaverzum kibocsátásának tárgyalásakor, mert ahhoz hasonlóan nagyon nagy felbontású képekkel is operál majd. Márpedig, ahogy azt a Lancester Egyetem kutatói megállapították, a felhőalapú megoldások miatt a videójátékokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás a következő évtizedben legalább 30%-al is növekedhet.
Zuckerberg nemrég arról beszélt, hogy a metaverzum lehetővé teszi majd, hogy a mindennapjainkat, a barátokkal való találkozást, a munkahelyi meetingeket, vagy épp a koncertekre járást a virtuális valóság terébe szervezzük ki. Az elképzelést sokan sokféleképp bírálták már, környezeti szempontból viszont támogatói is akadnak.
Címlapkép forrása: Freepik