Az Eurostat adatai szerint 2022-ben Svédország (66%), Finnország (47,9%) és Lettország (43,3%) volt a három legnagyobb megújuló részaránnyal rendelkező európai ország. Legkisebb zöldenergia részesedése Írországnak volt, az országos bruttó energiafelhasználásban, a maga 13,1%-val. A jelentésből jól látszik, hogy 17 tagállamnak volt az uniós, 23% alatti tisztaenergia részesedése, mely a 2030-ra kitűzött célokat megingathatja.
A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv értelmében az EU a 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzést 32 százalékról 42,5 százalékra emelte. Egy friss jelentés szerint az uniós országok által felhasznált megújuló energia mennyisége növekszik.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala megállapította, hogy a megújuló energiaforrások aránya a bruttó energiafogyasztásban uniós szinten 2022-ben eléri a 23 százalékot – írja az Euronews. Ez 2021-hez képest emelkedett, amikor 21,9 százalék származott megújuló energiaforrásokból.
Íme, hogyan viszonyultak egymáshoz a különböző európai országok.
Melyik uniós ország használja a legtöbb megújuló energiát?
A megújuló energiaforrások közé tartozik a szélenergia, a napenergia (termikus, fotovoltaikus és koncentrált), a vízenergia, az árapály-energia, a geotermikus energia, a hőszivattyúkkal nyert környezeti hő, a bioüzemanyagok és a hulladék megújuló része.
Az Eurostat jelentése szerint Svédország volt az az uniós ország, amely 2022-ben a legtöbb megújuló energiát használta fel.
Bruttó végső energiafogyasztásának közel kétharmada megújuló forrásokból származott. Svédország elsősorban a víz- és szélerőművekre, a szilárd és folyékony bioüzemanyagokra, valamint a hőszivattyúkra támaszkodott.
A második helyen Finnország végzett, ahol az energia 47,9 százaléka származott megújuló forrásokból. Az északi ország szintén a víz- és szélerőművekre, valamint a szilárd bioüzemanyagokra támaszkodott.
Őket Lettország követi 43,3 százalékkal, amely főként a vízerőművektől függ. Dánia (41,6 százalék) és Észtország (38,5 százalék) a megújuló energia nagy részét szélből és szilárd bioüzemanyagokból nyerte. Portugália (34,7 százalék) szilárd bioüzemanyagokra, szélre, vízerőművekre és hőszivattyúkra támaszkodott, míg Ausztria (33,8 százalék) főként vízerőműveket és szilárd bioüzemanyagokat használt.
A megújuló energiaforrások aránya Írországban (13,1 százalék), Máltán (13,4 százalék), Belgiumban (13,8 százalék) és Luxemburgban (14,4 százalék) volt a legalacsonyabb.
Összességében a 27 uniós tagállam közül 17 jelentett a 23 százalékos uniós átlag alatti arányt 2022-ben.
Az uniós országoknak növelniük kell a megújuló energiaforrások felhasználását
A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv értelmében az EU a 2030-ra vonatkozó megújulóenergia-célkitűzését 32 százalékról 42,5 százalékra emelte. A blokk célja továbbá, hogy ezt az arányt hamarosan még tovább, 45 százalékra növelje.
„Ezért az uniós országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy közösen teljesítsék a 2030-ra kitűzött új uniós célt” – áll az Eurostat jelentésében, amely szerint „ehhez közel 20 százalékkal kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az EU bruttó végső energiafogyasztásában”.
Az EU célja továbbá, hogy az európai zöld megállapodás keretében 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Ennek az ambiciózus intézkedéscsomagnak a célja, hogy az európai polgárok és vállalkozások hasznot húzhassanak a fenntartható zöld átállásból.
A megújuló energiaforrások felhasználása hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, az energiaellátás diverzifikálásához és a fosszilis tüzelőanyagok piacától való függőség csökkentéséhez.
A megújuló energiaforrások növekedése az új „zöld” technológiákban történő munkahelyteremtés révén a foglalkoztatást is ösztönözheti az EU-ban.
Címlapkép: Freepik
Cikk forrása