Módosult a villamosenergia törvény, hatályba léptek az RRF energetikai vállalásaihoz kapcsolódó jogszabály-módosítások
2026. július 31-én hatályba lépett a villamos energiáról szóló törvény átfogó módosítása (2026. évi XXXVI. törvény). A módosítás azokat az energetikai vállalásokat teljesíti, amelyeket Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében tett az uniós helyreállítási források (RRF) lehívásához. Ez magyarázza, hogy a csomag ilyen sokrétű: egyszerre érinti a felhasználói szerződéseket, az aggregálást, az energiatárolást, az engedélyezési eljárásokat és a hálózati díjak megállapítását.
Az alábbiakban a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.
1. Megjelenik a tőzsdekövető („rugalmas”) áras szerződés mint kérhető termék
Eddig is létezett dinamikus árazás, de a törvény most nevesített szerződéstípussá teszi. A rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésben az ár nem fix, hanem követi az áramtőzsde aktuális árát – legalább olyan gyakran, ahogy a piaci elszámolás történik (jellemzően órás vagy ennél sűrűbb bontásban).
Mi az újdonság a felhasználó szempontjából? Ha a felhasználó fogyasztási helyén távolról leolvasható (okos)mérő van, és ilyen szerződésre kér ajánlatot, a kereskedő köteles ajánlatot tenni – akár új szerződésre, akár a meglévő szerződés átalakítására. Ez korábban a kereskedő üzleti döntése volt.
Két esetben nem áll fenn ez a kötelezettség: előre fizetős mérő esetén, illetve akkor, ha az elszámolás a betáplált és vételezett mennyiség különbsége (szaldó) alapján történik.
A szerződésben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az ár fix vagy rugalmas, és rugalmas ár esetén meg kell adni azt a képletet vagy módszertant, amely alapján az ár kiszámításra kerül. A korábbi, több zónaidős ajánlatra vonatkozó kereskedői kötelezettség helyébe ez a rendszer lép: a kínálat két, egyértelműen összehasonlítható irányra egyszerűsödik – fix ár vagy tőzsdekövető ár.
2. Fix áras ajánlat is kérhető
Ezzel párhuzamosan megmarad – és önálló szabályba kerül – az a lehetőség, hogy a felhasználó legalább egyéves, határozott idejű, fix áras ajánlatot kérjen. Ezt a nagy, több mint kétszázezer felhasználót ellátó kereskedőknek kell teljesíteniük (az egyetemes szolgáltató kivételével).
A jogalkotói cél mindkét szabálynál ugyanaz: a felhasználó tudatosan választhasson az árkockázat vállalása (rugalmas ár) és az árkockázat kiszervezése (fix ár) között.
Mindkét kötelezettség 2026. augusztus 31-től él.
3. Aggregálás
Az aggregálás azt jelenti, hogy egy piaci szereplő – az aggregátor – több, a hálózatra csatlakozó egységet összevonva, egy csomagban lép ki velük a piacra. A törvényi fogalommeghatározás kifejezetten három egységtípust nevesít: erőműveket, felhasználói berendezéseket és energiatárolókat. Az aggregálás tehát nem szűkíthető a fogyasztói oldalra.
Magyarországon az aggregátori szolgáltatás iránti tényleges igény eddig elsősorban a termelői oldalon jelentkezett, a naperőműveknek a kiegyenlítő szabályozási (aFRR) piacon való részvételével összefüggésben. A fogyasztói oldali, keresletoldali rugalmasságra épülő piac itthon érdemben még nem alakult ki.
A törvény egységes keretet ad az aggregálásnak: egyetlen aggregátor-fogalom, egyetlen hivatali nyilvántartás és egyetlen aggregálási szerződés létezik. A mostani módosítás ezen a kereten belül, három egymásra épülő lépésben bontja le a gyakorlati akadályokat.
a) Az aggregátor mérlegkörökön átnyúlóan is dolgozhat
A törvény általános szabályként kimondja, hogy az aggregátor a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételek alapján egyidejűleg különböző mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontokat is aggregálhat. Ez azért lényeges, mert egy aggregátor jellemzően éppen olyan egységeket fog össze, amelyek eltérő kereskedőkhöz, így eltérő mérlegkörökhöz tartoznak.
b) Kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásnál rendeződik, ki viseli a kiegyenlítetlenséget
Ez az a pont, ahol a gyakorlati akadály eddig fennállt. Ha az aggregálásba bevont egység a rendszerirányító kiegyenlítő szabályozási utasítását nem vagy csak részben teljesíti, ez a mérlegkörében kiegyenlítetlenséget okoz – de eddig nem volt rendezve, hogy ennek a költségét ki viseli. A módosítás ezt a kifejezetten kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálásra rendezi:
- A mérlegkör-felelős és az aggregátor egymással szemben kizárólag annak a kiegyenlítetlenségnek az erejéig felel, amelyet a rendszerirányító a mérlegkör-felelőssel szemben az utasítás nem- vagy részleges teljesítése miatt elszámol.
- A rendszerirányító az aggregátor rendelkezése alapján osztja fel az egyes mérlegkör-felelősökre eső eltérést, az uniós kiegyenlítő szabályozási rendelet (2017/2195/EU bizottsági rendelet 49. cikke) szerint. Ha az aggregátor a felosztásról nem rendelkezik, az ellátási szabályzat szabályai szerint kell eljárni.
- A hálózati engedélyesnek gyűjtenie és a rendszerirányító, valamint a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő felé továbbítania kell a kiegyenlítő szabályozási vagy rugalmassági szolgáltatás külön mérésére szolgáló mérő adatait.
A végleges modell azonban még nem áll össze. A Hivatalnak 2027. július 31-ig javaslatot kell tennie arra, hogy az aggregálásból eredő kiegyenlítetlenségekért az aggregátor közvetlenül a rendszerirányítóval szemben állhasson helyt, és ki kell dolgoznia az érintett piaci szereplőkkel való elszámolás módszertanát – 2028. január 1-jei alkalmazással.
c) Ha az aggregált fél felhasználó, ezen felül további szabályok is érvényesek
Ha az aggregálásba bevont elszámolási pont egy felhasználóé, akkor a fenti szabályokon túl a felhasználó és a saját kereskedője közötti viszonyra is alkalmazandó egy külön szabálysor. A két réteg nem választható el egymástól: ugyanarra az aggregálásra egyszerre vonatkoznak. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a háztartási méretű kiserőművet üzemeltető aktív felhasználó által kötött aggregálási szerződésre is.
- A felhasználó – távlehívható mérővel rendelkező elszámolási pontja tekintetében – a kereskedője és a mérlegkör- vagy almérlegkör-felelőse jóváhagyása nélkül köthet aggregálási szerződést.
- A kereskedő emiatt nem alkalmazhat diszkriminatív szerződéses feltételt, intézkedést vagy gyakorlatot a felhasználóval szemben.
- Ha az aggregálás miatt a kereskedőnél közvetlenül veszteség vagy nyereség keletkezik, azt pénzügyi kompenzáció útján rendezni kell a felhasználóval. Ennek feltétele, hogy a felek az áramvásárlási szerződésben átlátható és egyértelmű módon előre megállapodjanak a költségtükröző kompenzáció kiszámításának módszertanáról és elszámolásának feltételeiről.
- A kompenzációnak két korlátja Egyrészt csak azt a villamosenergia-mennyiséget lehet figyelembe venni, amellyel az érintett elszámolási ponton a vételezés az aggregálási szerződés teljesítése miatt igazoltan megváltozott. Másrészt a kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a felhasználó saját áramvásárlási szerződése szerinti villamosenergia-árat.
- A felek megállapodhatnak arról is, hogy a kompenzációval az aggregátor közvetlenül a kereskedővel számol el; ebben az esetben a kompenzáció mértékére vonatkozó korlátoktól el lehet térni.
- Az aggregátor a rendszerirányítón keresztül köteles adatot szolgáltatni a kereskedőnek és a mérlegkör-felelősnek arról, hogy az érintett elszámolási ponton mekkora és mennyi ideig tartó utasított eltérés tudható be az aggregálási szerződés teljesítésének.
Fontos időpont: a kompenzációs szabályokat a 2026. augusztus 31. után tett szerződéskötési ajánlat alapján létrejött áramvásárlási szerződésekre kell alkalmazni. A gyakorlati működéshez az ágazati szabályzatok (kereskedelmi és üzemi szabályzat) módosítása is szükséges; addig átmeneti szabályok érvényesek.
4. Energiatárolás: tisztázódnak a támogatásfinanszírozási befizetés alóli mentességek
A megújuló energia támogatásának finanszírozására a piaci szereplőknek befizetést kell teljesíteniük (KÁT-METÁR pénzeszköz). A módosítás pontosítja, mely esetekben nem kell ezt megfizetni:
- A tároló feltöltésére vásárolt villamos energia után – de csak a tároló által ténylegesen visszatáplált mennyiség erejéig. A cél a kétszeres terhelés elkerülése: ne kelljen ugyanazon energia után kétszer fizetni, egyszer a tárolóba töltéskor, egyszer a felhasználáskor.
- A termelő által közvetlenül, a közcélú hálózat igénybevétele nélkül, azonos csatlakozási pont mögött a felhasználónak eladott megújuló energia után (a gyakorlatban jellemzően on-site PPA konstrukciók).
A mentesség érvényesítése nyilatkozattételi rendszerre épül, amelyet a mérlegkör-felelősön keresztül kell a rendszerirányító felé teljesíteni.
Ez a változás elsősorban a tárolóberuházásokat és a helyszíni (csatlakozási pont mögötti) megújuló ellátási konstrukciókat teszi gazdaságilag kiszámíthatóbbá.
5. Gyorsabb engedélyezés a megújuló, hálózati és tárolós beruházásoknál
- Az eddigi egyetlen összevont eljárás helyett két, egymástól elkülönülő integrált engedélyezési eljárás jön létre: egy a hálózati vezetékekre, egy pedig a 0,5 MW-nál nagyobb, időjárásfüggő megújuló erőművekre. Mindkettőben a környezetvédelmi és az építési engedélyezés egy eljárásban zajlik.
- Az ügyintézési határidő 120 nap, és ha a hatóság ezt túllépi, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj további 10%-át vissza kell fizetnie a kérelmezőnek. Ez új, érdemi ösztönző a hatósági oldalon.
- A megújuló beruházások számára kijelölhető „könnyített térség” intézménye kibővül: eddig elsősorban erőművekre lehetett alkalmazni, mostantól hálózati infrastruktúra és energiatároló létesítése céljából is kijelölhető ilyen terület. A kijelölés szempontjai is bővülnek (környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági és honvédelmi adottságok).
6. Átláthatóbb hálózati díjmegállapítás
A hálózathasználati díjak számításának módszertanát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eddig módszertani útmutatóban adta ki, amely nem volt kötelező erejű jogszabály. Mostantól ezt a módszertant a Hivatal elnökének rendeletében kell megállapítani – vagyis kötelező, nyilvános és jogilag megtámadható formában.
Az első ilyen rendeleteket 2026. augusztus 31-ig kell kiadni, és azokat a már folyamatban lévő árszabályozási ciklusban is alkalmazni kell. Emellett a Hivatalnak a díjszámítás alapjául szolgáló, üzleti titoknak nem minősülő költségadatokat az ármegállapítást követő 5 napon belül, géppel feldolgozható formában közzé kell tennie.
Rendszerhasználók számára ez azt jelenti, hogy a díjak alakulása jobban követhetővé és ellenőrizhetővé válik.
7. A lakossági és mikrovállalkozói védettség a tőzsdekövető árazás mellett is megmarad
Ha az egyetemes szolgáltató rugalmas árú szerződést kínál, a kedvezményes lakossági, illetve mikrovállalkozói sávhatárig továbbra is a rendeletben előírt fix árakat kell alkalmaznia. Az érintett sávhatárokat miniszteri rendelet fogja meghatározni.
Fontos időpontok
| Időpont | Esemény |
| 2026. július 31. | A módosítás túlnyomó része hatályba lépett. |
| 2026. augusztus 31. | Indul a rugalmas és a fix áras ajánlattételi kötelezettség; az ettől a naptól tett ajánlatokra alkalmazandók a felhasználói aggregálás kompenzációs szabályai; ekkorra kell megjelenniük az első hálózati díj-módszertani rendeleteknek. |
| 2027. július 31. | A Hivatalnak javaslatot kell tennie a kiegyenlítő szabályozási célú aggregálás végleges elszámolási modelljére. |
| 2028. január 1. | A javasolt új elszámolási módszertan tervezett alkalmazási időpontja. |
Mire lehet számítani a következő hónapokban
A törvényi keret elkészült, a gyakorlati alkalmazáshoz azonban további jogalkotás szükséges: várható a végrehajtási kormányrendelet és több miniszteri rendelet módosítása, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok (kereskedelmi és üzemi szabályzat) kiegészítése – különösen az aggregálási adatáramlás, a külön mérő és a kedvezményes sávhatárok tekintetében.
A hatályos jogszabályszövegek a Nemzeti Jogszabálytárban, a hatósági döntések és a szabályzatok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján érhetők el.
2026.08.07