Szakértői elemzés
El Niño visszatérése: a következő 12–18 hónap egyik legfontosabb energiapiaci kockázata lehet
Az elmúlt hetekben jelentősen megváltozott a klímapiaci narratíva. Az ausztrál meteorológiai szolgálat hivatalosan is megerősítette az El Niño kialakulását a trópusi Csendes-óceán térségében, miközben az előrejelző modellek közel fele már most arra utal, hogy az esemény az eddig megfigyelt legerősebb El Niño periódusok közé kerülhet.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint nagy valószínűséggel 2027 elejéig fennmaradnak az El Niño körülmények, ami azt jelenti, hogy a globális gazdaság és az energiapiacok hosszabb időn keresztül szembesülhetnek a jelenség következményeivel.
Bár az El Niño elsősorban meteorológiai eseményként ismert, hatásai jóval túlmutatnak az időjáráson. A mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az élelmiszerellátás és az energiapiacok egyaránt érzékenyen reagálnak az általa kiváltott változásokra.
Mi az El Niño és miért figyeli a piac?
Az El Niño a trópusi Csendes-óceán felszíni vizeinek rendellenes felmelegedésével járó éghajlati jelenség, amely jelentősen befolyásolja a globális időjárási mintázatokat.
Jellemzően forróbb és szárazabb időjárást okoz Ausztrália, Délkelet-Ázsia és India jelentős részén, miközben az amerikai kontinens egyes régióiban heves esőzések, áradások és viharok kialakulásának kockázata nő. Emellett fokozza a globális hőhullámok gyakoriságát és intenzitását is.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) szerint akár történelmi jelentőségű esemény is kialakulhat, amely növeli az aszályok, árvizek, szélsőséges időjárási események és az élelmezésbiztonsági problémák kockázatát világszerte.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) már most egy 202 millió dolláros programot indított, amelynek célja, hogy 22 országban mintegy 8,8 millió embert segítsen felkészülni a várható hatásokra.
A világ felkészültebb, mint korábban
A jelenlegi helyzet ugyanakkor több szempontból kedvezőbb, mint a korábbi jelentős El Niño események idején.
A globális búzakészletek jelenleg ötéves csúcson vannak, miközben a rizskészletek, különösen Indiában, rekordközeli szinteken állnak. Számos ország emellett előrehozott vetési programokkal, öntözési beruházásokkal és különböző vészhelyzeti intézkedésekkel készül a lehetséges időjárási hatásokra.
Mindez csökkentheti az élelmiszerpiacok sérülékenységét, ugyanakkor nem szünteti meg a kockázatokat.
Mit jelenthet mindez az energiapiacok számára?
Az energiapiaci szereplők számára az El Niño elsősorban a keresleti és kínálati oldalon jelenthet kihívásokat.
A magasabb hőmérsékletek növelhetik a hűtési célú villamosenergia-keresletet Európában és Ázsiában, ami magasabb áramfogyasztást eredményezhet a nyári időszakokban. A növekvő villamosenergia-igény egyben fokozhatja a földgáz- és LNG-keresletet is, különösen azokban a régiókban, ahol a gáztüzelésű erőművek fontos szerepet játszanak az ellátásban.
A szárazabb időjárás egyes térségekben csökkentheti a vízenergia-termelést, ami további nyomást helyezhet más energiatermelési technológiákra. Ez különösen olyan országokban lehet jelentős tényező, ahol a vízenergia fontos részét képezi az energiamixnek.
Az extrém időjárási események emellett növelhetik a villamosenergia-piacok volatilitását, miközben további felfelé mutató kockázatokat jelenthetnek a földgáz-, LNG- és egyes villamosenergia-termékek árazásában.
Miért érdemes már most figyelni rá?
Az energiapiaci szereplők figyelme az elmúlt években elsősorban a geopolitikai eseményekre, a földgázellátásra és az LNG piac alakulására összpontosult. Az El Niño azonban arra emlékeztet, hogy nem minden energiapiaci kockázat az energiapiacról indul.
Amennyiben a jelenlegi előrejelzések beigazolódnak, egy erős vagy akár rendkívül erős El Niño a következő 12–18 hónap egyik legfontosabb makrogazdasági és energiapiaci tényezőjévé válhat. A villamosenergia-kereslet, a földgáz- és LNG-fogyasztás, a vízenergia-termelés, valamint az időjárás okozta piaci volatilitás szempontjából egyaránt érdemes kiemelt figyelemmel követni a fejleményeket.
Források: Reuters, World Meteorological Organization (WMO), Food and Agriculture Organization (FAO), World Food Programme (WFP), European Commission Joint Research Centre (JRC), NOAA Climate Prediction Center.
Az elemzést írta: Tóth Eszter Lilla
2026.06.19