A klímaváltozás lassítja a szelet?

A globális felmelegedés lassítja a szél erősségét, ez a folyamat életünk több területére is kihat negatívan. Kezdve a hőhullámok tartósabb megmaradásától a repülök nehezebb felszállásáig, de a manapság sokszor használt szélenergiát is befolyásolja. Az Egyesült Királyságban az elmúlt 60 évben nem volt olyan gyenge szeles év, mint tavaly. 2021-ben a brit energiatermelés 2%-át adta a szélenergia, míg ez a szám 2020-ban 18% volt.

A szén-dioxid szintjének emelkedésével és a Föld pólusainak felmelegedésével a kutatók a Földön mérhető szélsebesség csökkenését jósolják. Ez a “szélcsend” hatással lehet a szélenergia-termelésre és a növények növekedésére, sőt még a a világ éghajlatának nagy részét meghatározó Golf-áramlatot is befolyásolhatja.

 Tavaly nyártól őszig Európa nagy részén úgynevezett ” szélhiány” volt tapasztalható. A szélsebesség sok helyen mintegy 15 százalékkal az éves átlag alá csökkent, és mértek ennél nagyobb volt visszaeséseket is.

szélsebesség csökkenése az Egyesült Királyságban is érezhető volt. Az időszak az elmúlt 60 év egyik legkevésbé szeles időszaka volt az Egyesült Királyságban, az energiatermelésre gyakorolt hatások pedig drámaiak voltak. A szélerőművek 2020 szeptemberében az Egyesült Királyság áramtermelésének 18 százalékát állították elő, de 2021 szeptemberében ez az arány mindössze 2 százalékra zuhant. Az energiakiesés pótlására Nagy-Britannia még két korábban lekapcsolt szén erőművet is kénytelen volt újraindítani. – derül ki a YaleEnvironment360 összefoglalójából.

Nature magazinban nemrégiben megjelent tanulmány szerint az Északi-sarkvidék 1979 óta négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Ez sokkal gyorsabb, mint azt a tudósok korábban gondolták, és ez a felmelegedés a vártnál is meredekebb szélcsökkenést vetíthet előre. Egy másik tényező, amely valószínűleg hozzájárul a szélcsendhez, a “felszín érdességének” növekedése, vagyis a városi épületek számának és méretének növekedése, amelyek az emberek számára hasznosak, azonban a szeleket hátráltatják.

A szél az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányok eddig figyelmen kívül hagyott eleme, így sok a tisztázandó kérdés. A tanulmányi terület még fiatal, mindössze 70 évnyi adat áll rendelkezésre – a hőmérsékleti adatok ezzel szemben több ezer évre nyúlnak vissza. A tanulmányozást azonban nehezíti az, hogy a szélrendszereket köztudottan nehéz tanulmányozni és elemezni. A jelentős éves ingadozások megnehezítik a hosszú távú tendenciák kimutatását, és az így levont következtetések is ritkán egyértelműek.

Mégis, egy nemrégiben készült tanulmány rávilágított a szelek viselkedésére, megvizsgálva, hol és mennyi por telepedett le a Földön a pliocén korszakban, amikor a hőmérséklet és a szén-dioxid szintje hasonló volt a maihoz.

“A pliocén korszakot a modern kori globális felmelegedés analógiájaként használva valószínűnek tűnik, hogy a nyugati szelek” – a nyugatról keletre fújó, uralkodó széljárások – “modern korban megfigyelt mozgása a sarkok felé, a további, ember okozta felmelegedés mellett is folytatódni fog” – mondja Gisela Winckler, a Columbia Egyetem Lamont Doherty Földmegfigyelő Intézetének kutatója, a pliocén kori porról szóló tanulmány egyik szerzője. Modelljei szerint “a szelek gyengébbek és csendesebbek lesznek”.

Bizonyos felmérések szerint min a szél elcsendesedése mind pedig az erősödése komoly következményekkel járhat a világra nézve.

A közelmúltbeli szélhiány egyértelműen arra figyelmeztet, hogy a [szélenergia] termelés mennyire változékony lehet”

– írja egy kutató.

Az élénk szél segíthet enyhíteni a légszennyezéstől fuldokló városokon, mivel friss levegőre cserélheti az állott levegőt. A lassúbb szelek, amelyek az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá és tartósabbá válnak, viszont tovább súlyosbítják a hőhullámok okozta nehézségéket. A lassú szél a repülőgépek felszállását is megnehezíti, mivel olyankor a pilóták az ellenszél felhajtó erejére támaszkodnak. Az elmúlt 30 évben egy Airbus 320-as maximális felszállósúlyát 4 tonnával csökkentették az egyik görögországi repülőtéren, Paul Williams, a többek között szeleket tanulmányozó, angliai Readingi Egyetem légkör-tudományi professzora szerint a lassuló ellenszél és az emelkedő hőmérséklet miatt.

A szelek globális lecsendesedése, ha bekövetkezik, óriási hatással lesz az alternatív energiatermelésre.

A szélerősség 10 százalékos csökkenése nem 10 százalékos energiacsökkenést jelent “ – mondja Williams. A turbinák némileg hatástalanok, korlátok közé van szorítva, hogy mennyi energiát tudnak kivonni a szélből. Williams szerint a szélsebesség 10 százalékos csökkenése valójában “30 százalékos csökkenést eredményezne, és ez katasztrofális lenne”.

Európa a szén és más fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként nagymértékben a szélenergiát támaszkodik. Az Európai Unió a villamos energia mintegy 15 százalékát szélerőművekből nyeri. Ez az arány egyre nő, ahogy egyre több szélturbina kerül üzembe. Az Egyesült Államokban a szélerőművek a közüzemi villamosenergia-termelés közel 10 százalékát adják. Az előrejelzések szerint 2050-re a megtermelt áram mennyisége majdnem megnégyszereződik, azonban, ha a szélsebesség csökken, akkor nehezebb lesz elérni ezt a célt.

Sajnos a tudomány még nem tud választ adni arra, hogy a szélcsend és a szélerősödés – amelyet a hosszú távú éghajlatváltozási tendenciák váltanak ki – hol fog bekövetkezni. “Itt nincs megalapozott tudomány” – mondja Williams. A 2019-es tanulmányt, amely kilencéves időszak alatt gyorsabb szeleket jelzett, megzavarta a tavaly nyári európai szélcsend. “A dolgok ismét a másik irányba billentek” – mondja Williams.

 

Címlapkép: Unsplash

Cikk forrása

iratkozzon fel hírlevelünkre!

Csatlakozzon hírlevelünkhöz, és maradjon naprakész a zöld energiaforrások és fenntartható energia beszerzés legfrissebb híreivel! Fedezze fel velünk a jövő energia megoldásait, és legyen részese a zöld átmenet izgalmas fejleményeinek. Iratkozzon fel most, hogy elsőként értesüljön a legújabb innovációkról és lehetőségekről!